Bár ősszel és tavasszal is összeszedik az eldobott szemetet Má­ré­fal­va község adminisztratív területén, az út mentén idővel mindig újra megjelenik a hulladék. Kovács Imre polgármester szerint a községvezetés és a helyi iskola együttműködésével számos szemétgyűjtési akciót szerveznek évente, mert nagyjából ennyi, amit tehetnek – az alig kétezer főt számláló településnek nincs elegendő ereje a szemetelők kordában tartására.

– Kamerákat szereltetnék, amelyek az utak és patakmedrek környékét figyelnék, de erre községünknek nincs elég pénze. Kevés a közhasznú munkavégzésre fogható személyek száma is, így az iskola diákjait és a civil lakosságot is be szoktuk vonni az ilyen takarítási akciókba

– folytatta Kovács. Jelentősebb mennyiségű szemét főként a Cekend‑tető felé haladó országút mentén gyűl össze, egy út menti árus szerint a hulladék elsősorban az elhaladó autók ablakain repül ki, és landol az útszéli árkokban.

Hetente kétszer, másfél méteres körzetben

A közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság brassói regionális igazgatósága heti két alkalommal, kedden és pénteken mozgósítja munkatársait, hogy az országutak mentén másfél méteres sávban összeszedjék a szemetet – tájékoztatta lapunkat Elekes Róbert, a regionális igazgatóság szóvivője. Elekes rámutatott, országos szintű jelenség és probléma az országutak mentén felgyülemlő szemét, ám a szóvivő azt állítja, az sok esetben nem, vagy nem csak az elhaladó autósoktól származik. Tapasztalatai szerint sok esetben zsákszámra találtak építkezési törmeléket és hulladékot, ócska bútordarabokat, tönkrement háztartási gépeket és elektronikai cikkeket, de még orvosi felszereléseket, fecskendőket és vénakanülöket is.

– A szemetelés főként forgalmasabb utak mentén és turisztikai desztinációk közelében jelentősebb, ezeken a helyeken gyakran több tonna szemetet is begyűjthetnek a munkatársaink. Hátrányos viszont az, hogy igazgatóságunknak nincs hatásköre szankciók kiszabására, így ha rajta is kapunk valakit a szemetelésen, az csak rendőr vagy csendőr bevonása révén kaphatna pénzbírságot

– magyarázta Elekes. A szóvivő szerint munkatársai többször értek tetten különböző személyeket, akik jelentős mennyiségű hulladéktól szabadultak épp meg törvénysértő módon – ám azok rá se hederítettek az útkarbantartók intelmeire.

Lépéshátrányban a környezetőrség

Az útszéli szemetelés ügyében Balla Izabellát, a megyei környezetőrség igazgatóját is megkerestük – ő szintén az elkövetők azonosítását és felelősségre vonását látja nagy kihívásnak. Mint mondta, sze­metelés esetén főként a helyi önkormányzatok kellene bírságot kirójanak az elkövetőkre, ám azok azonosítása sok esetben lehetetlen kihívást jelent.

– Azonosítani és felelősségre vonni csak akkor lehet az illegálisan szemetelőt, ha  tetten érik őt a hatóságok, vagy a lerakott szemétben találnak az elkövetőhöz visszavezető információt: iratot, számlát, lakcímet. A helyzetet az is nehezíti, hogy más forrásból, más intézménytől származó bizonyítékot, fotókat nem tudunk felhasználni ilyen eljárások során. Volt, hogy amiatt veszítettünk el egy pert, hogy nem a mi megállapításunk alapján történt a büntetés

– fejtette ki Balla. 
Ha sikerül azonosítani az elkövetőt, az eldobott szemét mennyiségétől függetlenül 3–6 ezer lej is lehet a büntetés.