Hogy pontosabb képet kapjunk, felkerestünk egy kazánokat és központifűtés-rendszereket kialakító szakembert, akit a tüzelési módszerek hatékonyságáról és a szokásokról kérdeztünk. Mint ismertette, egyre nagyobb teret nyernek a pelletes kazánok, ezzel részint háttérbe szorítva a hagyományos, fatüzelésű kazánokat.

– A pelletes kazánok és az azokhoz szükséges fűtőanyagok drágábbak a hagyományos fáskazánoknál, de teljesítményben megelőzik azokat. Azt is fontos megemlíteni, hogy a pellettel való fűtés nem munkás, nem jár forgáccsal, favágással, nem lesz mindenhol kosz és fűrészpor

– mutatott rá.
A pellettel való fűtés ugyanakkor azt is lehetővé teszi, hogy nyolc‑tíz óránként csak egyszer kell a kazán­ház­ba menni feltölteni a pel­let­a­da­go­lót, a hőszabályozást már a termosztát szerint fogja a kazán megoldani. A szakembert arról is megkérdeztük, hogy mi okozza azt, hogy a pellet hatásfoka magasabb a tűzifáénál, és kevesebb kell belőle a tüzeléshez. Mint rámutatott, ahhoz, hogy a fáskazán a megadott határértékhez közeli energiát tudjon produkálni, legalább kétéves száraz fa égetésére van szükség, ami a fa fajtájától, puhaságától és aktuális nedvességtartalmától is függ. A brikettről már szigorúbban formált véleményt a szakember, elmondása szerint nem javasolja a nagyobb tömbbe préselt fűtőanyag használatát.

– A brikettről tudni kell, hogy nagyon sok utána a ha­mu, sok takarítással jár, és nagyon hamar elég. Fajtától függetlenül gyorsan kiadja a hőt magából, ami azt jelenti, hogy gyorsan meleget ad, de nem tudja azt a rendszerben fenntartani, hiszen nincs parazsa

– avatott be, hozzátéve, hogy bár sokan ismerik azt a módszert, hogy a brikettet felülről kell meggyújtani, mert úgy tovább ég, ez a hőtermelésen nem javított. A szakember szerint viszont a fával vagy pellettel való fűtés vidéken sokkal jobban megéri, mint gázzal vagy árammal, mivel olcsóbb megvásárolni húsz méter tűzifát, mint egy teljesen árammal működő fűtésrendszert fenntartani.

– Tömbházlakásokban kézenfekvő a gázzal vagy a villamos energiával való fűtés, de érdemes megjegyezni, hogy ezek esetében legfennebb három‑négy szobás lakásokról beszélünk, a lakás alatt és felett pedig szintén lakók vannak, akik nem hideg szobában ülnek. Ellentétben egy vidéki házzal, ahol egy százötven négyzetméteres, gyengén szigetelt ház kifűtésére elég húsz méter fa

– érvelt a szakember, megjegyezve, hogy sokan csak három hónapnak számolják a telet, holott rosszabb esetben szeptembertől májusig kell tüzelni. Azt is megkérdeztük, hogy egy hőszivattyúrendszer mekkora mértékben javíthatja egy lakóház kifűtését. Mint megtudtuk, egy ilyen rendszer akár felére is csökkentheti az elfogyasztott energiát, viszont beszerelése és javítása is költséges.

Ennyi az annyi

Székelyudvarhely környékén inkább fával, pellettel és gázzal fűtenek a lakosok, a villanyárammal való fűtés kevésbé elterjedt, ráadásul utóbbi kettő igencsak drága. A téli hónapokban egy százhetven négyzetméteres családi ház elektromos energiával való kifűtése akár 2000-2500 lejbe is kerülhet havonta, viszont a számítás ilyen esetben nehezebb, mivel nem lehet pontosan elkülöníteni a fűtést az egyéb fogyasztók által felvett árammennyiségtől. A tűzifa áráról több fakitermelő vállalatnál is érdeklődtünk, mint kiderült, mind a puha-, mind a keményfák métere olcsóbb a tavalyi évhez képest. A bükk‑gyertyán vegyes keverék métere 360-400 lej között mozog, amelyikbe pedig nyár-, éger- és fűzfa is került, 320-340 lejért kapható meg. Elterjedt a kalodás tűzifa is, amely 1,8 köbméter kályhakész méretre vágott tűzifát tartalmaz, ezek értéke puha- és keményfák esetében 1200-1600 lej, ugyancsak kalodában lehet vásárolni bükk-, fenyő-, akác- és egyéb puhafabütléseket, ezek értéke 600-800 lej. Azok, akik pellettel tüzelnek, 1500-1800 lejt kell kiadjanak egy tonna fűtőanyagért a pellet minőségétől függően.
Székelyudvarhelyen a távhőszolgáltatás nem változott a tavalyi árakhoz képest. Ugyanakkor az energiakártyákkal való fizetésről is felkerestük a helyi postahivatalt, ahol mint kiderült, a tavalyi nehézkes indulás után mostanra problémamentesen tudnak fizetni a jogosultak, legyen szó villanyról, gázról vagy tűzifáról.

Csíkban is készülnek 

A földgáz és elektromos energia mellett nagyon sok háztartásban fával fűtenek, vagy egyéb, a kazánban elégethető tü­zelőanyaggal – tőzeggel, pel­let­tel, fa­ap­rítékkal (fűrészpor, moszt). A hagyományos tűzifa ára a fa típusától függően változik. A megyeszékhelyen található fatelepen egy öl (1,86 köbméter) bükkfa ára 1600 lej, a nyírfa 1300 lej, a bükkfa csapok ölje pedig 1400 lej. Egyéb helyeken, kereskedőknél érdeklődve például négy méter fenyőt vagy vegyest – nyár, fenyő, kevéske bükk – 1200 lejért szállítanak házhoz. Az akácfa cándra kötése 600 lej, a fenyőfáé 400 lej ugyancsak hazaszállítva. A barkácsnagyáruházban kapható tüzelőanyagok általában a fa- vagy tőzegbrikett és a pellet. Jelenleg egyéb választékot nem láttunk. Szén csak a grillezéshez szükséges kiszerelésben kapható. A pelletet műanyag zsákban, 15 kilogrammos kiszerelésben árulják, 25-26 lej körüli összegért. A feketetőzeg-brikettet 26,42 lejért kínálják, 10 kilogrammos kiszerelésben. A leírás szerint egy tonna tőzegbrikett 5-7 tonna bükkfát helyettesíthet. És ha már fűtésszezon és tüzelőanyag, a begyújtására is gondolni kell, ami ugyancsak többféle módon történhet. A boltokban kínált gyújtókockák - például a 32 darabos csomagolás – már 3,19 lejért is kapható, a gyújtófolyadék litere pedig 14 lej körül mozog.

Mérik az elhasznált hőt 

A távhőszolgáltatást használják legtöbben a gyergyószent­mik­ló­si tömbházlakók közül. Ennek díja tavaly januárban változott legutóbb, azóta 533,69 lejt kell fizetni egy gigakalóriáért. Ez az ár nem tartalmazza az áfát, amely a hivatalos fűtésidény alatt – november elejétől március végéig – plusz 5 százalékot, ezen kívüli időszakban pedig plusz 19 százalékot jelent. Az önkormányzat támogatja a távhőt használó magánszemélyeket, gigakalóriánként 98 lejt vállal át a számlák értékéből. A családok által fizetendő összeg igen változó városszerte: minden lépcsőházban egy-egy modulon keresztül érkezik a távhő a lakásokba, az eszközöket a lakók igényei szerint állítják be. Így igencsak változó, hogy mekkora mennyiségű hő érkezik egy-egy lépcsőházba vagy lakásba. Ráadásul sok helyen vízszintes fűtésrendszerre álltak át, a családok saját mérőórákat szereltek, és mindenki ott és annyit fűt, amennyit óhajt. Ezekben az esetekben még inkább változó a téli fűtés ára. Egy 86 négyezetméteres, hagyományos rendszerre kötött lakásra például a szeptember közepétől május végéig tartó idényben összesen 3375 lejbe került a fűtés, a legtöbbet, 639 lejt februárban számlázott a szolgáltató. Ugyanekkora, pelletes kazánnal fűtött lakásban kevesebből, mintegy 2800 lejből biztosították a 23 fokos hőmérsékletet ebben az időszakban. Villanyárammal kevesen fűtenek Gyergyószentmiklóson, bár kényelmes megoldás, de költséges is, ráadásul nem is látszik, a számlából mennyit költöttek fűtésre, illetve a háztartási eszközök működtetésére. A városi hálózatról lecsatlakozottak közül egyre kevesebben használnak tűzifát a lakásaik teljes vagy részleges kifűtésére. Az apróhirdetéseket böngészve kiderül: van kínálat akár aprított bükkfa, akár fenyőkóka beszerzésére is. Több hirdető az energiakártyák felhasználását is lehetővé teszi.
 

Tudósított: Barabás-Pál Hajnalka, Létai Tibor, Pál Emil