Madéfalván sok évvel ezelőtt, egy tervezgetett sípálya ötletének kapcsán merült fel először a tudatos vízgazdálkodás témaköre – tekintett vissza kérésünkre Szentes Csaba –, egy sípálya működtetéséhez ugyanis a jelenlegi időjárási körülmények között hóágyúk működtetésére, ahhoz pedig sok vízre lenne szükség. Kíváncsiak voltunk, hogy erre lenne-e, és ha igen, milyen lehetőségünk, ezért vizsgálódni kezdtünk. Sokoldalú eredményhalmazra jutottunk, egyik vetülete, hogy szembesülnünk kellett a ténnyel: tudatos vízgazdálkodással sem a településünkön, sem máshol a Csíki-medencében nem beszélhetünk, s bár itt-ott befogtunk forrásokat, hegyi patakokat ivóvízhálózatokra, valójában vizeink tulajdonságairól vajmi kevés használható tudással rendelkezünk – közölte az egyik lényegi következtetést Madéfalva polgármestere, a Középcsík Fejlesztési Társulás vezetője. 

Tiszta vizet a pohárba: helyzetképet akartak 

Miután arra a felismerésre jutottak, hogy a vízgazdálkodás a jövőjük meghatározó kérdése, amelybe muszáj mesterségesen beavatkozni, legyen szó az élővilágról, a téli sportokról, megújuló energiáról vagy a mezőgazdaságról, Madéfalván elkezdtek információkat gyűjteni, majd azokat egy részletes tanulmányban összegezték. Ehhez sok más környezeti mutató mellett hivatalos meteorológiai adatokat is igényeltek – az önkormányzat még két mérőállomást is vásárolt a pontos helyi adatok rögzítése végett. 
– A tanulmány elkészítésével az volt a célunk, hogy pontos helyzetképet kapjunk és néhány irányelvet is meghatározzunk a későbbiekre nézve – mutatott rá Szentes Csaba.
Egy másik fontos következtetésük az volt, hogy hiábavaló „kicsiben, helyben” helyett kisrégióban kell gondolkodni, ahogy a folyók és patakok folyása sem csak Madéfalva határát, hanem a teljes felcsíki régiót érinti. 

A vizet meg kell dolgoztatni

Az elmúlt négy-öt évben a vízgazdálkodás témájában rendszeres egyeztetések zajlottak Csíkcsicsó, Madéfalva, Csíkrákos, Csíkszentmihály, Szépvíz és Csíkpálfalva községek elöljárói, a térségi vezetők, szakemberek, a közbirtokosságok és a mezőgazdasággal foglalkozó szereplők között. A tanulmányi utakat is magába foglaló folyamatban dél-tiroli szakemberek is részt vettek, az ő feladatuk kezdetben az volt, hogy Madéfalva vízgazdálkodási lehetőségeit térképezzék fel.
– A külföldi szakemberek több mint két éven át tanulmányozták az itteni patakok jellemzőit, vízhozamát, és azon az elven vannak, hogy a vizet „meg kell dolgoztatni”, a lehető legsokoldalúbban felhasználni: öntözésre, ivóvíz-szolgáltatásra, esetleg miniturbinák telepítésével áramfejlesztésre, figyelembe véve, hogy ez ne járjon természeti kárral. A külföldi cégnek, amely ezzel foglalkozik, ötvenéves szakmai múltja, és a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig széles körű ismeretei vannak. Más példákkal is kapcsolatba kerültünk, a dél-tiroli öntözőberendezéseket működtető szövetkezet például több mint hetven éve működik eredményesen – mutatott rá lapunknak Szentes Antal megyei önkormányzati tanácsos.
Mint mondta, az eddigi következtetések rövid összefoglalása az, hogy térségi vízgazdálkodás szempontjából nem lehet csak a rendszertelen és gyors lefolyású esőzésekre és hóolvadásra számítani, viszont kalkulálni kell a változó éghajlati viszonyokkal, az aszályos, száraz időszakokkal. Ezért ahol lehet, a felszíni és csapadékvizek egy részét be kellene fogni kisebb vízgyűjtő tavakba.

Kisrégiós felmérés és mesterterv készül

Mintegy két éve született meg a döntés, hogy a Csíkcsicsót, Madé­fal­vát, Csíkrákost, Gö­röcs­fal­vát, Szép­vízt, Csíkva­csár­csit, Csík­szent­mi­hályt, Csík­szent­mik­lóst, Csíkbor­zso­vát és Csík­pál­fal­vát magába foglaló kisrégió egészében fel kell térképezni a vízkészleteket, a talaj vízmegtartó képességét és a fejlesztési lehetőségeket. Egy ilyen mesterterv elkészíttetésére minden település nyitott volt, később Csíkszentmihály úgy döntött, kimarad a folyamatból. 
– Az ügy eljutott arra a pontra, hogy a Középcsík Fejlesztési Társulás, a Csík LEADER Egyesület támogatásával egy átfogó, fenntartható vízgazdálkodási tervet dolgozhat ki. Egy ilyen átfogó tanulmány és mesterterv hasznossága kétségen felüli, viszont elkészíttetése nem olcsó. De sikerül pályázati támogatást nyerni erre a célra: a pályázat 2024 közepén indult, egy évünk van a kivitelezésére. Komoly szakembercsoporttal dolgozunk, topográfiai munkálatok, térképek készülnek, geológiai fúrások, vízhozammérések, meteorológiai mutatók rögzítése zajlik. Csicsó, Madéfalva, Rákos, Szépvíz, Pálfava községek közel 2800 hektáros területe, a Nagymezőnek és Kicsimezőnek nevezett rész érintett, ezek ugyanakkor a legjobb összefüggő mezőgazdasági területek a gyimesi vasútvonal mentén. Ez a tanulmány olyan átfogó képet nyújt majd nekünk, ami alapján akár öntözőberendezéseket is meg tudunk tervezni ezekre a mezőterületekre – nyilatkozta Szentes Antal.

Első körben százezer eurót szánnak rá

A vissza nem térítendő, európai uniós forrásokból származó pályázat összértéke 87 ezer euró plusz áfa, a mesterterv elkészítéséről szóló szerződést 2024. július 15-én írták alá, a dokumentáció idén július közepére kell kész legyen. A mestertervet egy helyi szakcég készíti el, de tanácsadás céljából tartják a kapcsolatot a dél-tiroli szakemberekkel is. A pályázat résztvevői előre be kellett fizessék a projekt első részét, amelyet utólag számolnak el két részletben. A lapunknak nyilatkozó elöljárók fontosnak tartották kiemelni, hogy egyelőre egy helyzetkép-felmérés készül, ami a lehetséges opciókat tárgyalja, vagyis konkrét megvalósításokról még nem döntöttek. Ha elkészült a tanulmány, annak birtokában a résztvevők eldönthetik, hogy továbbra is együtt vagy külön-külön készítik el és szerzik be azokat a dokumentumokat és engedélyeket, amelyek öntözőberendezések felállításához és működtetéséhez szükségesek. De hogy ez megvalósítható, arra van biztató példa a közelben: ilyen rendszer működik például Kovászna megyében, a Sepsiszentgyörgy mellett található Szépmező övezetben, ahol jelenleg is ezerhektárnyi területet öntöznek, a tevékenységhez egyesületi forma adja a keretet.