Hargita megyében több mint 3500 vidéki gyermek tanult meg úszni az elmúlt hét évben – állítja Trandafir Norber többszörös olimpikon úszó, oktató, a vidéki úszásoktatás programfelelőse. Erre a csíkszeredai városi uszoda biztosít lehetőséget, miután pedig tavaly megnyílt a csíkszentdomokosi tanuszoda, a felcsíki falvak általános iskolásainak egy része – Madarastól Balánbányáig – oda jár heti rendszerességgel úszásoktatásra. Trandafir Norbert szerint a 2017-ben kísérleti jelleggel elindított program eredménye az, hogy a 3–4. osztályos tanulók többsége „vízbiztosan” zárja a 4. osztályt. 
Az összes csíkszéki, illetve kászoni és gyimesközéploki általános iskolára kiterjesztett úszásoktatást a helyi önkormányzatok és iskolaigazgatók mellett a szülők és pedagógusok többsége is hasznos lehetőségnek tekinti, amivel élni szeretnének. Nem ilyen egyértelmű a program népszerűsége Gyergyószéken, ahol jelenleg csak a gyergyószentmiklósi általános iskolások járnak szervezett úszásoktatásra. Székelyudvarhely vonzáskörében addig nem lehet iskolai úszásoktatásra gondolni, amíg meg nem épül a város uszodája – az ottani gyermekek jelenleg csak magánúton vehetnek leckéket.

Felismerték a lehetőséget és összefogtak

A csíkszéki önkormányzatok a Felcsík, illetve az Alcsík Kistérségi Társulásokon keresztül finanszírozzák a 3. és 4. osztályosok úszásoktatását, ez évi 10-15 ezer lejes hozzájárulást jelent mindegyik polgármesteri hivatal részéről, ami nagyjából az úszásoktató bérét fedezi. Ezenkívül a gyermekek szállítási költségét fedezik a hivatalok, a kedvezményes uszodai belépő díját pedig – ami Csíkszeredában 5 lej, Csíkszentdomokoson 8 lej – a szülők állják.

– A program működtetésének anyagi terhe csekély ahhoz képest, amit a gyermekek kapnak általa

– mondta lapunknak Molnár József, Tusnád község polgármestere.
Az általunk megkérdezett iskolaigazgatók és polgármesterek is egyetértenek abban, hogy a szociálisan hátrányos helyzetben élő családok gyermekeinek is meg lehet oldani az úszásoktatását: van, ahol a közösség pótolja össze a belépőre valót, de ahol szükséges, az uszodák is segítséget nyújtanak ezeknek a gyermekeknek úszófelszerelés vagy belépő biztosításával. 

– Iskolánkból a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő gyermekek is járnak úszni, mindig sikerül megoldást találni arra, hogy a hiányzó belépő árát vagy felszerelést előteremtsük

– tette hozzá Bíró Éva, a csíkmadarasi Kiss Ferenc Általános Iskola igazgatója.
A program ugyanakkor több szervezési kérdést felvet a tanintézetek részéről: meg kell találni az órarendben azt a napot, időpontot, amikor az utazással együtt beiktatható az önmagában egyórás úszásedzés, valamint – mivel nem része az oktatási kerettantervnek – a program pedagógusokra is pluszfelelősséget, munkaidőt ró. Ennek ellenére az látszik, hogy Felcsík és Alcsík, sőt Kászon közössége is szereti a programot és kihasználja a lehetőséget.

– Alcsíkon nagy szerepe van ebben Gergely Andrásnak, aki a kistérségi társulás vezetőjeként egybefogta a program működtetését

– tette hozzá András Zoltán, Kászon község polgármestere.
Hasonló véleményen van a csíkmadarasi polgármester, Péter András, aki kérdésünkre, hogy mitől működik jól a program, azt válaszolta: a csíkszentdomokosi uszodába iskolásokat küldő hat település vezetője mind egyetért abban, hogy a gyermekek jólléte elsődleges szempont, nem utolsósorban pedig az uszoda fenntartását segítik azzal, ha működtetik a programot. 

Szervezés hiányában csak terv maradt

Annak ellenére, hogy a módszertan már adott volt Gyergyószéknek ahhoz, hogy a gyergyószentmiklósi tanuszoda megnyitását követően ott is kiépüljön a környező települések számára is elérhető úszásoktatás, jelenleg csupán a városi általános iskolák 3–4. osztályos diákjai járnak csoportosan úszni.

– A gyergyószentmiklósi általános iskolák diákjai, kb. 14-15 osztály, hozzávetőlegesen tehát 300 gyermek része az úszásprogramnak. A belépő 5 lej számukra, a szociálisan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek pedig ingyenes

– tájékoztatott Kercsó Zoltán. A létesítményt működtető Gyergyószentmiklósi VSK vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy az iskolai úszásprogram itt is a helyi önkormányzat támogatásával valósul meg, a környező települések tanintézetei ugyanakkor nincsenek benne a programban.

– Megkerestük a települések polgármestereit és beszéltünk a program kiterjesztésének lehetőségéről, de nem sikerült megvalósítani a tervet. Sajnos ebből a szempontból is speciális hely vagyunk

– nyilatkozta lapunknak Csergő Tibor András, gyergyószentmiklós nemrég leköszönt polgármestere.
Próbáltuk kideríteni, mi annak az oka, hogy a kezdeményezés mentén nem épült ki egy, a csíkihez hasonló rendszer, az általunk megkérdezett polgármesterek szerint ennek az az oka, hogy „az ügy a beszéd szintjén megrekedt”. 
A gyergyószárhegyi Dan­guly Ervin, a gyergyócso­ma­falvi Márton László, a gyergyóditrói Puskás Ele­mér polgármester is emlékszik rá – de ezt erősíti meg Gyergyóremete polgármestere, Laczkó Albert Elemér is –, hogy volt ilyen beszélgetés, de azt nem követte semmi konkrétum. Tehát a program elindításához szükséges szervezés, annak finanszírozási módja nem került kidolgozásra. 
Az ügyben jelentős előrelépést jelenthet ugyanakkor, hogy október közepén megnyílt a gyergyóremetei tanuszoda, Laczkó-Albert Elemér polgármester szerint pedig a sportlétesítményben nemcsak a nagyközség és a környező települések általános iskoláinak, de a megye északi részén lévő településeknek is lehetőséget szeretnének teremteni arra, hogy a diákok iskolai keretek között szervezett úszásoktatáson vegyenek részt.