Jó eséllyel ott lehet a 2026-os olaszországi Téli Olimpiai Játékokon a székely snowboardos lány
Alig múlt húszéves, de már zsinórban másodszor választották Székelyudvarhelyen az év női sportolójának, két hónappal ezelőtt pedig Csíkszeredában is ugyanilyen elismerésben részesült. Bartalis Henrietta, a VSK Csíkszereda snowboardosa ma már világkupa-versenyző, és jó eséllyel ott lehet a 2026-os olaszországi Téli Olimpiai Játékokon, amelyet Milánó és Cortina d’Ampezzo közösen rendez. A sportolót elért sikereiről, kettős kötődéséről és céljairól kérdeztük.

– Nehéz hozzászokni a népszerűséghez, amit a díjak és eredmények hoztak?
– Nem mondanám, hogy nehéz. Inkább még kicsit szokatlan, de igyekszem barátkozni vele. Az biztos, hogy jólesik az elismerés.
– Idén ismét két város is büszke lehetett rád: Csíkszereda és Székelyudvarhely is az év sportolójává választott. Hogyan éled meg ezt a kettős elismerést?
– Idén már könnyebb volt, nem ért annyira váratlanul. De tavaly, amikor először kaptam meg mindkét díjat, szinte sokként ért. Ugyanakkor nagyon jólesett, hogy Székelyudvarhely is büszke rám, még akkor is, ha hivatalosan nem őket képviselem a versenyeken. A szívem mélyén ugyanis mindig udvarhelyi maradok.
– Milyen szerepe volt edződnek, Kinda Gézának a sportpályafutásod alakulásában?
– Óriási szerepe volt. Ő a csíkszeredai főedzőm, és tulajdonképpen ő indította el a snowboardozást országos szinten. Ha ő nincs, ma nem tartanánk itt. Rengeteget köszönhetek neki.
– Hol tartasz most a versenyzői pályádon?
– Jelenleg világkupa-versenyző vagyok és az olimpiára készülök. Snowboard-crossban 32 versenyző juthat ki a 2026-os téli olimpiára. A világkupa-sorozat alapján most a 22. helyen állok, és ez még változhat egészen január 19-ig. Ha ilyen ütemben haladok, akkor valós esélyem van az olimpiai szereplésre.
– Melyek a konkrét kvalifikációs feltételek?
– Fontos, hogy többször is bekerülj a világkupa legjobb harminc versenyzője közé – ez nekem már sikerült. Emellett a két legerősebb versenyedről összesen legalább 100 pontot kell gyűjtened – ez is megvan. Most várhatóan még négy világkupa-futam van hátra, a szezon november végén, december elején kezdődik.
– Mikor döntötted el, hogy professzionálisan is ezzel a sportággal foglalkozz?
– 2018-ban, amikor először részt vettem egy edzőtáborban a válogatottal – még külsősként. Akkor láttam először élőben gleccsert, és szerelem volt első látásra. Akkor született meg bennem a döntés, hogy nemcsak hobbiként, hanem komolyan is szeretnék ezzel foglalkozni. Még elég fiatal voltam, de tudtam, hogy ez az én utam.
– Mi most a legfontosabb célod?
– Egyértelműen az olimpia. Az a vágyam, hogy kijussak Milánóba–Cortinába, és méltón képviseljem az országot. A dobogó egyelőre még távoli cél, de ha már ott lehetek, az egy álom beteljesülése lesz.