Válságos állapotot ered­ményezett az, hogy a Korond-pa­tak elterelésén dolgozó ki­vitelező elbontotta a rögtönzött vízvisszafogó gá­takat, amelyeket az európai polgári védelmi szak­értők javaslatára azért te­lepítettek, hogy lelassítsák a víz áramlását – adta hírül szer­da este közösségi oldalán Bíró Barna-Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Mivel a Ko­rond-patak vizét abba a meder­be terelték, amit a bánya feltelése előtt by-pass csa­tor­naként kezd­­tek építeni közvetlenül a só­rétegbe, szige­telés híján a víz kioldotta a mederből a sót, ami egyenesen a Kis-Kü­küllőbe jutott. Az or­szágos víz­ügyi hatóság jelentése szerint ennek következtében jelentős mértékben nőtt a kloridionok koncentrációja a Korond-patak vizében, meg­haladva a tengervíz átlagos sótartalmát.

Ne fogyasszanak a folyóban elhullott halakból!

Az Aquaserv Rt. regionális vízszolgáltató már szerdán köz­­leményben értesítette ügyfeleit, hogy tartalékoljanak a vezetékes vízből, mivel a folyó szennyezettsége miatt Dicső­szentmárton, Vámos­gál­­falva és Szászbogács tele­pü­léseken ideiglenesen fel­füg­gesztik a vízellátást. Ugyan­akkor a Maros megyei vészhelyzeti bizottság szerdai ülését követően ki­derült, hogy a gyulakutai és a dicsőszentmártoni vízművet is le kell állítani a folyó radi­kálisan megemelkedett sótar­talma miatt, ám végül csak a gyulakutainál volt szükség a kényszerintézkedésre.
Raed Arafat, a belügy­mi­nisztérium Katasztrófa­védelmi Főosztályá­nak vezetője csütörtökön arra hívta fel a Kis-Küküllő mentén élők figyelmét, hogy a folyóban elhullott halakat semmiképp ne fogyasszák. A lakosság RO-Alert értesítést kapott a vízszolgáltatás leállításáról, a háztartási vizet az Orszá­gos Katasztrófavédelmi Felügye­lő­ség, az önkormányzatok és az Aquaserv Rt. fogják eljuttatni a lakossághoz.

Felelőtlenség, mulasztás – árnyaltabb lenne a helyzet?

A csütörtöki operatív ülést követően tartott sajtótájékoztatón Petres Sándor prefektus árnyaltabban fogalmazott: mint mondta, há­rom tényező befolyásolta a víz sótartalmának emelkedését. – Először is több nagyobb be­szakadás is történt szerdán, ami miatt sós víz került ki a bányából; másodszor, hogy az építő dolgozni tudjon az övezetben, arra kényszerült, hogy a patakot másik mederbe terelje, ami nem volt szigetelve; harmadszor pedig, mivel a munkaterületet elöntötte a víz, és ez veszélyeztette a gépeket, az utat és a dolgozókat, a ki­vitelező arra kényszerült, hogy egy másfél méteres sza­kaszon megbontsa a felső vízvisszafogó küszöböt – fogalmazott Petres, kiemelve, hogy ezek a tényezők együttesen vezettek a Korond-patak sótartalmának növekedéséhez.

Mint mondta, a kivitelező folytatja az előkészítő mun­ká­latokat, és a vízügy gondoskodik arról, hogy a zeteváraljai és bözödi víztározókból, valamint a Hidroelectrica vízműveiből annyi vizet engedjenek le, hogy a Kis- és Nagy-Küküllőn, valamint a Maroson enyhíteni tudják a sókoncentrációt. – Ezt a sürgősségi munkát úgy kellene elvégezni, hogy teljesen kontrollálható következményei legyenek, ám le­hetetlen előrevetíteni, hogy mikor következnek be olyan omlások, amelyek hasonló állapothoz vezetnek – húzta alá Petres Sándor.

Felesleges operatív ülések és rivalizálás

Bíró Barna-Botond, Hargita Me­gye Tanácsának elnö­ke a Hargita Népe megke­resé­sére közölte, nem szeretne reagálni a pa­raj­di sajtótájékoztatón elhang­zot­takra, Bukarestből vár­ja a minősíthetetlenné vált helyzet megoldását. Mint mond­ta, már korábban is jelezte, hogy fo­lyamatos a rivalizálás a Salrom és az országos vízügyi hatóság vezetői között, és vé­leménye szerint emiatt az operatív ülések legtöbbjét fö­lösleges is volt megtartani, mivel vagy nem vezettek előre, vagy a gyakorlatban tértek el a megbeszéltektől.

– Tánczos Barna miniszter­elnök-helyettes már tett egy nyi­latkozatot, miszerint ha nem mondanak le az említett intézmények vezetői, akkor meneszteni kell őket. Bízom abban, hogy felelős fővárosi döntés fog születni, mert így nemcsak hogy a bányamentés maradhat el, de több ezer embert érintő környezeti katasztrófát is okozhatnak – figyelmeztetett a megyeelnök, aki már szer­dán reagált a Korond-pataknál dolgozó kivitelező „ballépésére”, leszögezve, hogy az előrelépés tekintetében há­rom lehetőséget lát: rögtön menesztik a két országos ha­tóság, a vízügy és a sóvállalat vezetőségét, hogy új vezetőkkel próbálják megoldani a hely­zetet; kormányhatározattal ha­táskört és jogköröket adnak a minisztériumok közötti bi­zottságnak; vagy bevezetik a rendkívüli állapotot, és katonai rendeletekkel összpontosítják a felelősséget és a jögköröket egy helyre.