Szeptember végénél hamarabb nem lehetne megtartani egy előre hozott parlamenti választást. Ehhez azonban még legalább egy kormányalakítási kísérletnek kudarcba kell fulladnia, és le kell telnie a Veștea-kormány parlamenti elutasításától számított 60 napnak is – derül ki a G4Media jogi elemzéséből. Bár az Állandó Választási Hatóság (AEP) szerint jelenleg jogi akadályai vannak az előre hozott parlamenti választások megszervezésének, a portál jogászai azt állítják: az alkotmány és a hatályos jogszabályok ezt lehetővé teszik, ha teljesülnek a parlament feloszlatásának feltételei.

Az Állandó Választási Hatóság elnöke, Adrian Țuțuianu a múlt héten azt nyilatkozta, hogy a jelenlegi jogszabályok alapján gyakorlatilag lehetetlen megszervezni az előre hozott parlamenti választásokat. Érvelése szerint a választási törvényben rögzített határidők nem tarthatók, ezért sürgősségi kormányrendeletre lenne szükség, amit egy megbuktatott kormány már nem fogadhat el.

A G4Media jogászai szerint ugyanakkor ez a jogértelmezés nem megalapozott. A portál szerint az alkotmány három hónapot biztosít a parlament feloszlatása és a választások között, ami elegendő a szükséges előkészületek elvégzésére. Értelmezésük szerint a szükséges kormányhatározatokat egy ügyvivő kabinet is elfogadhatja, így nincs feltétlenül szükség sürgősségi rendeletre. Ugyanakkor hangsúlywozták: az előre hozott választások alkotmányos feltételei egyelőre nem teljesültek. Eddig csak egy miniszterelnök-jelölt bukott meg a parlamentben, miközben az államfő pedig csak két sikertelen kormányalakítási kísérlet és 60 nap eltelte után mérlegelheti a parlament feloszlatását. Mivel a Veștea-kormányt június 22-én utasították el, erre leghamarabb augusztus 21. után nyílhat lehetőség, amennyiben addig egy újabb kormányalakítási kísérlet is kudarcot vall.