Lassú gazdasági növekedésre és mérsékelt inflációcsökkenésre számítanak az elemzők
Jóval kisebb mértékű gazdasági növekedésre számítanak korábbi előrejelzéseikhez képest az Erste Bank elemzői Kelet-Közép-Európában. A pénzintézet várakozásai az Európai Bizottság hétfőn közzétett előrejelzéséhez képest is borúlátóbbak.
Jelentősen felülvizsgálták Kelet-Közép-Európa országaira vonatkozó növekedési előrejelzéseiket az Erste Bank elemzői, miután nyilvánosságra kerültek a 2025 első negyedévére vonatkozó GDP-előzetes adatok – írta a Curs de Guvernare portál. Mint részletezték: az áprilisi, korábbi előrejelzés még csak a Trump-adminisztráció által bejelentett vámemelések hatását vette figyelembe.
Nem számítanak komolyabb növekedésre
A friss GDP-adatok nyilvánosságra kerülése után azonban az Erste elemzői tovább csökkentették a 2025-re vonatkozó növekedési előrejelzéseket Magyarország (0,8%) és Szlovénia (1,5%) esetében. Románia és Szlovákia esetében ugyanakkor változatlanul hagyták a prognózisokat, de a gazdasági növekedés ütemét lassító kockázatokkal számolnak. A pénzintézet szakértői pesszimistábbak ilyen tekintetben az Európai Bizottságnál, amely hétfőn közzétett tavaszi előrejelzésében Magyarország esetében a GDP 1,5% körüli, Románia esetében 2,6%-os növekedésével számol.
A magyar gazdaság zsugorodott, a román stagnált
Az Erste-elemzés szerint egyedül Csehország és Lengyelország gazdasága tudott az elvárásoknak megfelelően, stabil növekedési ütemmel bővülni: előbbi 2,0%-kal, utóbbi pedig 3,2%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. E két ország esetében a bank nem módosította 2025-ös GDP-előrejelzését. Megjegyzik ugyanakkor, hogy Csehország és Lengyelország kivételével a régió többi részében vagy alig, vagy egyáltalán nem nőtt a gazdaság. Negyedéves összevetésben a magyar gazdaság zsugorodott, míg a román stagnált.
Ennek következményeként Magyarország éves szinten nulla növekedést ért el, míg Románia szerény, 0,2%-os éves növekedést mutatott. Szlovénia GDP-je 0,7%-kal csökkent éves szinten, ami az első negatív adat a 2020 negyedik negyedéve óta. Szerbia és Szlovákia esetében éves szinten volt ugyan növekedés, de az elmaradt a várakozásoktól. A 2025 első negyedéves GDP-adatok közzététele után a bank elemzői újfent csökkentették Magyarország (0,8%) és Szlovénia (1,5%) növekedési előrejelzéseit, míg Románia és Szlovákia esetében továbbra is fennáll a kockázata, hogy nem a korábban elvárt mértékben nő a gazdaságuk. A GDP összetételére vonatkozó részletes adatokat csak május végén, illetve június elején közlik.
Romániában a legmagasabb az infláció
Románia és Szlovénia kivételével áprilisban csökkent az infláció mértéke a közép- és kelet-európai országokban. A pénzintézet elemzése szerint az energiahordozók árának legutóbbi csökkenése kedvezően hatott az árak alakulására. Ugyanakkor az élelmiszerár-index nemrég emelkedett, és továbbra is magas szinten áll. Hiába csökken az utóbbi időben folyamatosan az inflációs ráta, Csehország kivételével valamennyi országban a jegybanki cél fölötti az infláció mértéke. Csehországban az áprilisi, 1,8%-os infláció volt a legalacsonyabb 2018 márciusa óta. Az előrejelzések szerint 2025-ben az inflációs átlag magasabb lesz, mint 2024-ben a legtöbb kelet-közép-európai országban. Csak Romániában és Szerbiában számítanak arra, hogy a 2025-ös átlagos infláció alacsonyabb lesz, mint 2024-ben. Romániában ugyanakkor az Erste az év végére 4,7%-os inflációt vár, 2026-ra pedig 3,5%-osat.
Pénzügyi politika
A Cseh Nemzeti Bank 2025 eleje óta 3,25%-ra csökkentette az irányadó kamatot. Az egész évre vonatkozó előrejelzéseiket illetően az Erste elemzői úgy látják, hogy a román jegybank (BNR) novemberben hajthat végre újabb kamatcsökkentést. A májusi ülésén a BNR változatlanul hagyta az alapkamatot, 6,5%-on. Hasonlóképpen, a lengyel jegybank már az elnökválasztás előtt újraindította a monetáris lazítást, és 50 bázisponttal, 5,75%-ról 5,25%-ra csökkentette az irányadó kamatot. A gazdasági elemzők alapesetben azzal a forgatókönyvvel számolnak, hogy év végéig további 50–75 bázispontos kamatcsökkentések várhatók. Magyarországon, Romániában és Szerbiában a monetáris lazításra csak az év második felében számítanak a bank elemzői. „Románia esetében a monetáris lazítás attól függ majd, hogy miként alakul a költségvetési konszolidációs terv, illetve annak milyen hatása lesz a gazdasági növekedésre és az inflációra” – idézte az Erste elemzését a Curs de Guvernare.