A Harvíz Rt. regionális víz- és csatornaszolgáltató még 2016-ban kezdte el annak a gigaberuházásnak az előkészítését, amely tizenkilenc településen ivó- és szennyvízhálózat létesítését, a meglévők bővítését és korszerűsítését célozza meg. A mára 300 millió eurót meghaladó projektet – ennyibe került volna eredetileg a beruházás, ám az infláció okán ez az érték több tízmillióval nőtt – még a Nagy Infrastruktúra Operatív Program (POIM) kereteiből finanszírozták volna. 

Az eltűnt idő nyomában

A munkálatok sosem kezdődtek el: a dokumentációk elkészítése kicsúszott a program meghosszabbított 2023 év végi határidejéből is, így a kivitelezést a 2021–2027 közötti időszakra érvényes európai uniós finanszírozási ciklus alapjaiból (Fenntartható Fejlesztések Program – PDD) fizetik ki – tudtuk meg a regionális szolgáltatótól. 
Miközben a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésével megbízott cég már a hetedik változatot terjeszti az elbírálást végző szaktárca elé, a kedvezményezett önkormányzatok számos pályázati támogatástól esnek el, vagy megnyert pályázataik kivitelezése késlekedik a nagyberuházás csúszása miatt. 

– Mi bizakodóan és jóhiszeműen tekintünk a projektre. Nem is akarunk ujjal mutogatni senkire, hogy mi miatt csúszik a projekt, hiszen soktényezős a történet. Például a beruházás előkészítése óta módosult az ivó- és szennyvízberuházásokra vonatkozó egységár, és mindig, amikor ilyen módosítások történnek, újra kell tervezni a megvalósíthatósági tanulmányt. Ez országos szintű probléma, emiatt a tervezőcég sem hibás. Mi azt látjuk, minden szereplő, aki benne van ebben a projektben, az előrelépést szolgálja. Egyelőre nem tudunk mit tenni, csak várni

– mondta Lányi Kinga, a Harvíz Rt. szóvivője. 

Tervek, több tízmilliós tételek

Az európai uniós projekteket kezelő minisztérium adatai szerint a nagyberuházás első számú célja, hogy az uniós előírásoknak megfelelően lehessen ivóvizet szolgáltatni és biztosítani a szennyvíz megfelelő elvezetését, kezelését, ennek megtervezésére pedig 2017-ben nyert finanszírozást a szolgáltató. A projekt nemcsak a hálózatok korszerűsítését biztosítaná, hanem új szennyvíztisztító állomások, vízművek, víztároló medencék és szivattyúházak létesítéséről is szól, amelyek üzemeltetésével a közeli víztározókból biztosítanának ivó­vizet a projektben részt vevő településeknek. Jelenleg az udvarhelyszéki települések lakóinak a zetelaki víztározóból, a felcsíki régió községei számára a csíkszenttamási Feneketlen-tóból, Csíkszereda és az alcsíki községek, illetve a Csíki-medence peremén lévő települések lakosságának a szépvízi víztározóból biztosítják az ivóvizet, a tervek szerint a projektből létesített új hálózatokat is Szépvíz táplálná.

A terv továbbá a szentegyházi és parajdi hálózatok fejlesztését is tartalmazza. A szolgáltatótól kikért dokumentumok szerint a projekt 23 munkálatokra, 5 szolgáltatásokra és 2 beszerzése vonatkozó szerződést foglal magában, amelyek tételenként akár több tízmillió eurós összegeket jelentenek. 

Sürgetnék a támogatás folyósítását

Az ügyben megkerestük Antal Lóránt RMDSZ-es szenátort is, többek között azzal a kérdéssel: mi az oka, hogy a megvalósíthatósági tanulmányt hatszor is elutasította az illetékes szaktárca, illetve ha a finanszírozást illetően adódnának gondok, azokon hogyan lehetne segíteni.

– Tudomásom szerint a tervezéssel kapcsolatban adódtak problémák. Az eddigi elutasítások nem a finanszírozót illetik. Ami a hálózatok tervezését és a területrendezéseket illeti, óriási csúszások, határidők kitolása és be nem tartása történt a megbízott cég részéről

– közölte a szenátor. Megjegyezte: ha elakadás történne a kormányzati és az állami intézmények, a finanszírozó részéről, mindenképp igyekeznének segítséget nyújtani, közbenjárni a projekt érdekében, de eddig senki nem kérte segítségüket.
Az ügyben megkerestük Korodi Attilát is: Csíkszereda polgármestere türelmet kért, arra hivatkozva, hogy hamarosan új információkról számolhat be – amint erre sor kerül, cikkünket kiegészítjük.

Éterben lebegő jóváhagyás

A megvalósíthatósági tanulmány körüli helyzetről a tervek elkészítésével megbízott Greenviro Kft. vezetőségét is megkerestük, amely az eredeti közbeszerzési eljárás eredményét megóvva, bírósági úton nyerte meg a tervezés elkészítését. Jelezték, a POIM-projektek kivitelezései országos szinten megcsúsztak, van olyan kedvezményezett beruházó is, aki a szükséges dokumentáció tizenkettedik változatát terjeszti az elbíráló szaktárca elé. Ábrahám Zoltán, a cég vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy a szaktárca által előírt változtatások többnyire apróságok voltak, de ilyen komplex terv esetében felborítják a teljes dokumentációt. 

– Az első tanulmány leadása óta kiderült, hogy a finanszírozási programnak is voltak rendszerhibái, de egy sor olyan tényező, mint például az infláció vagy egy utca kiesése a projektből már hatalmas gondot tud okozni, hiszen az egész, több mint ezer oldalas dokumentációt módosítani kell

– fogalmazott, leszögezve, hogy egy ilyen beavatkozás bármelyik tervezőirodának legalább 3 hónap megfeszített munkát jelent, míg a szaktárca válaszadási ideje átlagosan 4-6 hónap.

A felsoroltak mellett néhány konkrét példa is kiderült: az első leadást követően a szaktárca észrevételi jegyzéke szerint megváltoztak a sarokszámok, ezt követően módosították az egy fogyasztóra jutó egységnyi víz- és szennyvízberuházás értéket, ugyanakkor a települések csökkenő lakossági számára vonatkozóan szigorították a kritériumokat, melyek mind a megvalósíthatósági tanulmány átdolgozását vonták maguk után. Ábrahám Zoltán ugyanakkor hozzátette, a legutóbbi alkalommal már különösebb kivetnivalója nem akadt a szaktárcának, ám azt a variánst már idén januárban leadták és még mindig a jóváhagyásra várnak. A cégvezető abban bízik, hogy a legutóbb leadott változatot jóváhagyja az elbíráló bizottság, és következő évben elkezdheti a munkálatokat a szolgáltató.

Komoly nehézséget szül a késlekedés

Bokor Botond, Fenyéd község polgármestere szerint nehéz helyzetben vannak a projektbe beszállt települések, hiszen hét éve ígéretekkel „hitegetik” a lakosokat és a községvezetőket, és most sincs garancia arra, hogy nem fog elhúzódni a beruházás rajtja. 

– A POIM-projekt miatt már hat pályázatról csúsztunk le, amelyek segítségével a település összes utcáját le tudtuk volna aszfaltozni, és mind a megyei, mind az országút mellett ki tudtuk volna építeni a járdát mindkét oldalon. Csakhogy olyan utcák aszfaltozására, amelyekben a közműhálózat nincs lefektetve, nem adnak támogatást

– húzta alá Bokor, rámutatva, hogy a kiesett pályázatoktól eltekintve is több megnyert pályázatuk megvalósítása csúszik, mivel egyes utcákban vagy nem megfelelő, vagy egyáltalán nincs ivó- és szennyvízvezeték.

– Hatalmas gondot okoz ez az érintett településeknek, de a helyzet az, hogy csak reménykedni tudnunk, hiszen ha kihátrálnánk a projektből, és más úton keresnénk forrást rá, nem biztos, hogy tudnánk szerezni. Ráadásul, ha időközben mégis elkezdődne a kivitelezés, lemaradunk a „vonatról”

– fogalmazott.
Bálint Elemér, Oroszhegy község polgármestere bizakodóbban látja a helyzetet. Elmondta, megtették a szükséges lépéseket, hogy a munkálatok kezdésekor operatívan történjen a kivitelezés. 

– Nem tartok attól, hogy emiatt növekvő önrésszel kellene szembesülnünk, mivel a vállalásunkat  már kitettük a községi költségvetésből

– mutatott rá, kiemelve, hogy az ivó- és szennyvízhálózat-bővítésekhez főként területek vásárlását vállalták önrészként. A kijelölt hat területből pedig ötöt már sikerült megvásárolniuk.

Az igény hatalmas

Csíkszentsimon községben már a kezdetektől számítanak arra, a POIM-os pályázatból Szent­simonban szenny­víz­hálózatot, Csató­szegen ülepítő­állomást létesítenek. Kozma István polgármester lapunknak azt mondta, a projekt elhúzódása rendkívül hátrányosan érinti a községet.
– Felháborít az, ami e projekt körül zajlik, mert az elmúlt nyolc évben nem történt előrelépés. Mi egyénileg szerettük volna kivitelezni ezt a beruházását. Ha így fogtunk volna neki, valószínűleg már rég kész volna, csak valamikor hoztak egy olyan döntést, hogy közösen, ilyen nagy projektben szeretnék kivitelezni. Ezért benne vagyunk a projektben, amely eredménytelen, viszont hátráltatja Csíkszentsimon alapinfrastrukturális beruházásait. Például három utcában összesen három kilométer aszfaltréteget kellene leteríteni, az Anghel Saligny programból biztosított az összeg, de addig nem kötnek szerződést, amíg nem tudjuk igazolni, hogy a víz- és a szennyvízhálózat a földben van – közölte Kozma, arra is rámutatva, a múlt hónapban a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynökségénél (AFIR) öt utca aszfaltozására kötöttek támogatási szerződést, de a kivitelezést ez esetben sem kezdhetik el, amíg nincs csatornahálózat. 
A nagyberuházás a teljes Kászoni-medencét is érintené. Az öt települést magában foglaló községben az ivó- és szennyvízhálózat a háztartásokat, a vállalkozásokat, az iskolákat és a kulturális intézményeket is kiszolgálná. András Zoltán, a község polgármestere korábban lapunknak azt mondta, amennyiben találnak víz- és szennyvízhálózat létesítésére vonatkozó pályázati kiírást, élnek a lehetőséggel. 

– Az elhatározás továbbra is fennáll. Egy új kiírás esetén gyakorlatilag kész tervet kell átalakítani. Már nyert ügy, hogy van egy ilyen dokumentáció, amelyet szükség esetén a pályázati kiírás feltételeihez tudunk alakítani. Ha én lennék a kormány vagy a projekt szóvivője, azzal zárnám a sajtótájékoztatót, hogy a sütés akkor is elmarad, ha nincs liszt

– mutatott rá újabb érdeklődésünkre András Zoltán.

– Mi már nagyon várjuk a projekt kivitelezését. A víz- és szennyvízhálózat nyomvonalát telekkönyveztetjük is, hogy az majd ne akadályozza a projektet. Csíkszentgyörgy az egyetlen község a térségben, ahol se ivóvíz-, se szennyvízhálózat nincs, az igény hatalmas

– jelezte Réti Zsófia, Csíkszentgyörgy polgármestere is megkeresésünkre.