Romos lépcső a semmibe
A csíkszeredai vasúti felüljáró felújítása ütemterv szerint halad. Egyelőre a peres ügyek is az önkormányzat szája íze szerint alakultak. Az elmúlt héten ismét az önkormányzat javára döntött a törvényszék. Ámbár a munkálatok hamarosan befejeződnek, a régi híd lépcsős felüljárója egymagában, a semmibe vezetve magasodik a környék házai és az új híd között. Sorsa egyelőre tisztázatlan.
Elutasította a csíkszeredai vasúti felüljáró szomszédságában élők keresetét a Hargita Megyei Törvényszék múlt csütörtökön, amelyben a híd építkezési engedélyének az érvénytelenítését kérték. A negyedik halasztást követően a pert alapfokon a csíkszeredai önkormányzat nyerte. A döntés nem jogerős, a felpereseknek tizenöt nap áll rendelkezésükre, hogy fellebbezzenek az ítélet ellen. Mint arról korábban beszámoltunk, a felüljáró közvetlen szomszédságában lévő ingatlanok tulajdonosai perelték be a csíkszeredai önkormányzatot, mert kifogásolták, hogy az újraépülő híd túl közel kerül a házaikhoz. Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere örült az ítéletnek, mert mint mondta, ez újabb bizonyíték arra, hogy helyes, törvényes úton járnak, és folytatják a munkájukat. A felperesek nem kívánták kommentálni a mostani döntés eredményét.
Visszatekintő
2022 április végén Csíkszereda elöljárói helyszíni sajtótájékoztatón jelentették be, hogy elkezdik a csíkszeredai forgalom egyik legfontosabb vasúti felüljárójának bontását és újjáépítését. A felüljáró 1974-ben épült, először 1994-ben, majd 2006-ban újították fel részlegesen. A beruházásra, amely a nagy mobilitási program részeként valósult meg, nagyjából másfél éve volt a Strabag kivitelező cégnek. Az alappilléreket leszámítva a híd minden elemét teljesen kicserélték, sőt biciklisávot, korszerű közvilágítást, zajszigetelőt és a híd alsó részén az ott élők számára korszerű aszfaltozott teret alakítanak ki. Amint Korodi Attila a másfél évvel ezelőtti sajtótájékoztatón mondta, a korszerűsítést a vasúti felüljáró műszaki állapota tette indokolttá. Alighogy véget ért a híd bontása és kezdődött az építkezés, a vasúti felüljáró szomszédságában élők pereket indítottak az önkormányzat ellen. Az egyik perben az építkezés azonnali leállítását kérték, ezt a törvényszék elutasította. Egy másik keresetben pedig a felüljáró építkezési engedélyének érvénytelenítését kérték, csütörtökön alapfokon ezt is elutasították.
A kivitelező cég mostanra az utolsó simításokat végzi a vasúti felüljárónál, előreláthatóan az év végéig átadják a forgalom számára.
Gyalogos alul- és felüljáró
A híd lezárása egy sor intézkedést vont magával. A város forgalmát el kellett terelni, a gyalogosoknak megnyitották a vasútállomás közelében található – legalább tíz éve lezárt – gyalogos aluljárót, amely inkább közvécéként, mintsem valós funkciójának megfelelően működött. Azóta sem igazán nyerte el az áthaladó gyalogosforgalom tetszését, inkább a síneken kelnek át – amely veszélyes és törvénytelen.
A másik, és most már a vasúti aluljárónál sokkal égetőbb kérdés, a régi vasúti felüljáróhídhoz tartozó lépcső sorsa, amely az új híd elkészültével funkcióját vesztette, azonban azóta is egymagában áll a híd mellett. Ez a pert kezdeményező szomszédok oldalán, részben az egyik felperes területén árválkodik. Ezzel kapcsolatban Bors Béla alpolgármester elmondta, ezt még nem tudták lebontani.
– A felüljáró valahogyan belóg az egyik felperes magántulajdonába. A felperes nem engedte, hogy megközelítsük munkagépekkel, holott elsőre szóban engedélyt adott rá, de később meggondolta magát
– mondta Bors Béla. Hozzátette: valószínűleg peres úton fogják tudni lebontani a gyalogos felüljárót, az új hídnál nem épült lépcsős felüljáró.
Patthelyzetben
Lántzky Zoltán, a híd szomszédságában levő ingatlan tulajdonosa szerint bonyolult a helyzet, ugyanis a köz- és magánterület között a határ az oszlop közepén található.
– A lépcsős feljárónak fele saját területemen helyezkedik el. Tudomásom szerint jogilag közterületnek számít, így a város nem adhatja el, nem mondhat le róla, egyszóval a város tulajdona. Ha az ő tulajdona, akkor az önkormányzat kötelessége rendbe tenni
– mondta a telektulajdonos. Állítása szerint a bonyodalom abban áll, hogy a város le sem bonthatja az építményt.
– Saját ingatlanom épségét nem bonthatja meg, mivel a felüljáró kerítés funkciót lát el magánterületemen. Ennek a fényében nem tudom, mi lesz a lépcsős felüljáró sorsa. Írásban több mint egy éve kértem, hogy mutassanak be egy rajzot, hogy mit tennének a részben telkemen található építménnyel, de egyelőre nem kaptam választ, szóban nem elég az ígéret, hogy majd tesznek valamit
– szögezte le Lántzky. Hozzátette: a város szabályzata szerint, ha kerítést akar valaki bontani és újat építeni, akkor engedélyt kell kérni rá. Kérdésünkre azt mondta, a város erre vonatkozóan nem mutatott írásos dokumentumot, így addig nem engedélyez semmilyen munkálatot az ingatlantulajdonos.