Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke a közösségi oldalán szerdán közzétett videójában elmondta, hogy a kivitelező a nemzetközi szakértők javaslata ellenére bontotta el a küszöböket, ráadásul bármilyen szigetelés nélkül abba a sórétegbe kialakított mederbe terelte a Korond-patakot, amelyet még a bánya feltelése előtt bypasscsatornaként kezdtek építeni. A vízfogó küszöbök szerepe azért lett volna kiemelten fontos, mert a patak folyásának lassításával csökkent a sóbányából a Kis-Küküllőbe áramló sós víz mértéke, ahonnan több település ivóvízellátását biztosították.

 – A vészhelyzeti bizottsági ülést tartott a Maros megyei prefektusi hivatalban, mert mérgezzük innen Parajdról a Kis-Küküllő vizét. Nem tudunk úgy haladni, hogy azok próbálnak megoldást találni a problémára, akik okozták – közölte Bíró Barna-Botond.

A megyeelnök leszögezte, jelen esetben három lehetőséget lát: rögtön menesztik a két országos hatóság, a vízügy és a sóvállalat vezetőségét, hogy új vezetőkkel próbáljuk megoldani a helyzetet, kormányhatározattal hatáskört és jogköröket adnak a minisztériumok közötti bizottságnak, vagy bevezetik a rendkívüli állapotot, és katonai rendeletekkel összpontosítják a felelősség- és hatáskört is egy helyre.

– Szomorú és dühös vagyok, látom, hogy nem haladunk előre, úgy vagyunk, mint Kőműves Kelemen, hogy amit egyik nap megoldanak, azt másnap mások lerombolják – fogalmazott.

A Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság szerda este arról tájékoztatta a lakosságot, hogy a Kis-Küküllő sótartalmának növekedése miatt leállítják a dicsőszentmártoni és gyulakutai vízművet. Arra kérték a lakosságot, hogy háztartási célra tartalékoljanak a vezetékes vízből, amíg tehetik, ugyanakkor közölték, hogy a bözödi víztározóból kiengedett vizet 5 m³/s-ra emelik, szükség esetén pedig ezt 10 m³/s-ra fogják növelni.