A gyermek kizárólag rob­loxos bento boxból lenne hajlandó táplálkozni, de Ön egyikről sem tudja pontosan, mi az? Feszélyezi, hogy az Európa-bajnok zöldségfaragó szomszéd anyuka minden reggel zabkásás művészfotókat posztol? Addig nézett villámvideókat a témában, hogy már képtelen eldönteni, a kristálycukorral meghintett zsíros kenyér métely-e vagy manna? 
Bizony, utoljára 1988-ban nem kellett rágódni azon, hogy mit csomagoljunk egy iskolás korúnak tízóraira – legalábbis, ha nem vagyunk immunisak a közösségi médiából áradó csoportnyomásra, könnyen támad olyan benyomásunk, hogy gyermekünk életútja reggel hét és fél nyolc között, a konyhaasztal sarkán, reggelikészítés és tízóraipakolás közben vesz drámai fordulatot. Ugyanis – miközben alapvető tény, hogy a megfelelő táplálkozás hosszú távú egészségüket támogatja – az iskolai étkezés ma már nem csupán a fizikai energia pótlásáról szól: a tízórai köré szerveződő helyzetek érzelmi és szociális készségeket is formálnak, állítják a szakemberek. Szülői meglátásokat és szakmai véleményeket gyűjtöttünk arról, hogyan legyen egyszerre tápláló és szerethető a tízórai, és mire érdemes odafigyelni.

Ahány ház, annyi rutin

Annáéknál a tízóraikészítés kötelező hétköznapi rutin, a háromtagú családból mindenki felpakolva indul el otthonról reggelente: két szendvics a szülőknek a munkába, egy a gyermeknek az iskolába.
– A lányom szendvicsébe általában vajkrém és felvágott kerül, többnyire uborkával, mert azt szereti. Gyakran almát is pakolok, ez is családi rutinná vált, mindenki visz magával. Előfordul, hogy a házi szendvicset bolti pékáru váltja, de ez csak alkalmi. Az iskola egyébként nem támogatja a bolti ételeket, így minden szülő otthonról pakol – közölte az édesanya, kinek gyermeke nyolcadik osztályos.
De ez az egyszerű eset. Az iskolába indulás előtti reggeli és tízóraikészítés sok családban kihívás, különösen, ha a gyermekek étvágya változó. Tündééknél például két gyermek van, „de háromféleképpen esznek”. A kisebbik gyermek nem nagyétkű, esetleg egy kevés müzlit tejjel, sós muffint, ha épp készült, vagy némi friss gyümölcsöt hajlandó elfogyasztani reggel. A nagyobbik viszont sokkal tartalmasabb früstököt igényel, ha van rá idő, villásreggelit. Iskolába mindennap szendvicset visznek – de Tünde azt mondja, nem ritkán haza is hozzák. 
– Rendszerint sonkás vagy szalámis szendvicset pakolok nekik, időnként péksütit is. A kicsi nem eszi meg a gyümölcsöt vagy a zöldséget, de a nagyobbnak rendszeresen teszek paradicsomot, almát, barackot, banánt vagy körtét. Édességet nem szoktam, innivalónak mindig vizet, télen sokszor teát visznek magukkal – mondta a náluk érvényes szokásokról Ilona, egy másik édesanya. Megjegyzése rámutat arra, amit több, általunk megkérdezett szülő is kiemelt: az élelem mellé mindig innivaló is kerül a táskába, és ez rendszerint víz – néha rostos gyümölcslé, de a szénsavas üdítőket mindenki következetesen kerüli. 
És az is előfordul, hogy a reggeliztetés nem a szülőn múlik. Eszteréknél már évek óta kivezették, mivel a gyermek korán reggel egyszerűen nem éhes. A hosszabb napokra két kisebb tízórait csomagolnak, de gyakran előfordul, hogy a gyermek pénzt visz magával, amiből becsengetés előtt pékárut: sajtos kiflit, kakaós csigát vásárol az iskola melletti boltban. 

Két szelet kenyér, közötte érzelmek

Bár gyakorlati részleteiben sok eltérést mutat, egyáltalán nem reprezentatív felmérésünkből is kiderül, hogy a tízórai-kérdésre nagyjából rutinválaszok vannak: már praktikus okokból is a legnépszerűbb a szendvics, de viszonylag sokan vannak azok is, akik – jellemzően felsőbb tagozatos – gyermeküknek pénzt adnak pékáru vásárlására. Ugyanakkor nem elterjedt, de nem is szokatlan, hogy a gyermek kis ételhordó dobozban – a különböző mesefigurákkal díszített ún. bento dobozokra egész üzletág alapul – sokféle falatkát: felszeletelt zöldséget, sajthasábot, főtt tojást, bogyós gyümölcsöt stb. vigyen magával. 
És a szakmai vélemények szerint mindez túlmutat azon, hogy melyik szülő mit tart kézenfekvőbb megoldásnak. Vitos Dorottya csíkszeredai dietetikus szerint a családi minták kulcsfontosságúak, és bizonyos értelemben az étkezéshez kötődők is valóban meghatározzák életünk további szakaszait. Ezért is érdemes megfontoltan gondoskodni az alapokról:  
– Ha a gyermekek nem sajátítják el már kiskorban az egészséges táplálkozás alaptételeit, később nagyobb eséllyel lesznek elhízottak vagy túlsúlyosak, akár már gyermekkorban is problémákkal küzdhetnek. A reggeli és a tízórai rendszeres beiktatása energizálja a szervezetet és segíti a szellemi teljesítményt is – fogalmazott érdeklődésünkre a szakember, aki szerint a szakmában sem meghaladott nézet az, hogy a reggeli valóban „megalapozhatja” a napot. – Fontos, hogy a gyermekek egyenek reggel, iskolába indulás előtt. Ha nincs idő nagyobb reggelire, egy müzliszelet, kisebb szendvics vagy joghurt friss gyümölccsel tökéletesen megfelelő. Lényeg, hogy ne üres gyomorral üljenek be az iskolapadba, mert emiatt délután többet nassolnak, és nőhet a túlsúly kockázata – jegyezte meg.
Gál Brigitta pszichológus azt emelte ki, hogy az étkezés szimbolikus jelentőséggel bír, és közvetetten erős érzelmi hatást generálhat a gyermekekben. Például ha a szülő nemcsak készen az iskolatáskájába teszi, hanem bevonja a gyermeket a tízórai elkészítésébe, összeállításába, azáltal növeli a kicsi biztonságérzetét és önbizalmát. 
A gyermekek körüli szociális interakciókat befolyásolja a tízórai élménye is. A pszichológus szerint gyakori, hogy az iskolai csúfolódásoknak pont az étel a kiindulópontja, és ezek a helyzetek szorongáshoz, önértékelési problémákhoz vezethetnek. 
Egyébként az általunk megkérdezett szülők közül többen mondták, hogy tapasztalataik szerint a gyermekek jobban érzik magukat, elégedettebbek, ha az otthonról pakolt tízórai az ő ízlésük szerint készül: 
– Mindig megkérdezzük a gyermekeket, mit ennének szívesen, és együtt pakoljuk be a szendvicset, gyümölcsöt. Így a tízórai a napjuk kellemes rutinjává is válik, és nem alakul ki vita az iskolában – mondta egyikük.

Na akkor mit is egyen a gyermek?

A dietetikus szerint fölösleges túlgondolni a tízórai ügyét – ha rendelkezünk néhány alapismerettel, és a józan eszünkre hallgatunk, nem nagyon tudunk melléfogni. Általános tanácsként azt mondta: érdemes fehérjeforrásokat, lassan felszívódó szénhidrátokat, gyümölcsöt és olajos magokat pakolni. Kis mennyiségben még az édességet sem kell kizárni, a lényeg, hogy a hangsúly a személyes preferenciák figyelembe vétele mellett is a tudatos választáson legyen. Vitos Dorottya szerint egy teljes kiőrlésű kenyérből készült szendvics zöldség- vagy sajtkrémmel, házi májkrémmel, túrókrémmel, sonkával és zöldségekkel, vagy egy cukrozatlan müzliszelet, joghurt, zabszelet, szezonális gyümölcs mind jó választás. Ő is kiemelte, hogy ha a gyermek nem feltétlenül rendszeresen, de aktívan részt vegy a tízóraija elkészítésében, az az önállóságot és az étkezéssel kapcsolatos pozitív élményeket támogatja.