Ha van rossz helyzetben jó hír, akkor az az, hogy nincsen szükség újabb megszorító intézkedésekre – mondta a kormány költségvetési hiányt csökkentő megszorításairól Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A szövetség vezetője az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének küldöttgyűlésén tartott beszámolóját azzal indította: a tavalyit tartja az egyik legnehezebb évnek 2010 óta. Akkor a gazdasági világválság közepén került az RMDSZ a kormánykoalícióba, most a nehézségek eredője az ország súlyos költségvetési helyzete. A költségvetési hiány valódi súlya csak a kormányzati intézkedések bevezetésekor vált nyilvánvalóvá, miközben a közel 10 százalékos hiány, az alacsony növekedés és a magas infláció egyszerre nehezedett a társadalomra.

Gazdaságélénkítő csomaggal rukkolnak elő

A szövetségi elnök kijelentette, a koalíciós kormány hét hónap alatt mérhető eredményt ért el a deficit csökkentésében. A tavalyi év végére a költségvetési hiány 7,6–7,7 százalékos körül alakult, amit jelentős csökkenésnek tart a korábbi 9,8–9,7%-os szinthez képest. Hozzáfűzte: az Európai Unió által alkalmazott elszámolási módszertan (ESA) szerint a hiány mértéke várhatóan 8,3–8,4 százalékos lesz. Ezeket az adatokat a kormány, a Pénzügyminisztérium és az Európai Unió hivatalosan január–február folyamán jelenti majd be. A kormánykoalícióban ezen a héten arról vitatkoztak, hogy a 2026-os költségvetésben milyen hiánycélt határozzanak meg. 
– Az Európai Bizottság 6 százalékos hiánycélt kér, míg mi jeleztük, hogy 6,2–6,3 százalék alá nem tudunk menni. A pénzügyminisztert a koalíció azzal bízta meg, hogy Brüsszelben a tárgyalások során ezt a sarokszámot képviselje – részletezte Kelemen Hunor. Hozzáfűzte: a 2026-os költségvetés fő célkitűzése, hogy a kiadásokat úgy csökkentsék tovább, hogy közben nem vezetnek be újabb megszorításokat.
Kelemen szerint 2026 második felétől gazdaságélénkítő csomagot indítanának a mintegy 2 százalékos növekedési pályára építve, elsősorban a fejletlenebb régiók felzárkóztatására. A társadalmi feszültségek enyhítésére a kormány két részletben kifizetett egyszeri támogatást tervez a kisnyugdíjasok számára.

Új nemzetpolitikai kihívások

A szövetség elnöke nemzetpolitikai helyzetértékelést is tartott. Szerinte a nemzetközi környezet alapvetően megváltozott, és a korábbi nyitottság megszűnt. Ezért új partnerségeket kell épí­teni, hangsúlyozta.
– A Minority SafePack kezdeményezés kapcsán már korábban is érzékeltük, hogy az Európai Bizottság nem tekinti magát partnernek, és ez a tapasztalat azóta megerősítést nyert. Az Európai Parlament partner volt, és partner volt a bíróság is. Ugyanakkor azt is meg kellett tapasztalnom, hogy ma már sem az Európa Tanácsban, sem más nemzetközi intézményben nincs meg az a fajta nyitottság, amely a 90-es években, a 2000-es évek első felében még jellemző volt – mondta.
Az amerikai látogatásán szerzett tapasztalatokra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a folyamatosan változó nemzetközi környezetben a korábbi érvrendszerek és kapcsolatok már nem működnek, ezért új partnerségek építésére van szükség. Hozzátette: a közösségi jogok védelméhez a meglévő, működő kapcsolatokat is meg kell őrizni és erősíteni.

A költségvetés-tervezet kihívásai és mozgástere

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a 2026-os költségvetési tervezetet ismertette. Meglátása szerint az országos büdzsét legjobb esetben február közepére, végére fogadhatják el. Emlékeztetett: továbbra is magasak az államadósság kamatköltségei, amelyek a költségvetés mozgásterét jelentős mértékben korlátozzák. Ezek a terhek a következő két–három évben is megmaradnak, ezért a beruházások nagy részét uniós forrásokból kell finanszírozni.
Az idei költségvetési tervezet újdonsága a SAFE, azaz az Európai Biztonsági Cselekvési Eszköz, amelyen keresztül az EU kedvezményes, hosszú lejáratú hitelt biztosít a tagállamoknak védelmi és kapcsolódó infrastrukturális beruházásokra. A keretet a védelmi és a szállításügyi minisztérium kezeli, a NATO-tagságból fakadó kötelezettségek teljesítésére.
Tánczos ugyanakkor elmondta: a kormányban viták van­nak a személyi jövedelemadó és az áfa visszaosztása körül, mivel ez az önkormányzatok finanszírozását is érinti. Hozzátette: két héten belül javaslat születhet a személyi jövedelemadó visszaosztásáról, ugyanakkor a tavaly létrehozott szolidaritási alap csak átmeneti megoldást jelentett.
Az RMDSZ politikusa azt is bejelentette, készül egy gazdaságélénkítő csomag. 
– Ennek a támogatási programnak egy része stratégiai nagyberuházásokhoz kapcsolódik, amelyek Romániába érkeznének vagy itt szeretnének megtelepedni – részletezte Tánczos. Kifejtette: az állam az Európai Bizottság által jóváhagyott rendszert dolgoz ki annak érdekében, hogy a stratégiai nagyberuházások megjelenésekor minden feltétel adott legyen. A támogatási rendszert a közepes beruházásokra is kiterjesztenék. Ennek keretében a befektetők választhatnának a nyereségadó későbbi megfizetését lehetővé tevő támogatás és a vissza nem térítendő állami hozzájárulás között. Emellett állami garanciával működő hitelkonstrukciót, bővülő kutatásfejlesztési támogatásokat és adókedvezményeket is terveznek a beruházások ösztönzésére. Tánczos Barna szerint az ország olyan volumenű ipari befektetéseket szeretne vonzani, mint amilyenek már Magyarországon működnek, például autó- és akkumulátorgyárakat.