A feltörő iszapot tegnap délelőtt észlelték a kollégáink, mikor az már a mofetta előtti terület felét elárasztotta. A helyszínen több helyen is áramlik a gázfeltörés révén felszínre jutó iszap, egy ponton pedig közvetlenül az épület alapja és a járda között bugyogott fel. A mofetta körül járva az is szembetűnt, hogy a legutóbbi fúrás vezetéke szivárog, így a feltörő gázok egy része már azelőtt elillan, hogy a speciális szétválasztó harangba érkezne. Helyszíni szemlénkkor a feltörő gázoktól egyik kollégánk erős émelygést és fejfájást érzett, ezért jobbnak látta távolabbról figyelni a történéseket.
Mint kiderült, a mofetta és a terület adminisztrálásá­ért felelős polgármesteri hi­vatal nem észlelte korábban a problémát, így érdek­lődésün­ket követően érkeztek a helyszínre, elhárítani azt. 

Elillanó kincs

Elsőként a székelyudvarhelyi városházához fordultunk, hogy reagáljanak a problémára, ám kérdéseinkre, hogy a feltörő gáz mennyire lehet veszélyes az emberekre, a feltörő iszap károsíthatja-e az épület alapját, valamint hogy el fogják-e keríteni a terü­letet, figyelmeztető táblát ki­függesztve az esetleges veszélyekről, lapzártánkig nem kaptunk választ. 
Bíró Jolán önkormányzati képviselő, miután beszámoltunk neki a helyszínen látottakról, megerősítette, hogy külső beavatkozástól függetlenül ilyen mértékű iszapfeltörés még nem volt a mofetta előtt. Mivel Bíró régóta szívügyeként tekint a szejkefürdői beruházások üzembe helyezésére, leszögezte, minden kö­vet megmozgat, hogy a prob­lémát a lehető leghamarabb elhárítsák. 

– Ilyen esetekkel szembesülni egyaránt jó és rossz érzés. Jó azért, mert szembetűnik, hogy mekkora érték van a markunkban, hiszen egy korábbi fúrás során még sós vizet is találtak a föld mélyében. Rossz viszont azért, mert még mindig nem tudjuk hasznosítani

– közölte Bíró, aki szerint a feltörés hatásai­ról kizárólag egy erre szakosodott cég tudna érdemben választ adni, miután megvizsgálta a területet. A bejelentésünk után egy órával a képviselő jelezte, egy munkagép úton van a helyszínre, hogy a feltörő iszapot elvezető árokba terelje.

Szabadban nem káros, de jobb nem belélegezni

A szejkefürdői gázfeltörések hatásáról Jánosi Csaba geológust is megkerestük, aki felhívta a figyelmet, hogy ebben az esetben egy iszapvulkánról van szó, ami a feltörő gáz erejével márgás iszapot hoz a felszínre. A szakember szerint korábban is voltak kisebb feltörések a mofetta közelében: legelőször 1945-ben, metánt keresve fúrtak le, ekkor találtak rá a gáztartalékokra, ami 85 százalékban szén-dioxidot, 15 százalékban metánt tartalmaz, később, 1976­‑ban végeztek vízföldtani fúrást, ekkor már 90–10 százalék volt az arány. Mint Jánosi tudatta, az arányok mérésére műszert is szereltek a feltörés vezetékrendszerére, csakhogy leállása óta mindeddig nem sikerült a mofettát használhatóvá tenni.
Az észlelt feltörésről elmondta, a korábbi fúrások is táplálhatják azt, de lehet, hogy egy teljes újról is beszélhetünk, ami új törésvonalak mentén tör a felszínre. 

– Az Erdélyi‑medencében jellegzetes és sajátos jelenség­nek számítanak a gáz­fel­­törések, iszapvulkánok. Kör­­nyé­künkön több helyen, Székely­­ke­reszt­­úron, a Nyi­kó­mentén, Fi­at­falván és Szombatfalván is feltörnek. Korondon például egy ilyen feltörés mentén felszínre jutó vizet nevezik „szortyogó borvíznek” az ottaniak

– ismertette a szakember, hozzátéve, hogy az emberre nem jelentenek veszélyt a szabadban található gázfeltörések.

A gáz táplálta sárvulkánok időszakosan figyelhetők meg, főként az időjárási tényezők, a magas légnyomás vagy csapadékos időjárás befolyásolják a kitörések jelenségét. Jánosi ugyanakkor leszögezte, a vulkánok vagy gázfeltörések mértékét a föld alatti gázkamra telítettsége is befolyásolja: miután a kamrából kitör a gáz, újabb telítődéséig legtöbbször elcsendesedik, akár teljesen megszűnik a kitörés. A szakember szerint, bár van káros hatása a kiáramló gázoknak, szabad levegőn nem kell tartani azoktól. 

– Nyílt területen lényegében ártalmatlanok a feltörő gázok, ám kicsit több ideig belélegezve azokat, fejfájást, rosszullétet okozhat a szén‑dioxid. Az iszap viszont, a patakvízbe folyva, jelentősen károsíthatja annak élővilágát

– mutatott rá, kiemelve, terepmunkái során sokszor fájdult meg a feje a székelyföldi borvizeket, gázgödröket vizsgálva.

Az épülettel nagyobb a gond

A geológus szerint az iszapvulkán elenyésző hatással lehet az épület alapzatára, ám komolyan kell venni a feltörő sós iszap korrodáló hatását. Ugyanakkor az épület jelentős szerkezeti hiányosságára hívta fel a figyelmet, melyek kijavítása nélkül igencsak veszélyes lehet működtetni a mofettát. 

– Az épületben nagyon sekély gázgödröt alakítottak ki, és nincs a gáznak megfelelő elvezető járat kialakítva. Ez mind nagyon veszélyes lehet, mivel a mofetta könnyen feltelik szén‑dioxiddal, és ha nincs kivezetve a koncentrált gáz, azt belélegezve könnyen megfulladhat az ember

– jelezte.

Szerinte a mofetta beüzemelését ez a feltörés aligha befolyásolja. Viszont a jelenlegi épület méretei nem megfelelők, az nemcsak alacsony, hanem kiterjedésében is kicsi ahhoz, hogy megfelelően használhassák, üzemeltethessék azt.
Mint korábban közöltük, a városházának van egy, a mofetta bővítését célzó projektterve, ám a terület tulajdonjogának tisztázása késlelteti annak elkezdését.