Hirdetés

Turisztikai adó: vitamin vagy cukorpirula?

Csíkszeredában évente több tízezer vendégéjszakát töltenek el a turisták, ami mostantól, a vendégéjszakák után fizetendő illeték visszavezetésével, extra bevételt jelent a városnak. A turisztikai adótól a városvezetés fellendülést vár, a szállásadók viszont átláthatóságot és konkrét fejlesztéseket kérnek.

Vlaicu Lajos
Turisztikai adó: vitamin vagy cukorpirula?
Bejelentkezés az egyik csíki szálloda recepcióján. Régi-új illetékből népszerűsítik a megyeszékhelyt Fotó: László F. Csaba

Csíkszereda közigazgatási területén január 1-jétől minden szállásadó köteles a nála megszállóktól illetéket begyűjteni, bevallani, majd befizetni. Az új – valójában visszavezetett – turisztikai promóciós adó mértéke 2 lej/éjszaka/fő. Kivételt csak néhány kategória képez: nem fizetnek például a 14 éven aluli gyermekek, a nyugdíjasok és a diákok, a fogyatékossággal élők, a hivatásos sportolók. Az így bevételezett összeget a vendéglátó a szállásdíjtól és minden egyéb, a szállással kapcsolatos bevételtől külön tételként rögzíti.  
Hogy konkrétan mennyi pénz fog belőle befolyni, azt egyelőre körülményes megbecsülni: viszonyítási alapként azonban vehetjük az Országos Statisztikai Hivatal adatait, melyek szerint 2024-ben Csíkszeredában összesen 73 314 hivatalos vendégéjszakát jegyeztek. 2025 statisztikája azt mutatja, hogy Hargita megyébe mintegy 30 ezerrel kevesebb turista érkezett, mint egy évvel korábban, de az adatok települések szerinti bontásban még nem elérhetők.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


Mire fordítják, és mire lesz elég?

A megyeszékhely önkormányzata kérdésünkre azt hangsúlyozta: a turisztikai adó célja nem az általános költségvetés gyarapítása, hanem a város turisztikai láthatóságának növelése, több látogató bevonzása és Csíkszereda turisztikai arculatának megerősítése, mint közölték: ezt az összeget „kizárólag a helyi turizmus fejlesztésére” fordítják. 
Pontosabban a befolyt összegek egy újonnan létrehozandó Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) szervezet költségvetését fogják kiegészíteni – ezzel kapcsolatosan folynak az előkészületek és az egyeztetések, közölte a városháza, hozzátéve, hogy a vendégéjszakák után felszámolt illeték bevezetése ezen szervezet létrehozásának törvényes feltétele. Címszavakban a turisztikai illeték következő céljait határozták meg: a turisták számának növelése a településen; a település turisztikai potenciáljának népszerűsítése; a település turisztikai brandjének erősítése; az egy turistára jutó itt-tartózkodási idő növelése; a turisztikai potenciál hasznosítási arányának növelése. 
Kérdésünkre, hogy miként tervezik biztosítani, hogy minden, szálláshely-szolgáltatásból bevételt létrehozó egység biztosan bevételezze és befizesse az illetéket, azt válaszolták: az ellenőrzések valamennyi érintett esetében azonos módon zajlanak, „biztosítva ezzel a pontosságot és a méltányosságot”. 

Turisztikai adó: vitamin vagy cukorpirula?
Szállodai szobájába lép be egy vendég – január 1-jétől ezt Csíkszeredában két lejjel többért teheti. A vendégéjszakákra számolt illetékből a turizmust élénkítenék

Pluszpénz a városnak, pluszmunka a panziósnak

Bár ezt a gyakorlat dönti el, megpróbáltuk megsaccolni, mekkora adminisztratív terhet jelent majd a szállásadóknak az új turisztikai illetékhez kapcsolódó ügyvitel.
Az erre vonatkozó elszámolási nyilatkozatot a szálláshely-szolgáltatást nyújtó turisztikai egység havonta kell benyújtsa. Az űrlap hagyományosan – papíron, kézzel – is kitölthető, illetve létezik elektronikus formája is. A hiánytalanul kitöltött és a törvényes képviselő aláírásával ellátott dokumentumot legkésőbb a turista tartózkodásának befejezését követő hónap 10. napjáig kell benyújtani. Ez megtehető elektronikus úton, e-mailben az impozite@szereda.ro címre postázva, illetve személyesen a városháza Adók, illetékek és egyéb bevételek osztályán, vagy postai úton vagy futárszolgálattal.
A nyilatkozaton szereplő összeget Csíkszereda megyei jogú város részére, de egy külön számlára kell befizesse a szolgáltatást nyújtó – a városháza szerint ez átláthatóvá teszi a folyamatot, és megkönnyíti a befizetett összegek célzott felhasználását. A turistáktól ilyen címen begyűjtött pénzt a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell befizetni – az összeg ingyenesen utalható a ghiseul.ro platformon keresztül, de csak a nyilatkozat benyújtását követően. Feltehetően kényelmesebb lenne nagyobb periódusra, egy összegben fizetni, de a városháza erről lapunknak azt mondta, az alkalmazandó jogszabályi keret nem teszi lehetővé az éves befizetést. Emellett a havonta történő befizetést azért is szorgalmazzák, mert ezáltal csökken a hátralékok felhalmozódásának kockázata, és megkönnyíti a gazdasági szereplők ellenőrzését. Az ebből az illetékből származó összegek nem minősülnek a gazdasági szereplők saját bevételének, hanem a helyi közigazgatási egység költségvetése javára kerülnek beszedésre.

Közös érdek, de főleg a vendéglátóé

A városháza álláspontja az, hogy a turisztikai illeték a teljes közösség, de elsősorban a helyi szállásadók érdekeit szolgálja. Példaként azt említették: a város mint desztináció hatékonyabb népszerűsítésének elvárt eredmény a vendégéjszakák számának növekedése – és ezáltal kiegyensúlyozottabbá lehet tenni az évszakok szerinti megoszlást, azaz megpróbálják megcélozni, hogy a megyeszékhelyre egész évben érkezzenek turisták, zömmel nem csupán a téli hónapokban.

Turisztikai adó: vitamin vagy cukorpirula?
Szánkózó turisták. Jobb népszerűsítéssel tennék kevésbé szezonálissá a turizmust

Hogy látja egy szakmai szervezet a kérdést

A Csíki Vendéglátósok Egyesülete civil szervezet, amelyet 2019-ben hoztak létre és nem tartozik Csíkszereda Megyei Jogú Város alárendeltségébe. Todor Etelka, a Hotel Fenyő Conference & Spa ügyvezető igazgatója és a Csíki Vendéglátósok Egyesületének vezetője érdeklődésünkre arra mutatott rá: a turisztikai adó nem új keletű dolog, korábban már létezett Csíkszeredában, volt időszak, amikor a szállásdíj 5 százalékát tette ki, majd ezt 2 százalékra csökkentették, végül teljesen eltörölték. 

– A most bevezetett adó elfogadásának egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy a szolgáltatók számára átláthatóvá váljon, hogy az illetékesek mire fordítják az ebből befolyó összeget. Régebben ez egyáltalán nem volt világos. Ha például egy szállásadó látta volna, hogy a város a turisztikai adóból konkrét fejlesztéseket végez, az elfogadható lett volna, de az átláthatóság nem volt biztosítva

– mondta az egyesület vezetője. – Ezúttal a polgármesteri hivatallal egyeztettünk, és közösen döntöttünk a minimális, két lejes összeg mellett. Ez azért volt fontos, mert ez az előfeltétele annak, hogy létrejöhessen egy turisztikai desztinációmenedzsment-szervezet. A törvény szerint egy ilyen szervezetben részt kell vegyenek az önkormányzatok, a gazdasági szereplők és a civil szféra is – mondta Tódor Etelka. Hozzáfűzte: a szolgáltatók ígéretet kaptak arra, hogy rendszeres beszámolókat kapnak a külön számlára befizetett összegek felhasználásáról. És az idei év végén közösen értékelik majd, hogy milyen célokra és milyen eredménnyel költötték el a pénzt. Miután az önkormányzat minden év végén dönt a következő évi helyi adókról és illetékekről, 2026 végén újra egyeztetnek majd arról, hogy az adó változzon-e, maradjon-e, vagy sem, tette hozzá.  

– Fontos kiemelni, hogy az összeg felhasználásáról végső soron az önkormányzat dönt. A vendéglátósok azért támogatták az intézkedést, mert szeretnék, ha Csíkszeredában is létrejönne és működne professzionális turisztikai desztinációmenedzsment. Ilyen szervezet már van bejegyezve Borszéken, és Székelyudvarhelyen is próbálkoznak, működéséhez viszont elengedhetetlen a közös anyagi hozzájárulás. A mostani befizetés kísérleti jellegű, és azt is figyelembe vettük, hogy egy nehéz gazdasági időszakban a lehető legkisebb terhet helyezzük a vendégre, vendéglátósra egyaránt

– mondta a Csík Vendéglátósok Egyesületének elnöke. Azt is kifejtette: az egyesület jelenleg 16 taggal működik, és folyamatosan bővül, célja, hogy a vendéglátósok rendszeresen egyeztessenek az aktuális problémákról, segítséget kapjanak a jogszabályváltozások értelmezéséhez és alkalmazásához, valamint szakmai képzéseken vegyenek részt.

Konkrét lépés egy információs iroda lehetne

A turisztikai adótól a vendéglátósok konkrét megvalósításokat várnak, ugyanakkor az egyesület elnöke szerint az eredményekről várhatóan jövő ilyenkor lehet majd érdemben beszélni. Todor Etelka például szeretné, ha létrejönne egy jól működő turisztikai információs iroda, ahol az ide érkezők tájékoztatást kaphatnának a város és környék látnivalóiról, rendezvényeiről. 

– A közelgő 2027-es gasztronómiai év is jó alkalmat teremthetne arra, hogy Csíkszereda tudatosabb és szervezettebb promóciós tevékenységgel vonzzon vendégeket

– jegyezte meg. 
Tőle is megkérdeztük, mi biztosítja, hogy mindenki befizeti majd az illetéket? Azt mondta: az adó minden szállásadót érint, viszont „fájó, hogy akik feketéznek – a környéken nagyon sokan vannak – mentesülnek alóla”. – Mi törvényesen dolgozunk és eleget teszünk a kötelességeinknek, de sokan nem ezt teszik, Az egyesület célja fellépni ez ellen is – jegyezte meg.

Mit szólnak hozzá a kisebb szereplők?

A turisztikai promóciós adó kapcsán néhány kisebb szálláshely-tulajdonost is megkérdeztünk. Egy neve elhallgatását kérő, panzióját a 2000-es évek óta üzemeltető tulajdonos szkeptikus az intézkedéssel kapcsolatban. 

– Gyenge a térség turisztikai vonzereje, ebből kifolyólag turizmusról se igazán beszélhetünk. Évente nagyjából 3-4 hónapot fednek le a szállást kereső vendégek, ebből nehéz megélni, de jövedelemkiegészítőnek jó, ezért csináljuk. Az elmúlt évek során megannyi ígéretet kaptunk a helyi turizmus fellendítését illetően, de már kinőttünk a mesékből

– fogalmazott a csíki panziós. Kiemelte: az adót befizeti, de nem várja, hogy érdemi változást hoz majd.

– Első hallásra jó dolognak tűnik, hogy a város akar tenni valamit a vendéglátásért egy új adó révén. Mi is hozzáteszünk, ők is, javulnak a lehetőségeink

– nyilatkozott optimistább hangnemben egy másik érintett, aki egy tulajdonában lévő apartmant kínál a szállóvendégeknek. Azonban hozzátette, „egyelőre sok a bizonytalanság, nem lehet tudni, milyen konkrét fejlesztéseket terveznek”. Kifejtette, az illeték mértéke sem magas: míg Brassóban például 12 lejt, Bukarestben 10 lejt, Szebenben a szállásköltség 2%-át kell befizetni, ő, ha egész hónapban százszázalékos kihasználtsággal működik, 120 lejt kell átutaljon. Azt viszont kifogásolta, hogy az idegenforgalmi adóval jelentősen nőttek az adminisztratív feladatai: havonta formanyomtatványt kitölteni és az összegeket személyesen befizetni túl sok utánajárás, amelyen jó lenne egyszerűsíteni. 

– Azt is látjuk, hogy a városháza egyre-másra készíti a különböző mobilapplikációkat, amelyeknek azonban alig van gyakorlati haszna, mivel nem frissítik azokat

– például a Szeredappon nincsenek fent a legújabb éttermek, és román nyelven alig található információ. Így szinte kivétel nélkül én állítom össze vendégeinknek a program- és étteremajánlókat. Ezért is nagy a bizalmatlanság. És az sem mellékes, hogy vendégeinknek csak egy része turista, sokan érkeznek munkaügyben vagy kórházi kezelésre, ami szintén egy másik célcsoport, más prioritásokkal és elvárásokkal – mondta. 





Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!