A magyar kormány nem kíván politikai pártot alapítani a határon túli magyar közösségekben, folytatják a határon túli kulturális, oktatási és szociális támogatásokat, valamint az intézmények támogatását, de szakítanak az előző kormány politikai és személyi szimpátián alapuló, gyakran átláthatatlan támogatási rendszerével – hangzott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter üzenetében. A köszöntőt Kollai István, a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár olvasta fel hétfő este, a Kolozsvári Magyar Napok Kolozsvári Magyar Operában tartott nyitógáláján.

Tarr Zoltán üzenetében úgy fogalmazott, az áprilisi választások után új korszak kezdődött a magyar emberek számára, amelyben szükség van az elmúlt időszakkal való számvetésre. Szerinte a határon túli és a magyarországi magyarok közötti kapcsolatok megsínylették azt, hogy a korábbi baloldali-liberális kormányok nem tudtak mit kezdeni a magyar–magyar kapcsolatokkal, de azt is, hogy az előző kormány politikai befolyásának kiterjesztésére igyekezett használni a határon túli magyar közösségeket. 

Kötelesség a külhoni magyarok érdekeit képviselni

A miniszter bocsánatot kért azért, hogy a határon túli magyarokat korábban politikai eszközként használták, ahelyett, hogy az érdekeikkel foglalkoztak volna. Hangsúlyozta: a külhoni magyarok jogainak képviselete minden magyar kormány kötelessége. Az új kormány ezért a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kíván fektetni a szomszédos országokkal való kapcsolatokra, azok javítása ugyanis szerinte elengedhetetlen az ott élő magyar kisebbségek helyzetének erősítéséhez. Emlékeztetett: az elmúlt hónapokban számos találkozót tartottak erdélyi, partiumi és székelyföldi szereplőkkel. Tarr szerint fontos azoknak a bevonása is, akikkel a budapesti nemzetpolitika korábban nem foglalkozott, akiket félreszorítottak, illetve – megfogalmazása szerint – emberi méltóságukban is megaláztak, megsértettek.

Egyenrangú partnerek

A miniszter közölte: a kormány egyenrangú partnerként tekint az erdélyi és valamennyi külhoni magyar közösségre. Nem helyettük akarják eldönteni, mi fontos számukra, hanem velük együtt kívánnak gondolkodni a közös jövőt meghatározó ügyekről. Hangsúlyozta: az erős magyar közösségeket nem lehet Budapest köré szervezni, Budapestről irányítani őket pedig „végzetes felelőtlenség”.

Nem alapítanak Erdélyben új pártot

Tarr Zoltán leszögezte: a Tisza-kormány egyetlen határon túli magyar közösségben sem kíván új politikai erőt létrehozni. Az együttműködést a helyi közösségek politikai, civil és szakmai képviselőivel alakítják ki. Mint fogalmazott, az erős magyar közösségek helyben születnek és helyben maradnak életképesek, Magyarország feladata pedig az, hogy biztos partnerük legyen. A miniszter szerint a nemzetpolitika nem Budapestről irányított támogatási rendszereket jelent, hanem elsősorban párbeszédet és egymás megértését. „Semmit rólunk nélkül” – fogalmazott, hozzátéve, ennek az elvnek soha nem lett volna szabad kikopnia a magyar kormány és a határon túli közösségek kapcsolatából.

Maradnak a támogatások

Közölte: a kormány a jövőben is fenntartja a határon túli kulturális, oktatási és szociális támogatásokat, és nem hagynak fel az intézmények támogatásával sem, amíg azok a közösségek érdekeit szolgálják. Tarr ugyanakkor azt ígérte, hogy a támogatásokat átláthatóan és nyíltan biztosítják, és szakítanak az előző kormány politikai és személyi szimpátián alapuló, gyakran átláthatatlan támogatási rendszerével.

Az összetartozás nem egyformaság

Üzenetében arra is kitért, hogy egy többmilliós nemzeti közösség természeténél fogva sokféle: tagjainak különböző tapasztalataik, politikai véleményük, világnézetük és helyi hagyományaik vannak. Szerinte ez nem gyengeség, és a magyarok erejét nem az mutatja meg, hogy minden kérdésben ugyanazt mondják, hanem az, hogy különbözőségeik ellenére képesek a fontos ügyekben együtt cselekedni. Az összetartozás nem jelent egyformaságot, és azt sem, hogy egyik magyar megmondhatja a másiknak, hogyan kell magyarnak lennie – hangsúlyozta Tarr Zoltán.