Ez év január 1-jén 326 622 fő volt a megye lakossága, ez a szám július 1-re 325 653-ra csökkent – számolt be a prefektusi hivatal tegnapi ülésén Abos Mária, a Hargita Megyei Statisztikai Igazgatóság vezetője. Az általa bemutatott és a prefektusi hivatal honlapján közzétett féléves beszámoló szerint az előzetes adatok tükrében év elején a megye lakosságának több mint fele, 50,78 százaléka nő volt (165 870), ez az arány a vizsgált időszak végére 50,82 százalékra emelkedett (165 503 fő).

Többen élnek rurális környezetben

A lakosság zöme vidéki településen él: az összlakosság 56,51 százaléka, azaz 184 038 személy. A városi lakosság aránya 43,49 százalék (141 615 személy).
A legnépesebb város Csíkszereda (40 606 lakos, a városi lakosság 28,68 százaléka), őt követi a rangsorban  Székelyudvarhely (37 062 – 26,17%); Gyergyószentmiklós (19 062 – 13,46%); Maroshévíz (15 214 – 10,74%); Székelykeresztúr (10 645 – 7,52%); Szentegyháza (7553 – 5,33%); Balánbánya (7285 – 514%); Borszék (2599 – 1,84%) és Tusnádfürdő (1589 – 1,12%).
A legnépesebb községek: Parajd (6923 lakos – a vidéki lakosság 3,76%-a); Korond (6430 – 3,49%); Gyer­gyó­remete (6332 – 3,44); Csík­szent­do­mo­kos (6209 – 3,37%) és Zetelaka (5984 – 3,25%). A legkisebb lakossággal rendelkező községek: Homoródalmás (1339 – 0,73%); Oklánd (1299 – 0,71%); Románandrásfalva – (1219 – 0,66%); Kányád (1165 – 0,63%) és Székelyderzs (1038 – 0,56%).

A korfa nem változott jelentős mértékben

Az év első napján a 0–14 év közötti korosztály a lakosság 15,23 százalékát képezte, július 1-jén ez az arány 15,17 százalék volt, azaz jelentéktelen csökkenés tapasztalható. Hasonló a helyzet a 15–24 év közötti korosztálynál (11,05 és 11,04 százalék), valamint a 25–64 év közötti korosztálynál (56,03 és 55,95 százalék), enyhe növekedés tapasztalható a 65 év fölötti korosztályban: míg év elején a lakosság 17,69 százalékát adták, félév végére ez az arány 17,84 százalékra nőtt.

A természetes szaporulat negatív

A vizsgált időszakban a természetes szaporulat negatív volt, azaz 765 fővel csökkent a megye lakossága. Az élve születések száma 1346 volt az év első felében, az élve születések aránya 4,12 volt 1000 lakosra vetítve. Városon 3,5 élve születés jegyeztek 1000 lakosonként, falusi környezetben ez a mutató 4,5 volt.
Érdekes képet mutat az élve születéseknek a szülőanya életkorához viszonyított aránya, így a 30–34 év közötti anyák szülték az újszülöttek 30,5 százalékát; a 25–29 év közöttiek 28,1 százalékát; a 20–24 év közöttiek 16,1 százalékát; a 35–39 év közöttiek 14,2 százalékát; az élve született csecsemők 8,4 százalékának édesanyja a 15–19 év közötti korosztályhoz tartozik, 2,5 százalékának a 40–44 év közötti korosztályhoz, 0,2 százalékának anyja a 15 év alatti korcsoporthoz tartozik.
Az első gyermek születésekor az anyák átlagéletkora 26,6 év, vidéken ez a mutató 25,2 év, míg városon 28,4 év, azaz a városi nők több mint három évvel idősebb korban szülik meg első gyermeküket, mint falun élő társaik. A második gyermek születésekor az anyák átlagéletkora 29,2 év; a harmadiknál 31,5 év; a negyediknél 32 év; az ötödiknél 30,7 év; a hatodiknál 32,2 év; a hetediknél 32,7 év; a nyolcadiknál 42 év; a kilencediknél 34 év és a tizennegyediknél 37 év. Hét vagy annál több gyermek falusi környezetben született, s míg az első, második és harmadik gyermek születésekor az anyák életkora városon magasabb, a negyedik, ötödik és hatodik gyermek esetében ez az arány megfordul, a városi nők idősebben szülik e gyermekeket.
A vizsgált időszakban az élve születettek legnagyobb hányada – 41,1 százalék – elsőszülött volt; 37,6 százalék második gyermek; 13,7 százaléka harmadik és 4,6 százaléka negyedik gyermek. A szülők családi állapota szerint a gyermekek 29,4 százaléka házasságon kívül született (ebből 11,5 százalék városi környezetben, 17,9 százalék falun).
Az élveszülések 1000 főre vetített száma szerint városon legnagyobb gyermekvállalási kedv Szentegyházán (4,8); Gyergyószentmiklóson (4,1); Székelykeresztúron (3,7) és Csíkszeredában (3,1); a legkisebb pedig Tusnádfürdőn (1,9). Falusi környezetben ki­ugróan magas ez a mutató Kányádon (8,7), Varságon (8,6) és Csíkszentléleken (8); a legalacsonyabb pedig Galócáson (1,3).
A természetes szaporulat egyetlen településen pozitív: Szentegyházán a vizsgált időszakban 4,8 élveszülés és 4,4 haláleset jutott 1000 lakosra, más településeken magasabb az elhalálozások száma az élveszülések számánál.

Javuló halálozási mutatók

Az idei esztendő első hat hónapjában 2111 személy hunyt el, azaz 6,5 haláleset következett be ezer lakosonként. Városon ez a mutató 5,5, vidéken pedig 6,7. A legkisebb halálozási mutatót városi környezetben Balánbányán és Szentegyházán jegyezték (4,4), falusi környezetben pedig Csíkpálfalván (4,3). A legmagasabb Borszéken volt ez a mutató (9,2); illetve Vaslábon (12). Nyolc esetben egy évnél fiatalabb halálát jegyezték; a megyében egyetlen közigazgatási egység sem volt, ahol ne jegyeztek volna halálesetet. Egy évvel korábban, a hasonló időszakban 2187 elhalálozást jegyeztek megyeszerte.

Nőtt a házasságkötések száma

2021-ben az év első hat hónapjában megyeszerte 592 házasságot kötöttek, idén az első félévben 665 pár mondta ki a boldogító igent, azaz 13,5 százalékos növekedés tapasztalható. Korcsoportonként vizsgálva az új családok összetételét, megállapíthatjuk, hogy a 25–29 éves korosztály tartozók körében kötötték a legtöbb házasságot, a férfiak 33 százaléka és a nők 31,1 százaléka tartozott ebbe a korcsoportban. Hasonlóan magas a házasodási kedv a 30–34 éves korcsoportban, a férfiak 31,3 százaléka és a nők 18,3 százaléka része ennek a csoportnak. A 20–24 évesek közül kerül ki a házasságra lépő nők 29,2 százaléka és a férfiak 7,4 százaléka.
A vizsgált időszakban házasságra lépett nők 88,9 százaléka kötött első házasságot, a férfiak esetében az ez arány 90,5 százalék volt. A válás után újraházasodók aránya a nők esetében 8,9 százalék, férfiak esetében 8,7 százalék. A házasságkötők 0,8 százaléka özvegy férfi volt, a nők esetében ez az arány 2,3 százalék.
A vizsgált időszakban 114 válást mondtak ki a megyében, ez a szám 30,06 százalékkal kisebb, mint az előző esztendő hasonló időszakában. A válások 18,5 százaléka a házasságkötést követő első öt esztendőben következett be, a 20 év után felbontott házasságok aránya 24,2 százalék. A válások 53,9 százalékát a felek kölcsönös megegyezésével bontják fel, további válóokok a hűtlenség (3,1 százalék), fizikai erőszak (3,1 százalék), az alkoholizmus (4,7 százalék), az egyéb okok aránya 35,2 százalék.