Egyre nagyobb problémát jelent a vízhiány Kányád községben: míg Székelypeteken csak a falu egyik felébe jut víz, van, hogy Székelydályában napokig csak hörögnek a csapok, cikkünk megírásakor Égében már két hete nem jutott vezetékes vízhez a lakosság. György Sándor, a község polgármestere is megerősíti: minden nyáron, de az aszályosabb hónapokban is visszatérő probléma, hogy a község kisebb falvaiban akadozik vagy egyáltalán nincs vezetékes víz. 
A falvakban kiépített vízhálózatokat a magasabb pontokról eredő, összegyűjtött forrásvizek töltik fel, csakhogy az egyre sűrűbben jelentkező aszályos időszakok miatt a források hozama jelentősen lecsökkent. 

– A községhez tartozó mindegyik településen problémát jelent a vízhiány: Homoródszentlászlón egyelőre generátor segítségével tudjuk a faluba juttatni a vizet, de Égébe és Petekre innen Kányádból és a Homoródból is hordják a lakosok a vizet. Egyedül Kányád nem küzd a problémával, mivel a település határában levő öt kút hozama megfelelő a lakosság mindennapi ellátásához

– vázolja az elöljáró, megjegyezve, hogy a községhez tartozó falvak portáiból számos rendelkezik saját kúttal, Székelypeteken közkutak is vannak, ám azok hozama is jelentősen lecsökkent, így a vízszivattyúval – hidroforral – kiegészített hibrid rendszerek használhatósága is korlátozott. 

Van megoldás, de csak távlati

Mivel átlagosan több mint a felére csökkent a források összegyűjtött vízhozama, az önkormányzat saját költségén végeztetett tanulmányt arra, hogy honnan tudnának mélyfúrással vizet vezetni a falvakba. Ennek eredményeként négy, nagyjából kétszáz méter mély kutat fúrattak, amelyekből Ége, Abránfalva, Székelypetek és Székelydálya településekbe fognak vizet vezetni. A vezetékrendszerek kiépítésére az önkormányzat 6,6 millió lejt nyert az Anghel Saligny programból, amit – mutat rá a polgármester – a község nem tudott volna saját költségből finanszírozni, mivel csak a geofizikai tanulmány elkészítése és a kutak fúrása több mint 350 ezer lejbe kerültek.
A tervek szerint a kutaktól számítva Abránfalvára 1,4, Székelypetekre 2, Székely­dályáig 4, Égéig pedig 0,7 kilométer vízvezetéket kell a földbe helyezni. A településeken belüli hálózatok is felújításra szorulnak, Székelydályában az alacsony nyomás miatt vízkövesedett a vezeték, Abránfalván pedig, ahol a megyei kisvíz-programból volt kivitelezve a hálózat, az egész rendszert ki kell cserélni, mert nem felel meg a műszaki előírásoknak. A hálózat kiépítését ugyanakkor megnehezíti, hogy speciális víztisztító állomásokat kell kiépíteni a vezetékeken, mivel a feltörő vizek nitrát- és színesfémtartalma magas, ám ezeket nem számolták bele a munkálatok költségeibe. Kérdésünkre, hogy a már meglévő rendszereket miként fogják hasznosítani, ha kiépítik az újakat, az elöljáró azt felelte: a rendszereket nem lehet összekötni, mivel a fúrt kutak magasabban vannak a jelenlegi gyűjtőknél, így a létezőt különálló rendszerként továbbra is használhatják a lakosok és a közbirtokosságok. A finanszírozási szerződést a szükséges dokumentáció kiegészítését követően fogják aláírni.

Ellentétek Székelypeteken

Bár a vízhiány közel tarthatatlan méreteket öltött, Égében és a többi településen is igyekeznek a lakosok türelemmel kivárni a megoldást – állítja Derzsi Albert alpolgármester. De elmondja azt is, hogy Székelypeteken a vízhiány nézeteltérést váltott ki a helyiek és egy bejegyzésre váró civil szervezet képviselői között. Mint jelzi, a vízhiányt mára a források elapadása okozza, ám korábban az is problémát jelentett, hogy a vezeték meghibásodásait későre tudták azonosítani, mivel sok háztartásban nincsenek állandó lakók, akik észlelhetik a vezeték elfagyását vagy elszakadását. Megkeresésünkkor Nagy Viola, az említett civil szervezet elnöke azt nehezményezte, hogy csak a település alacsonyabb pontjain van víz, a magasabb pontokon élők egyáltalán nem jutnak vízhez, vagy kutakból kell hordják azt. Szerinte ugyanakkor a meglévő vezetékből a külterületeken levő gazdaságok jelentős mennyiségű vizet kapnak, így az nincs ahogy bejusson a településen belülre. 
Mivel a vezetékrendszert még 2012-ben a helyi közbirtokosság és megyei tanács együttműködésével építették ki, s abból a településen kívül eső rész a megyei önkormányzat, a településen belüli a közbirtokosság tulajdona, felkerestük a helyi közbirtokosság elnökét is, hogy véleményezze a kialakult helyzetet. Kerekes András ismertette: a falu vízellátását hat forrás biztosítja, a haszonállatok számára más forrásokból biztosítják a vizet. 

– Az itt élők közül sokan tartanak állatokat, azoknak a mezőn inni kell. A faluba bejövő vezetékről nincs lecsatlakozás, amit a források összegyűjtenek, az mind bejön a faluba

– állítja Kerekes. Az elnök szerint a településen belül három csapon lehet szabályozni, hogy melyik utca mikor kapjon vizet, ezt korábban két személy önkéntes munkával vállalta, ám a nézeteltérések miatt lemondtak a feladatról. Az elnök szerint az is csak részleges megoldás lenne, hogy erre a feladatra alkalmazzon egy személyt a közbirtokosság, és anyagi vonzata miatt ez amúgy is vállalhatatlan. Kerekes szerint a vízhiányra csak az új vezetékrendszer kiépítése fog megoldást hozni, ám addig a lakosoknak közkutakról és Kányádból kell hordaniuk a vizet.