Elsőként lapunk adott hírt 2023 nyarán arról, hogy milyen váratlan régészeti eredmények születtek a székelyudvarhelyi Székelytámadt-várnál. Akkor még arról írtunk, hogy a feltárt látványos épületrészeket, a falak és védművek elemeit egy régészeti parkban tárják majd a látogatók elé. Rá egy évre viszont már patthelyzetről számoltunk be: elakadtak a szép elképzelések, az építési területen egyre nehezebbé vált összeegyeztetni a régészeti kutatást, a vár történetéből felsejlő új információkat, leleteket és az építkezést. Egyfajta kötélhúzássá alakult a munka a „tartsuk tiszteletben a projektet”-elvet vallók és a műemléket, illetve annak egyedi jellemzőit védelmező régészek, művészettörténészek tábora között.

A helyzet nem javult

Sófalvi András ásatásvezető régésznek az In situ – Udvarhelyszéki régészek naplója című közösségi médiás oldalon nemrég közétett bejegyzéséből az derül ki, hogy a helyzet nem változott. A szakember szerint veszélyben van a műemlék, gyakorlatilag egy régészeti lelőhely tönkretétele zajlik éppen. 
A magánvéleményként megjelentetett írásból kirajzolódik a probléma gyökere, azazhogy anno a vár föld alatt rejtező maradványainak ismerete nélkül készültek el a tervek, és a kivitelezés során mintha inkább nyűg lenne a régészeti jelenlét, amely a valós kutatás és az ad hoc régészeti felügyelet között mozog. A tervező nem igazán veszi figyelembe a szakvéleményeket, és nem mutat rugalmasságot a tervek módosítására a feltárt eredmények mentén, így átadásra – Sófalvi szerint – elkészül egy történelmi hitelességet csak nyomokban tartalmazó, színházidíszlet-szerű, valótlan elemeket tartalmazó – mint például a délnyugati iskolakerítés felmagasítása, az improvizált kapu –, modern technikai szerkezeteket felvonultató – mint például a Hajdú-bástya eredeti falai fölé épített panorámakilátó, a lift az ágyútoronyban, az újratervezett bejárat melletti szabadtéri színpad és nézőtér – komplexum.

Szétássák a várat?

A régészek Sófalvi vezetésével éveken át gőzerővel dolgoztak, miközben az objektum történetének kevéssé ismert dimenziói tárultak fel, és egyre inkább kirajzolódott a Székelytámadt-vár egyedisége, amelyhez hasonló nincs több Székelyföldön: vaskori település, római castrum, királyi udvarhely, fölötte középkori kolostor, kora újkori vár, mindez 2–7 méteres rétegsorokban, amelyek további értékes adatokat rejtenek magukban. A projekt azonban jelenlegi fázisában úgy néz ki, hogy mire a munkát elvégzik, „szétássák a vár felső rétegződését (kb. 1,2 méter mélységig)” – írja Sófalvi. 

Folytatni kellene a kutatásokat

A régész megjegyzi, hogy „amennyiben ez a garázdálkodás egy ilyen jellegű régészeti lelőhelyen a kulturális minisztérium, illetve a Régészeti Bizottság tudomására jut”, a következő években másfajta irányt vehet az egész várprojekt. Rákérdeztünk, hogy mi történhet.

– Ez a mondat a rendszer gyengéire apellál, ugyanis a szaktárca Régészeti Bizottságának már voltak információi a korábbi ásatásainkról, mégis a vár területének nagy részét építkezés közbeni régészeti felügyelettel elengedték. Jelenleg, ha valaki egymás mellé tenné az eddig leadott régészeti jelentések tartalmát, biztosan megelőző feltárásra írná elő a teljes vár felületét! Egyébként a 2021-es feltételes engedélyezés a megelőző régészeti kutatások folytatását írja elő, csak nem köti ki, hogy mekkora felületeken. Azaz a rendszer próbálja a saját hibáit valamennyire korrigálni

– közölte érdeklődésünkre Sófalvi András.

Születhet még megegyezés?

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy régészeti, szakmai szempontból mi lenne a még elfogadható megoldás. 

– Műemlékes oldalról vannak még olyan dolgok, amelyek menthetők, mind a Hajdú-, mind a Telegdy-bástyában. A várbejárat meg végképp módosítható, ugyanis ott még nem tart a kivitelezés. Ha sikerül a nagyon nagy felületet behálózó közműrendszer árkait és felületeit csökkenteni, illetve közös árkokat használni ezek kivitelezésében, valamint az utak, járdák, zöld növényzet alatti földrétegek bolygatását sokkal kisebb területre csökkenteni, régészeti szempontból ez még nevezhető egy kényes kompromisszumnak. Ha ezt nem sikerül elérni, akkor a földmunkákkal bolygatott felületek teljes, egységes rendszerben, azaz szelvényekben való feltárását fogom kérni, hogy a régészettudomány érdekei és a vár régészeti értékei ne sérüljenek ily mértékben

– jelentette ki a régész. Sófalvi András elmondta még, hogy ha a következő hónapokban nem tudnak érdemi kompromisszumot kötni, akkor nem óhajtja továbbvinni ásatásvezető régészként ezt a feladatot.

Gyűlés kedden

A korábbi városvezetés nem igazán volt nyitott a problémák orvoslására, jelezte Sófalvi András. aki mint írta, hiányolta és most is hiányolja az önkormányzat döntéshozóinak és végrehajtóinak a történelmi örökség iránt érzett elkötelezettségét és hozzáállását.
Szakács-Paál István polgármester mára megbeszélésre hívta az érintetteket, az önkormányzati képviselőket, valamint a műemlékért aggódó civileket.

– Én pragmatikusan közelítem meg a helyzetet, mivel ennek a viszálynak az árát teljes egészében a városlakók fizetik meg, és millió lejekről van szó. A tavalyi évben a várnál nem sok történt a papírtologatáson és régészeti kifizetéseken túl, a munkálatokkal nem tudtunk haladni. Az igazság valahol a két megközelítés, a régészeké és tervezőké között van

– közölte a polgármester.

Nyitottságot kér a városvezető

Szakács-Paál elismeri a régészek igazát, miszerint ritka gazdag lelőhelynek bizonyult a vár, ugyanakkor hangsúlyozza: Sófalvinak is látnia kell, hogy ez a pályázat tökéletesen leírta, milyen területeken folytathatnak ásatásokat, és az az igazság, hogy ennél kicsit tovább mentek.

– Értékes leletek kerültek elő, és ő szakmailag indokoltnak tartotta a további feltárásokat. Ezeket viszont a projektből nem lehet finanszírozni, és erre a városnak további pénze nincs. Tehát meg kell találnunk azt a kompromisszumos megoldást, ahol most nem foglalkozunk a terület bizonyos részeivel, viszont ahol már megtörtént a feltárás, azt turisztikai szempontból meg kell mutatni, úgy, ahogy ezt a pályázat tartalmazza

– mondta Szakács-Paál. Hozzátette, ha folytatódik a harc a tervező, kivitelező és régészek között, akkor a város azt kockáztatja, hogy a meghosszabbított pályázati határidőből (ami 2028 vége – szerk. megj.) is kifut, és a teljes összeget vissza kell fizetni. „De ezt nem engedhetjük meg magunknak” – jelentette ki a polgármester.

– A gyűlésen maximális kom­promisszumkészséget fogok kérni mindenkitől, és ígéretet teszek, hogy egy újabb pályázattal forrásokat különítünk el a további feltárásra

– tette hozzá.
 

Hogy a vár közösségi tér lehessen: 21,5 millióból kell eredményt elérni
A székelyudvarhelyi vár restaurációja és közösségi térként való hasznosítása európai uniós forrásokból valósul meg. A finanszírozási szerződést 2019-ben írták alá közel 21,5 millió lej értékben, a befejezés határideje eredetileg 2023 volt, amit átütemeztettek 2028-ra. A kivitelezést a Tectum Company Rt. és az Euras Kft. nyerte el, alvállalkozóként a helyi Baumont Kft. dolgozik a helyszínen. A projekt tervezője a kolozsvári K&K Studio Kft. A tervezőcég vezetője, Guttman Szabolcs korábban azt nyilatkozta lapunknak, hogy ő érti a régészek mindenhez ragaszkodó szakmaiságát, de azt kéri, hogy ugyanúgy értsék meg a tervezés számukra még bonyolultabb összehangolásának problémáját.