Nem mindegy, hogy mikor és hogyan nyitjuk ki az ablakokat, hiszen a rosszul megválasztott szellőztetési módszer jelentős energiaveszteséggel járhat – olvasható a Stiebel Eltron szakmai ismertetőjében. Néhány egyszerű szabály betartásával viszont úgy cserélhetjük ki a lakás levegőjét, hogy közben a fűtés hatékonyságát is megőrizzük.

Miért fontos a rendszeres légcsere?

A lakás levegője fokozatosan elhasználódik. A légzés, a főzés, a zuhanyzás, a fürdés, a ruhaszárítás és a padlómosás növeli a beltéri páratartalmat, így egy három-négy fős család otthonában naponta akár 12 liter vízpára is keletkezhet – olvasható a beszámolóban. Ha a nedvesség nem tud távozni, a párás levegő a hideg falakkal és ablakfelületekkel érintkezve lecsapódhat, ez a tartós nedvesség pedig kedvez a penészgombák megtelepedésének, amelyek nemcsak az épület szerkezetét károsíthatják, hanem az egészségünkre is veszélyt jelenthetnek.

A penészes, nedves környezetben tartózkodás összefüggésbe hozható a légúti panaszokkal, az allergiás tünetek súlyosbodásával és az asztmás megbetegedések fokozott kockázatával. A rendszeres szellőztetés segít ezt elkerülni, egyúttal csökkentve a lakásban felhalmozódó szén-dioxid, kellemetlen szagok és egyes beltéri légszennyező anyagok koncentrációját.

Rövid ideig, naponta többször

Télen az egyik legjobb megoldás a levegőcserére a rövid, intenzív szellőztetés. Ajánlott naponta legalább négyszer, alkalmanként körülbelül öt percig kitárni az ablakokat, különösen reggel, ébredés után. Érdemes ezenkívül zuhanyzás, fürdés, főzés, felmosás vagy otthoni testedzés után is friss levegőt engedni a lakásba. Ha lehetséges, nyissunk ki egyszerre két, egymással szemben lévő ablakot, hogy kereszthuzat alakuljon ki, így a párás, elhasználódott levegő gyorsan távozhat, miközben a falaknak és a bútoroknak kevesebb idejük marad lehűlni. A „bukóra nyitott ablak” ezzel szemben télen kevésbé hatékony megoldás: a lassú, hosszan tartó légcsere során folyamatosan távozik a meleg, miközben az ablak körüli falak és a közeli felületek jelentősen lehűlhetnek. Ez növelheti az energiafelhasználást és megfelelő körülmények között a páralecsapódás veszélyét is. A kevésbé fűtött helyiségek ajtajait érdemes csukva tartani, hiszen ha a meleg, párás levegő egy hidegebb szobába áramlik, nedvesség csapódhat le a falakon és az ablaküvegen.

Energiapazarlás nélkül

Egyértelmű, hogy a szellőztetés valamennyi hővesz­teséggel jár, hiszen a távozó meleg levegő helyére kintről hidegebb levegő érkezik. Ahol a műszaki és anyagi feltételek adottak, hatékonyabb megoldást adhat egy hővisszanyerő szellőztetőrendszer telepítése, ami a távozó levegő hőjének egy részét felhasználja a beáramló friss levegő előmelegítésére. Ez különösen jól szigetelt, korszerű épületekben lehet előnyös.