Mindezek kiváltói a különböző tavaszi allergének, mint például a nyírfa és a bükkfa, illetve a szilfafélék. Ha a tünetek váratlanul jelentkeznek, és néhány nap múlva nem enyhülnek, érdemes szakorvoshoz fordulni – mondta dr. Orbán Éva allergológus és klinikai immunológus főorvos, bőrgyógyász.

Az allergia napjainkban már népbetegségnek számít. A tavasz beköszöntével egyre többen tüsszögnek, köhögnek, orrfolyásra és orrdugulásra, illetve ritkábban asztmás rohamra és légszomjra is panaszkodnak. A hazai felnőtt lakosság mintegy 15–25 százaléka szenved valamilyen allergiás betegségben. A leggyakoribb allergiás tavaszi betegség a szénanátha – tudtuk meg dr. Orbán Évától, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház allergológus és klinikai immunológus főorvosától, bőrgyógyász szakorvostól.
– Tüsszögés, orrfolyás, náthaszerű tünetek? Kora tavasszal inkább allergiás reakcióra utalnak, amelyet a levegőben található pollenek váltanak ki az arra hajlamos egyénnél. Az allergiás hajlam genetikailag örökölhető. A szervezetbe jutott pollenszemcsék allergénként, antigénként viselkednek, az immunsejtek antitesteket –IgE, immunglobulin E-t állítanak elő, amely a hízósejt (masztocita) felszínéhez kapcsolódik. Az újabb antigének az antitestekhez kapcsolódva kiváltják a hízósejt válaszreakcióját: bizonyos anyagok – például hisztamin – felszabadulását, amely az allergiás tünetekért – orrfolyás, tüsszögés, viszketés – felelős. Bármi kiválthatja az allergiás reakciót, de a leggyakoribbak a környezeti allergének: füvek, virágok, fák pollenjei, állati szőr és toll – vázolta az allergológus.
A leggyakoribb tavaszi allergének közé tartoznak a nyírfafélék, mint a nyírfa és a mogyorófa, a bükkfafélék – szelídgesztenye és tölgy –, valamint a szilfafélék.
– Azok, akik ezen pollenekre érzékenyek, már márciustól számíthatnak allergiás reakciókra. A pollenek mennyisége a levegőben sok mindentől függ, például az időjárási körülményektől, a hőmérséklettől, a szél sebességétől és az eső mennyiségétől. A száraz, meleg, szélviharos tavaszi napok kedvezőek a pollenek terjedésének, ezért ilyenkor a tünetek is súlyosabbak lehetnek – hangsúlyozta a szakorvos.
Megjegyezte: ha az allergiás tünetek váratlanul jelentkeznek, és néhány nap múlva nem enyhülnek, érdemes szakorvoshoz fordulni.

Dr. Orbán Éva kiemelte, az allergia ellen nem tudunk védekezni, de néhány hasznos módszerrel enyhíthetjük a tüneteket.
– A pollenkoncentráció a legmagasabb reggel és kora este. Ezért, ha lehetséges, érdemes csökkenteni a szabadban való tartózkodást ezekben az időszakokban. Ha nem lehetséges, szemüveg, kalap vagy sál, szűrős maszk viselése ajánlott. A lakásba való visszatéréskor javasolt a mielőbbi átöltözés, a szabadban használt ruhák átmosása, hajmosás. A rendszeres takarítás, porszívózás, gyakoribb mosás is segíthet a lakásban felhalmozódott pollenek és más allergének eltávolításában. Az autóban használjunk pollenszűrőt – hangsúlyozta az allergológus.
Hozzátette: orrcseppet, orr­spray-t mindig a lehető legjobban kitisztított orrba cseppentsünk! Mint mondta: vannak olyan zöldségek, gyümölcsök, amelyek fokozhatják az allergiás tüneteket. Ilyen például a tavaszi pollenszezonban a nyírfapollen-érzékenyeknél az alma, körte, mogyoró, szilva, dió, cseresznye, kivi, sárgarépa, barackfélék, zeller, paradicsom és a burgonya. Hangsúlyozta, ezeket érdemes megfőzve fogyasztani, mert így elveszítik allergenitásukat. Az orvosnő szerint a gyógyszerek többsége hatékonyabb, ha a kezelés egy-két héttel a várható tünetek jelentkezése előtt elkezdődik.
– Az allergiás betegségek oki kezelését jelenti az allergén-specifikus immunterápia. Ilyenkor a panaszokat okozó allergén tisztított kivonatát juttatják emelkedő adagban injekció, tabletta, cseppek formájában a szervezetbe, amelynek következtében tolerancia alakul ki, a szervezet átmenetileg vagy véglegesen veszít túlérzékenységéből az adott allergén iránt. A kezelés időtartama: 3-5 év. Szezonális allergiák esetén általában 2-4 hónappal a pollenszezon elkezdődése előtt kell indítani az immunterápiát – mondta dr. Orbán Éva.
Az immunterápiás kezelés részleteinek, mint például időtartamának és adagjának meghatározása, illetve a beteg állapotának követése allergológus szakorvos feladata.