Prioritási lista alapján fejlesztenék a székelyudvarhelyi szociális lakásokat, ezzel párhuzamosan a bennük lakókkal is szigorúbban betartatnák a lakáshasználati feltételeket.
A város területén jelenleg mintegy 550 szociális lakás van: összesen 177 a Nicolae Bălcescu utca három tömbházában és a Tábor utca 3/A és 3/B tömbházaiban, illetve 114 lakás van a Cserehát lakótelepen. Emellett nagyjából 260 olyan lakás is van, amelyeket az állami lakásalap utal ki kritériumrendszer szerint a szociálisan rászorulóknak – ezek állami tulajdonban lévő lakások, de a helyi önkormányzat ügykezelésében állnak. Ilyen lakások vannak a Budvár negyedben, a Kórház negyed Cekend bejáratának 4-es és 6-os tömbházaiban, valamint több lakás vagy lakrész a város különböző pontjain, főként a központi övezetben. 

Nagyobb az igény, mint a kínálat

A csereháti szociális lakásokban az igénylők a nettó jövedelmük tíz százalékát kell havonta bérként kifizessék. A többi lakás esetében négyzetméterre fizetik a havi lakbért az ott lakók, ezek jellemzően havi 40 és 100 lej közötti összegek, a lakások típusától és méretétől függően. 
A székelyudvarhelyi szociális lakások minőségük és méretük tekintetében is teljesen különbözőek: amíg a város központi zónájában vannak akár 80–100 négyzetméteres lakófelületű, külön kis udvarral rendelkező lakások, addig a Cekend-bejáratban található tömbházakban 9 négyzetméteres, folyosói közös mosdóval ellátott lakrészekben is laknak emberek.
Dávid Endre alpolgármester megkeresésünkre megerősítette: hatalmas igény van a szociális lakásokra a városban, jelenleg mindössze 40 üres lakás van, amelyeket kioszthat az önkormányzat az igénylők között. Az igénylések nagy részét a csereháti szociális lakásokra nyújtják be, ugyanis ezek vannak a legjobb állapotban a többihez viszonyítva – ám jelenleg itt nincs szabad lakás. 

Sokfelé kell javítani, és ez nem olcsó

A szociális lakások karbantartása és javítása a városháza feladata, a bennük lakók nem rendelkeznek ilyen jellegű kötelezettséggel – csakhogy Dávid Endre szerint a valóságban ez egy nagyon nehéz és összetett feladat. Már eddig is sok javítást végeztek el, és látják, hogy számos lakás esetében felmerülnek problémák: van, ahol a kanalizálás nem megfelelő, van olyan épület, amely strukturális szempontból jelent problémát, sok ingatlan tetőszerkezetének állapota nem megfelelő, ezek a lakások beáznak. 
Székelyudvarhely városvezetése nemrég elkezdte a szociális lakások helyzetének feltérképezését. Ennek során szakértői véleményezést kérnek a problémásnak ítélt lakások esetében – amelyik ingatlan a szakértő szerint nem biztonságos, ott haladéktalanul el kellene kezdeni a javításokat. Kérdéses ugyanakkor, hogy mennyi pénzt tudnak fordítani erre. Abban az esetben viszont, ha a javítás időszerű, viszont annyira költséges, hogy azt az önkormányzat nem engedheti meg magának, alternatív lakhatási feltételeket kell felajánljanak az ingatlanban lakóknak. Ez nehéz ügy lesz. 

– Vannak súlyos problémák, amiket kellő komolysággal kell kezelnünk. Nehéz döntéseket kell meghozzon az önkormányzat – fogalmazott az alpolgármester –, ugyanis emberek, családok életéről, lakhatásáról van szó, és nehéz lesz kivitelezni olyan költöztetést, amikor az illető család egy nagyobb szociális lakásból esetlegesen egy egészen kicsiben kell folytassa a mindennapjait. 
Dávid Endre szerint a szociális lakásoknál esedékes javításokat prioritási sorrendben végzik: a cél a biztonságos lakhatási körülmények megteremtése, de a használati vagy kényelmi funkciók biztosítását sem lehet figyelmen kívül hagyni. A Budvár utcai tömbházakban tetőjavítás, a Cekend-bejárt tömbházaiban a hidegvíz-órák felszerelése, több tömbház esetében ajtó és ablakok cseréje, ugyanakkor a kanalizálási és esővíz-elvezetési problémák megoldása esedékes. A régi építésű, többnyire a városközpontban található lakások esetében már strukturális gondok is fennállnak.

Belakni, nem lelakni

A szociális lakások állapotának feltérképezése során a városvezetés arra is figyelmet fordít a jövőben, hogy szigorúbban kezelje a lakáshasználati feltételek betartását, kiemelten a lakbérek késedelem nélküli kifizetését. Ott, ahol elmaradások vannak, igyekeznek behajtani a kintlévőséget, és ahol a kiszabott határidő után sem törlesztik a tartozást, elindítják a kilakoltatási folyamatot. Ugyanakkor azokban az esetekben is szigorúbban fog fellépni a városvezetés, amikor egyes családok a nem megfelelő viselkedésükkel, az együttélési normák semmibevételével zavarják a lakóközösséget. 
Dávid Endre kimelte továbbá, hogy a felmérésüket úgy kívánják elkészíteni, hogy ahhoz a szociális lakásokat igénylők véleményét is kikérik. Már elindult egy párbeszéd a lakókkal, és a továbbiakban is fontosnak tartják, hogy lehetőséget adjanak az igények megfogalmazására. 
Az alpolgármester szerint a szociálislakás-állomány karbantartásában több évtizedes lemaradást kell behozniuk, ami nem fog egyik napról a másikra megtörténni – „falatonként esszük meg az elefántot”, fogalmazott –, lépésről lépésre haladnak a problémák megoldásával. Kérdésünkre azt is tisztázta: nagyon nagy igény lenne további szociális lakásokra is a városban, ami kapcsán keresik a lehetőségeket, de ezt saját forrásból nem tudja megoldani a város.