A munkaügyi minisztérium közzétette a hétvégén a közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezetét, amely a tervek szerint idén december 1-jén emelkedik törvényerőre. A tárca szerint a dokumentumot az állami intézmények és a szakszervezetek javaslatainak figyelembevételével dolgozták át, és az megfelel az Országos Helyreállítási Tervben (PNRR) Románia által vállalt kötelezettségeknek is. Az egészségügyi és az oktatási szakszervezetek szerint ugyan több javaslatuk bekerült a tervezetbe, de továbbra is elfogadhatatlan elemeket tartalmaz, ezért tiltakozó akciókat helyeztek kilátásba.

Mit ír elő a tervezet?

A pénteken közzétett tervezet szerint a közszférában a legalacsonyabb és a legmagasabb alapbér aránya legfeljebb egy a nyolchoz lehet, a 2027-re javasolt referenciaérték pedig 4100 lej (bruttóban értendő).

A Curs de Guvernare gazdasági portál elemzése szerint az alapbérek elméletileg 4100 és 32 800 lej között alakulhatnak. A jogszabálytervezet a referenciaértéket a gazdaság teljesítményétől teszi függővé: jó gazdasági helyzetben emelkedhet, rosszabb kilátások esetében viszont befagyasztanák. A törvénytervezet azt is rögzíti, hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatottak alapbére nem lehet alacsonyabb az országos bruttó minimálbérnél.

Ezenkívül átalakítanák a pótlékrendszert. A tervezet a legtöbb pótléknál felső határt állapít meg, ugyanakkor az uniós projektek lebonyolításában részt vevő közalkalmazottak, valamint a polgármesterek és a megyei önkormányzatok vezetői legfeljebb 40 százalékos pótlékra lesznek jogosultak. Külön rendelkezik az egészségügyi ügyeletek díjazásáról, valamint a pedagógusokat megillető egyes pótlékokról.

 
A szakszervezetek kifogásai

Az Agerpres hírügynökség beszámolója szerint az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) közleményében elismerte, hogy a munkaügyi szaktárca több korábbi javaslatukat elfogadta. Ennek megfelelően emelkedne a műszakpótlék, kedvezőbben alakulna a készenléti ügyelet díjazása, valamint magasabb pótlék járna a munkaszüneti napokon végzett munkáért. Ezzel együtt továbbra is elégedetlenek a tervezettel, mert szerintük az még mindig lehetővé teszi, hogy egyes munkavállalók jövedelme csökkenjen. Kifogásolják, hogy több pótléknál csak felső határt rögzítenek, garantált minimumot nem, emellett szerintük az ügyeleti és ünnepnapi díjazás is elmarad a jelenlegi szinttől. Közölték: ha a törvény végleges változatában nem veszik figyelembe javaslataikat, tiltakozó akciókat fognak szervezni. 

A tervezetet a két legnagyobb oktatási érdekvédelmi szervezet, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség is elutasította. Álláspontjuk szerint a javaslat nem teljesíti a 2023-as pedagógussztrájkot lezáró megállapodásban vállalt bérrendezést, és nem biztosít megfelelő szakmai előmenetelt a tanárok számára. Azt is kifogásolják, hogy a tapasztalt pedagógusok fizetése továbbra sem érné el a kormány által korábban megígért szintet, miközben több pótlék is csökkenne. Szerintük a tervezet nem javít a pedagógusok helyzetén, ezért a parlamenttől a javaslat elutasítását kérik, és tiltakozásokra is készülnek.