Hagyományosan minden évben március 25-én kerülnek elő elsőként a kerti szerszámok, hisz már elődeink is jól tudták, hogy az időjárás ekkor kedvez a gyümölcsfák oltásának. Gyümölcsoltó Boldogasszony napját kihasználva, a társszervező egyesületek első alkalommal tartottak workshopot Oroszhegyen. A tavaszi kertészeti munkálatokat bemutató, szombati szakmai nap fő helyszíne a település kicsi kultúrházában volt. A népi hagyomány szerint az ezen a napon oltott gyümölcsfák biztosan szépen fognak növekedni, és jó termést hoznak majd minden évben.

Fülöp Alpár kertészmérnök elmondta, hogy

a hagyomány még ma is él a köztudatban, de a klímaváltozás, illetve a késői fagyok nagyobb mértékben befolyásolják a gazdák kerti tevékenységét, mint évtizedekkel ezelőtt.

Hozzátette, hogy az évjárat is mindig változó, de ettől eltekintve, körülbelül március végén ideális elkezdeni a kerti munkálatokat. Szerencsére a kertészet sokat fejlődött a technológia terén – a gazdák javukra tudják fordítani az időjárás-előrejelzéseket, és körültekintőbben meg tudják tervezni egyes kerti tevékenységek megfelelő időpontját. A szakmai programot nagy érdeklődés övezte, sokan kíváncsiak voltak a módszerekre, s összesen huszonöten vettek részt a szakmai napon. Oroszhegy mellett, többek között Lövétéről, Máréfalváról, Felsőboldogfalváról, Székelyudvarhelyről, valamint Székelyszentkirályról érkeztek érdeklődő, hétköznapi gazdák az egész napos eseményre.

Az előadótól megtudtuk, hogy a jelenlévők főleg a növényvédelemről kérdezgették, illetve a metszéssel kapcsolatban a koronaformákra is kíváncsiak voltak. A szakmai nap elméleti része alatt a kertészmérnök a metszéssel és az oltással kapcsolatos lényegi tudnivalókat ismertette a közönséggel. Emellett néhány fontosabb növényvédelmi problémát is megbeszéltek. Az előadó felhívta a figyelmet az ezen a téren elterjedt, de rosszul alkalmazott technikákra. Kiemelte azokat a fertőző betegségeket, amelyekre érdemes kimondottan ebben az időszakban odafigyelni, mert később már nem lehet ellenük védekezni.

Az oltás jelentősége lényegében abban áll, hogy „klónozás” által örökítsék tovább a gyümölcsfa génállományát.

A gyümölcsfák esetében, ennek köszönhetően korábban következik be a termőre fordulás, illetve a gazda biztosan fogja tudni, hogy milyen lesz az adott fa termése. Magról szaporítás során a hím és a nőstény példányok génjei variálódnak, így nem tudható biztosan, hogy milyen gyümölcsöt fog hozni vagy milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni a csemete. Az oltás a lehető legjobb eljárás a gyümölcstermő fák szaporítására, mondta a kertészmérnök. Hozzátette, hogy az idősebb fák esetében az oltás segít megőrizni a szép termést hozó fajták génállományát.

Az oltás elméleti ismertetője után a jelenlévők kipróbálták az eljáráshoz szükséges eszközöket. A metszési foglalkozásokat Vass Tamás tartotta saját gyümölcsösében. Körülbelül tizenöt darab, 2017-es ültetésű, középerős növekedésű, MM106 alanyon levő almafát metszettek meg, illetve egy idősebb, 30-40 év körüli Golden Delicious almafa metszését is bemutatták a szakemberek. A kedvezőtlen időjárás miatt fát nem, csupán egy almafaágat tudtak beoltani. A kertészmérnök közvetlenül metszés után, még vegetáció előtt ajánlja a lemosó permetezést, majd a virágzáskori permetezést, illetve virágzás után érdemes védekezni a levéltetű-fertőzés ellen.

Az oltást követően érdemes figyelni a rügyeket, hiszen azok tanúskodnak majd arról, hogy sikeres volt-e az eljárás.

Oltás szempontjából két fontos tényezőt emelt ki: az alany és a nemes átmérőjét. Ha az átmérők egyformák, akkor az angolnyelves párosítást vagy az ómega-oltást javasolt alkalmazni. Az utóbbi a kezdő kertészeknek is egyszerű lehet, mert egy megfelelő olló használatával bárki könnyedén el tudja sajátítani a technikát. Idősebb fák esetében héj alá oltást alkalmaznak, de ehhez már gyakorlott kézügyesség szükséges.

A hétvégi szakmai nap bizonyította a kertészkedés közösségépítő szerepét is, hiszen a résztvevők egyértelműen úgy nyilatkoztak, hogy jó hangulatban telt a programnak mind az elméleti, mind a gyakorlati része. A gazdák kalákája a hasznosítható ismeretek elsajátításán kívül lehetőséget adott arra is, hogy a kertészek egymástól tanuljanak, fogalmazott a kertészmérnök.