Az új nyugdíjtörvény szeptember elsejétől lép életbe. A Hargita Megyei Nyugdíjmegállapítás és -kifizetési Igazgatóság ügyvezető igazgatója, Vezsenyi Melinda szerint a legfontosabb változás a nyugdíjak számolásának új algoritmusa, továbbá az, hogy eggyel kevesebb nyugdíjkategóriát határoztak meg, így ezek ezentúl: korhatáros, előrehozott, rokkant- és hozzátartozói nyugdíj. Bevezették a stabilitási alapelvet, a minimális és teljes járulékfizetési időszakokat, illetve az előrehozott nyugdíjból rokkantnyugdíjba és fordítva való áttérés lehetőségét. Változni fog a nyugdíjkérelem benyújtási határideje, és a nyugdíjpénztárak által hozott döntés kiközlési határideje is. Bevezetik a korcsökkentéses nyugdíjazás lehetőségét az anyák esetében, illetve a súlyosan látássérült személyek nyugdíjazására vonatkozóan is új feltételt vezetnek be. Véleménye szerint az új törvény egyik legfontosabb változtatása az, hogy a jelenleg érvényben levő nyugdíjtörvényhez képest az öregségi/korhatáros nyugdíj a korhatár elérése mellett csak akkor fog járni, ha rendelkezünk minimum tizenöt év járulékfizetési időszakkal, azaz tizenöt év ledolgozott vagy társadalombiztosítási szerződés alapján megszerzett régiséggel. 
Vezsenyi Melinda szerint az, hogy az új algoritmus alapján történő számítás jelent-e tényleges nyugdíjemelést, nehéz megállapítani, mivel – mint mondta – „71 463 különböző esettel” állnak szemben. Például az aktív nyugdíjasok között lesz olyan, aki a huszonöt éven túl három hónapot dolgozott, és olyan is, aki tíz évvel többet, a nyugdíj kiszámítása pedig a ledolgozott évekkel arányosan történik – magyarázta.

Két éve készülnek

A nyugdíjak újraszámítására mind az országos, mind a területi nyugdíjpénztáraknál több mint két éve folynak az előkészületi munkálatok a Munkaügyi Minisztérium 2021. évi 487-es nyugdíjmegállapítási eljárására vonatkozó rendelete alapján. Ez gyakorlatilag azt jelenti – magyarázta az igazgató –, hogy a nyilvántartásukban levő összes aktív ügycsomót kézbe véve, megvizsgálják azok megállapításának helyességét, kiküszöbölik az esetleges tévedéseket, hibákat, elírásokat, továbbá felosztják a megvalósított időszakokat járulékfizetési, hasonuló/asszimilált (mint például a sorkatonai szolgálat, az egyetemi évek, a rokkant nyugdíjévek időszaka), illetve nem járulékfizetési időszakokra (például a speciális vagy különleges munkakörülmények között ledolgozott periódusra járó bónuszidő), a hozzájárulási alapelv értelmében, amely az új algoritmust fogja meghatározni. Hozzátette: ez egy bonyolult folyamat, amely óriási munkával, különböző nehézségekkel és hatalmas felelősséggel jár, miközben hasonló felelősséggel jár a kurrens feladatok, vagyis az új nyugdíjkérelmek megoldása is. Az egyéb napi tevékenységek mellett mindez embert próbáló erőfeszítést követel a nyugdíjpénztár alkalmazottai részéről. Vagyis kijelenthető, hogy két nehéz évvel a hátuk mögött egy nehéz év elé néznek. 
Az új algoritmus szerint az első ledolgozott hónaptól az utolsóig minden hónapot pontoznak. Először kiszámítják a havi pontszámokat a havonta megvalósított bruttó összjövedelem, valamint az illető évben az állami társadalombiztosítási költségvetés alapjául szolgáló bruttó átlagkereset összevetésével. Ezután kiszámolják az évi pontszámot, amit összeadnak a stabilitási pontokkal. A kapott pontszámot beszorozva a törvény által előírt referenciapont értékével, megkapjuk a nyugdíj összegét. A stabilitási pont azon személyeknek jár, akik huszonöt év fölött valósítottak meg járulékfizetési időszakot, következésképp minden huszonöt év fölötti évre 0,50 pont, minden harminc év fölött megvalósított évre 0,75 és minden harmincöt év fölött szerzett évre 1 pont jár – magyarázta az igazgató. Megjegyezte, az új nyugdíjtörvény értelmében, amennyiben az újraszámítás előnytelenebb nyugdíjértéket eredményez, az újraszámítás előtt kifizetésben levő nyugdíjjal marad az illető egészen addig, amíg a referenciapont értékemeléseivel nem ér el nagyobb értéket.

Fokozatos emelés

Korhatáros nyugdíjban azok részesülhetnek, akik egyszerre teljesítik a törvény által előírt kor- és a minimális járulékfizetési időszak feltételeit. A standard nyugdíjkorhatár mind a férfiak, mint a nők esetében 65 év lesz, a nők esetében ezt fokozatosan növelik 2035-ig. Például míg az 1964 májusában született nők 62 év 8 hónaposan jogosultak a korhatáros nyugdíjra, addig az 1964. októberiek 62 év 9 hónaposan, az 1965. márciusiak 62 év 10 hónaposan, az 1966. februáriak 62 év 11 hónaposan és így tovább az 1970-es év januárjában született nőkig, akik már be kell töltsék a 65. évet. Kérdésünkre, hogy a nők nyugdíjkorhatárának emelése men­nyi többletet jelenthet a társadalombiztosítási alapba, illetve azt, hogy mennyivel csökkenhet esetleg az állam kiadása, az intézményvezető azt mondta: nehéz előre megjósolni, mivel ez több együttható kölcsönös mozgásától függ, ugyanakkor szerinte az ilyen jellegű prognózis felállítása a törvényhozók feladata.