Jóval nagyobb a kereslet a pisztráng iránt, mint amennyit a hazai pisztrángtenyésztők képesek tenyészteni, még nagyon sok vállalkozás elfér a piacon – nyilatkozta az Adevărulnak Florin Staicu pisztrángtenyésztő. A lap beszámolójából kiderül: Staicu több mint tíz éve indított vállalkozást, amely évről évre növekszik, jelenleg 19 pisztrángmedencét üzemeltet. A Bușteni-ben található pisztrángtenyésztő telepet nagyrészt európai uniós támogatással hozták létre 2013-ban. Mint részletezte: szivárványos pisztrángot tenyésztenek, amelyet speciális takarmányozással lazacpisztránggá alakítanak. Ez a hal gazdagabb fehérjében és alacsonyabb zsírtartalmú, valamint édesebb ízű, ami kedvezőbb a feldolgozás során.

Uniós forrásokból építette fel vállalkozását

Staicu első pályázati úton elnyert támogatásból – 12 év alatt már ötször is sikerrel pályázott – megépítette a 19 medencét és a „pisztrángászházát”, ahol egy halfeldolgozó részleget is kialakított. Ez 1,9 millió lejbe került, áfa nélkül. Később rájött, hogy a vállalkozása nem elég versenyképes, ezért szüksége van további beruházásokra. Ismét pályázott támogatásra, és nyert is. Ennek keretében 1,7 millió lej értékben (áfa nélkül) korszerűsítették és bővítették a telep kapacitását. Vízminőséget figyelő berendezéseket és egy víz-újrahasznosító berendezést is beszereztek. 

Az első pályázatában vállalta, hogy évente 63 tonna pisztrángot termel, és az azt követő beruházásokból további két tonnával növeli a telep kapacitását. A harmadik sikeres pályázatával szerzett támogatásból a feldolgozórészleget is bővítette, így ma ott tart, hogy a bevételeinek csak a fele származik a friss hal eladásából, a másik felét olyan feldolgozott termékek értékesítéséből szerzi, amelyre már most is nagy kereslet van a piacon.

Helye van a piacon az új vállalkozásoknak

Florin Staicu szerint az ágazatban még sok hasonló vállalkozásnak helye lenne. Meglátása szerint a fogyasztók megértették, hogy jobb friss halat vásárolni, mint a távoli importárut, amelyből rengeteg érkezik az országba. Ez azért is van így, mert a hazai termelők nem tudnak annyi pisztrángot kínálni, mint amekkora az igény keresleti oldalon. Staicu szerint érdemes finanszírozási forrásokat keresni és vállalkozást indítani.

Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kistermelőknek szükségük van tanácsadásra és támogatásra, mivel az adminisztratív feladatok mellett kevés idejük marad a termelésre. Ugyannakkor arról is beszámolt, hogy a kistermelők számára nem mindig kifizetődő, hogy együttműködjenek a nagy áruházláncokkal. Példaként említette, hogy korábban másfél évig szállítottak az egyik bevásárlóközpontnak, de rájöttek, hogy egyedül nem tudnak annyi pisztrángot leszállítani, mint amennyit az áruházláncok megrendelnének. Úgy vélte: a kistermelőknek érdemes szövetkezetekbe tömörülniük, hogy együtt tudják teljesíteni a nagyobb megrendeléseket.

Megéri, de sokat kell dolgozni

Szivárványos pisztrángot Hargita megyében is sokan tenyésztenek. Mărmureanu Bíró Leonárd, a Nagy-Küküllő Vadász és Sporthorgász Egyesület igazgatója a Hargita Népe érdeklődésére kapásból több települést – Varságot, Sikaszót, Kirujt, Szentegyházát, Parajdot, Fenyőkútot és Korondot – felsorolt, ahol szivárványos pisztrángot tenyésztenek. Elmondása szerint nem körülményes engedélyt szerezni egy ilyen vállalkozás elindításához az Országos Halászati és Halgazdálkodási Ügynökségtől (ANPA). Kérdésünkre elmondta:

valóban jövedelmező pisztrángot tenyészteni, ugyanakkor rengeteg munkával jár, gyakorlatilag nincs szabadnapjuk a tenyésztőknek, az év minden napján gondozni kell a halakat. A tenyésztők lehetőségeit ugyanakkor a természeti adottságok is behatárolják: a pisztrángtenyésztéshez tiszta és oxigéngazdag vízre van szükség. A kezdő vállalkozókat továbbá eltántoríthatja az a tény is, hogy ha uniós támogatást szeretnének, a teljes beruházás ötven százalékát önerőből kell előteremteniük.