Mind több bejelentés érkezik naponta tarló-, legelő- és kaszálóégetés miatt a megyei katasztrófavédelmi felügyelőséghez. Az utóbbi hetekben Székelyudvarhely, Bikafalva, Zetelaka és Maroshévíz, Csíkkarcfalva, Maroshévíz, Szé­kely­ke­resz­túr, Gyergyósalamás, Csíkszereda határában is jelezték, hogy nagy területen lángok martaléka lett a száraz növényzet. Bár a polgármesteri hivatalok, a katasztrófavédelem és a környezetőrség is folyamatosan figyelmezteti a gazdákat, hogy a legelő, kaszáló, tarló égetése szigorúan tilos, és borsos büntetést von maga után, az esetek száma mégis növekvő tendenciát mutat.
Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség igazgatója elmondta, a törvény minden területtulajdonosnak előírja, hogy az általa kezelt területet megfelelően rendben kell tartania, le kell takarítania róla a növényzetet a terület besorolásának és adottságainak megfelelően.

– Megelőzésként a törvény azt is előírja, hogy a nagyobb területeket árkokkal kell elválasztani egymástól, ezzel is csökkentve a tarlótüzek elterjedését

– mutatott rá.
A környezetőrség igazgatója szerint hasonló tűzesetek során a katasztrófavédelemmel és az APIA‑val együttműködve vizsgálják a helyzetet, mindegyik intézmény a saját hatáskörének megfelelően rója ki a büntetéseket. Arra is rámutatott, hogy sok esetben nem egyszerű a tarlóégetés ügyének kivizsgálása és a tettesek előállítása, mivel a gazdák gyakran próbálják rafinált módszerekkel kijátszani a felelősségre vonást. Az egyre gyakoribb tűzesetek ugyanakkor azt is mutatják, hogy a gazdák nem rettennek vissza a tetemes mértékű büntetésektől, ami magánszemélyek esetén 7500–15 000, jogi személyek esetén 50 000–100 000 lej is lehet, nem beszélve arról, hogy a kaszálók vagy legelők felégetése Natura 2000‑es területen már bűncselekménynek minősül.

Idén még egyetlen tűzesetet sem jeleztek a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökségnél, nyilatkozta megkeresésünkre Haschi András‑Péter az intézmény igazgatója, aki felhívta a figyelmet, hogy ez azért nem meglepő, mert az ügyeket csak a tűzoltóság felméréseit és jelentéseit követően vizsgálják ki, és csak olyan területeknél, amelyekre támogatást vettek fel a gazdák. Az ügynökség vezetője azt is elmondta, amennyiben támogatást igényel egy gazda, valamennyi tulajdonában lévő területet be kell jelentenie, ám így is akadnak olyan esetek, hogy megfelelő indoklás következtében kimaradnak területek a csomagból. A kaszáló- és legelőégetéseket különben a támogatás megvonásával tudja szankcionálni az ügynökség, ezt a károsult terület mérete, illetve az alapján szabják ki, hogy az illető gazdának volt-e már hasonló ügye. Haschi is megerősítette Balla Izabella állítását, miszerint különféle módszerekkel próbálják a gazdák megkerülni az eseteket követő felelősségre vonást. Mint mondta, olyan esettel is találkozott, hogy egy gazdát tarlóégetésen kaptak, ám az szerzett egy tanút, aki azt vallotta, hogy már oltani mentek ki. Az ügynökség adatai szerint tavaly több mint száz esetben vonták meg teljesen vagy részlegesen a támogatást tarló- és kaszálóégetések miatt, ezek mindenikét megfellebbezték az érintettek.