A csíkszentdomokosi templomban szentmisével kezdődött a nyolcadik Székelyföldi Betlehemes Találkozó. A rendezvényre tizenegy település – Kézdiszárazpatak, Kézdiszentlélek, Kászonaltíz, Csíkmenaság, Csíkcsobotfalva, Csíktaploca, Csíkborzsova, Szentegyháza, Hidegség, Gyergyótekerőpatak, Gyergyóditró – hagyományőrző csoportjai érkeztek.

– Örömmel látjuk, hogy életerős csoportok mutatják be az érdekesebbnél érdekesebb, a néphagyományon alapuló, de mégis vallásos történéseket, azaz a Jézus születését felelevenítő szokásokat. A betlehemes játékok szépen magukban hordozzák az egyes települések sajátosságait is. Azt gondolom, hogy a tizenegy csoport jelenlététől, betlehemes játékuktól kissé megelevenedik településünk és a szomszédtelepülések lakossága is. Azt szeretném, hogyha kicsit Székelyföld is megelevenedne, és ami nagyon-nagyon fontos és gyakran el is mondom, székely népünknek, magyar népünknek a gyökereinkhez való ragaszkodás az egyik nagyon fontos pillére, a másik az, hogy mindezt Istenre figyelve tegyük. Szerintem akkor lesz jövő itt Csíkszentdomokoson, akár Székelyföldön, ha ezt a két dolgot nem feledjük el – mondta Karda Róbert, a házigazda település polgármestere.

A betlehemezők a szentmise után a templomban, a helyi kultúrotthonban, a Márton Áron Zarándokközpontban, Balánbányán, Marosfőn és Csíkdánfalván adták elő betlehemes játékukat.
– A betlehemes játékok célja és üzenete ráirányítani a figyelmet arra, hogy a mindennapok gondjaiban, bajaiban mindig van egy gondviselő Istenünk, aki annyira szereti az embert, hogy kisgyerekként közénk jön, és erről a szeretetről tesznek tanúságot a betlehemes csoportok – mutatott rá Kristály József, a helyi betlehemesek vezetője.

Kolumbán Csilla vallástanárnő és kolléganője 16 gyermekkel érkezett a találkozóra. Az általuk bemutatott betlehemes játékot a 2018-as felújításig 1942-ben adták elő utoljára Gyergyótekerőpatakon. A vallástanárnő négy évvel ezelőtt 92 éves édesapja segítségével elevenítette fel.
– Kaptam egy kézzel írott szöveget, nagyon nehéz volt kiolvasni, de sikerült. A dallamokat egy nyugdíjas tanárnővel lekottáztattam, ő fel is énekelte. Nagyon nagy munka volt felújítani a betlehemest. Erre a találkozóra egy teljesen új csapattal érkeztünk, azt tapasztalom, hogy a gyermekek először meglepődnek a szövegeken, a dallamokon, mert ősi dallamokról van szó, nem fülbemászóak, de ahogyan megtanulják, a dallamok is a fülükben csengenek, akkor már bátrabbak és szünetekben is dúdolják, megszerették – emelte ki Kolumbán Csilla.

A kászonaltízi hagyományőrző csoport a kultúrotthonban adta elő a betlehemes játékot. András Ignác helytörténész, iskolaigazgató szerint népszokásuk összefüggésbe hozható a madéfalvi veszedelemmel.
– 1764. január 7-re virradó éjszaka lemészárolták Madéfalván a békésen tüntető székely határőröket. A békés tüntetésre igyekezett mintegy 500 felsőháromszéki és kászoni határőr is. Amikor odaértek, akkor már vége volt a vérengzésnek, és ők nem mertek visszatérni, hiszen féltek Mária Terézia haragjától. A Szépvízi-havasokon keresztül Bukovinába vándoroltak. A misztériumjátéknak szinte azonos szövegét jegyezte le Kodály Zoltán Bötlehemes vers 1893 címmel, Józseffalván gyűjtötte. Valószínű, hogy itt telepedtek le a kászoni–felső-háromszéki székelyek a madéfalvi veszedelem után, és amikor közeledett a karácsony, akkor az otthon szeretetét, karácsony melegét próbálták elvinni egymás hajlékaiba. Látszik, hogy az események egy-egy helyen felcserélődnek, tehát nem követik a Biblia által leírt mozzanatokat, tehát emlékezetből írták össze. Ugyancsak érdekesség, hogy mind férfiak szerepelnek benne, Máriát férfi alakítja, az angyalokat férfiak, gyerekek alakítják, fiúgyermekek, ez az egyedisége a kászoni betlehemesnek, és ezt játszották. Különben nem lehet tudni, hogy visszatelepedtek-e Kászonba az elmenekültek. A betlehemes másik története az, hogy Kodály Zoltán 1912-ben Kászonfeltízen gyűjtött, több ideig ott tartózkodott. Az is elképzelhető, hogy visszatanította ezt a betlehemest a kászoniaknak, és azt játszották, amíg a kommunista rezsim be nem tiltotta, majd 1990-ben újra kezdték játszani – osztotta meg a Hargita Népével a kászoni betlehemes történetét András Ignác.

Az első betlehemes játék bemutatóját Assisi Szent Ferenc 1221-ben Greccióban kezdeményezte. A ferences rend alapítója barátjával egy barlangban játszotta el Jézus születését, amikor egy zarándok arra lett figyelmes, hogy a jászolba fektetett baba megelevenedik, és az istengyermek ott van közöttük.
A IX. Székelyföldi Betlehemes Találkozó házigazdái a kászonaltíziek lesznek.