Romániának a következő tíz évben körülbelül 600 000 új mérnökre lenne szüksége, hogy fenn tudja tartanai gazdasági versenyképességét, ehhez képest az országban évente körülbelül 21 500 mérnök szerez diplomát – írta hétfőn közzétett elemzésében a Curs de Guvernare portál. 
Ráadásul semmilyen jel nem utal arra, hogy ez a szám a jövőben növekedésnek indulna. Nemcsak a mérnökképzés esetében van lemaradva az ország, a többi tudományos-technológiai tudományágak (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika tartozik ebbe a sorba, angol betűszóval STEM-ként is hivatkoznak rájuk) esetében is hasonló a helyzet.

Szintén lemaradás jellemzi az információs és kommunikációs technológiák (IKT) oktatását is. Mindez azért jelent gondot, mert a munkaerőpiacon épp az ilyen irányú végzettséggel rendelkező szakemberekre van a legnagyobb szükség. Az elemzés szerint a probléma nem csak a hazai gazdaságot érinti, ebben a tekintetben az Európai Unió egésze is lemaradásban van Kínához vagy Indiához képest.

Statisztikai adatok

A technológiai szakemberképzéssel nálunk szinte kizárólag állami egyetemek foglalkoznak, a magánegyetemek elenyésző mértékben képeznek mérnököket.

Ami a beiskolázási adatokat illeti: a 2023–2024-es tanévben az egyetemeken a jelenlegi 88 alapképzési szak közül a legtöbb helyet a jog, az üzleti adminisztráció, a nyelv és irodalom, a könyvelés, a menedzsment és az orvostudomány szakokon hirdették meg. A jogi szakon például 6770 hallgató tanult állami egyetemen és 6075 magánegyetemen.

Könyvelés szakon az állami egyetemeken 4905, a magánegyetemek pedig 2360 hallgatót képeztek, míg az üzleti adminisztráció szakon az állami felsőoktatási intézmények 7015, a magánegyetemek 2220 hallgatót regisztráltak. Az elemzés szerint ennek az az oka, hogy a diákok úgy vélik: ezek a szakmák a mondjuk a mérnöki pályához képest magasabb jövedelmet biztosítanak. Emiatt az ilyen szakirányú tanulmányokba fektetett energiát általában kifizetődőnek ítélik meg, még akkor is, ha sok végzős nem azon a szakterületen helyezkedik el, amelyet tanult. Ez pedig ahhoz vezet, hogy jelentős lesz a túlképzett munkaerő aránya ezeken a szakterületeken.

Összehasonlításképpen: az ipari mérnöki szakokon az elsőévesek számára elérhető helyek száma csupán 4630 volt, miközben az építőmérnöki szakokon mindössze 3810 hallgató számára biztosítottak helyet a 2023–2024-es tanévben.

A kereslet negyedét fedi le az egyetemek kínálata

Hiába rendelkezik tehát Románia erősnek mondható feldolgozóiparral, évente mindössze körülbelül 21 000 diák végzi el az egyetemet olyan szakterületeken, mint a mérnöki tudományok, a feldolgozóipar és az építőipar. Ez jelentősen elmarad például Lengyelországtól, ahol több mint kétszer ennyi, 47 567 fiatal szerez ilyen irányú alapképzési diplomát évente.

Ezekkel az eredményekkel Románia az Európai Unióban a hatodik helyet foglalja el a nagyobb gazdaságok után, ami önmagában dicséretes, de messze nem elegendő a vállalatok és az akadémiai szféra által jelzett hatalmas mérnökhiány megoldásához. Idézték Mihnea Costoiut, a Bukaresti Műszaki Egyetem rektorát, aki szerint a hazai gazdaságnak az elkövetkező tíz évben több mint 600 000 mérnökre lesz szüksége. Jelenleg évente kevesebb mint 15 000 ilyen végzettségű hallgató fejezi be tanulmányait, emiatt az egyetemek csupán a munkaerőpiaci kereslet körülbelül egynegyedét tudják lefedni.

Nemzetközi kitekintés

Az elemzés a washingtoni székhelyű Center for Strategic and International Studies (CSIS) adatai alapján nemzetközi kitekintést is nyújt. E szerint Kína és India vezeti a világot az úgynevezett STEM-diplomások számában: 2020-ban Kínában 3,57 millió, Indiában pedig 2,55 millió hallgató szerzett ilyen végzettséget. Ezzel szemben az Egyesült Államokban ugyanebben az évben 820 000 diák végzett STEM-szakterületen. Az Európai Unióban 2022-ben a végzős hallgatók 23 százaléka, közel 990 000 fő szerzett diplomát a természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika szakterületein.