Néhány évvel ezelőtt még szinte magától értetődő volt a válasz, hogy aki sokat autózik, dízelt vesz. Az alacsonyabb fogyasztás, a nagy nyomaték és a kedvező üzemanyagköltség miatt a dízelmotor hosszú ideig a családi autók és a céges flották első számú választása volt. Az elmúlt években azonban jelentősen megváltozott a helyzet. A szigorodó környezetvédelmi előírások, a bonyolultabb motorok és az üzemanyagárak alakulása miatt napjainkban már nem egyértelmű, hogy valóban ez a legjobb döntés.

2026 közepén Romániában és Európa számos országában a benzin és a dízel ára között már viszonylag csekély a különbség. Míg korábban a gázolajat olcsóbban lehetett megvásárolni, mint a benzint, mostanra ez megváltozott. A helyzetet nemcsak a kereslet és a kínálat befolyásolja, hanem a geopolitikai feszültségek is. Az Európai Központi Bank elemzése szerint a közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoroson áthaladó olajszállítások akadozása, illetve az orosz–ukrán háború egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy a kőolaj és a finomított üzemanyagok világpiaci ára emelkedjen. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a tartós ellátási bizonytalanság továbbra is felfelé hajthatja az energiaárakat Európában.

Igaz ugyanakkor, hogy a dízelmotorok továbbra is átlagosan 15-20 százalékkal kevesebbet fogyasztanak az azonos teljesítményű benzines modelleknél. Egy középkategóriás dízelautó országúton akár 4,5-5 literrel is beéri száz kilométeren, míg egy hasonló benzines fogyasztása jellemzően 6-7 liter körül alakul. Ez a különbség azonban csak akkor jelent valódi megtakarítást, ha az autó évente sok kilométert fut.

Nem mindegy, hogyan használjuk

A dízelmotorok legnagyobb előnye ma is a hosszú távú közlekedés során mutatkozik meg. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) is arra hívja fel a figyelmet, hogy a korszerű dízelmodellek elsősorban azok számára jelentenek gazdaságos választást, akik évente nagy futásteljesítményt érnek el, és jellemzően országúton vagy autópályán közlekednek. Más a helyzet a városi használatnál. A dízelmotorok részecskeszűrőjét (DPF), valamint az SCR- és AdBlue-rendszert hosszabb, üzemi hőmérsékleten megtett utakra tervezték. Az autógyártók műszaki ajánlásai szerint a kizárólag rövid városi utak kedvezőtlenül befolyásolhatják ezeknek a rendszereknek a működését, ami idővel költséges javításokhoz vezethet.

A fenntartás is drágább

Nemcsak az üzemanyaggal érdemes számolni, hiszen a korszerű dízelmotorok műszakilag lényegesen összetettebbek, mint elődeik. A nagynyomású befecskendező rendszer, a turbófeltöltő, a részecskeszűrő vagy az AdBlue-rendszer meghibásodása több ezer lejes javítási költséget is jelenthet. 

Használt autó vásárlásakor ezért különösen fontos a szervizelőzmények ellenőrzése. Egy olcsón megvásárolt, de elhanyagolt dízelautó fenntartása rövid idő alatt többe kerülhet, mint amennyit az alacsonyabb fogyasztáson megspórolnánk.

Akkor kinek éri meg?

A válasz ma már nem a motor típusától, hanem a használati szokásoktól függ. A dízel továbbra is jó választás lehet annak, aki évente legalább 25-30 ezer kilométert vezet, rendszeresen hosszabb utakat tesz meg, sokat közlekedik országúton vagy autópályán, és vállalja a magasabb karbantartási költségek kockázatát. Ha azonban az autó főként városi közlekedésre szolgál, évente legfeljebb 10-15 ezer kilométert fut, akkor a benzines vagy a hibrid hajtás ma már többnyire kedvezőbb döntés.