Ihletet ad a hely szelleme
Az ország legnagyobb, avagy legtöbb munkatársat foglalkoztató rajzfilmstúdiójában jártunk, ahol exkluzív betekintést kaptunk az Orbán Balázs életéről szóló animációs film első néhány percébe. Új technikával dolgozik a Legendárium csapata az új projekten, amely a kalandos és fordulatos életű Orbán Balázs igazi arcát mutatja majd be. A tízrészesre tervezett sorozat első epizódja a hónap végére készül el.
Szinte magától értetődő vagy inkább sorsszerű, hogy Orbán Balázs egykori birtokán készül az Orbán Balázs élete ihlette animációs film. Ez járt a fejemben, miközben Fazakas Szabolcs, a Legendárium projekt és a rajzfilmstúdió vezetője megmutatta új székhelyüket, amelyet Szejkefürdőn, az egykori Szejke Gyöngye vendéglő épületében alakítottak ki. Egykor itt minden Orbán Balázsé volt, egy, az út mellett található ingatlanban még megvan annak az épületnek a magja is, amelyet nyári lakként használt a kalandos életű legnagyobb székely, bizonyára A Székelyföld leírásán is dolgozott ezen a helyen. Ez az épület is már a Fazakaséké, terveik szerint irodáknak, illetve panziónak ad majd helyet.
Legyen inkább sorozat
De nem szaladunk most ennyire előre, maradunk az új projektnél, amely nem más, mint a Csontbáró című sorozat, amelyen nagy lendülettel dolgozik a mintegy 30 fős helyi csapat, és még sokan mások, Erdély több településéről, Bukarestből és Magyarországról is. Fazakas Szabolcs beszámolt róla, hogy a járványidőszakban, a nagy leállás idején, miközben az ugyancsak a Szejkefürdőn létrehozott Orbán Balázs Látogatóközpont kiállítási anyagával dolgoztak, született meg benne az ötlet: annyira összetett személyiség volt, és annyira kalandos, fordulatos volt a lengyelfalvi báró élete, hogy az egyértelműen filmre kívánkozik. Muszka Sándor költővel össze is hozták akkor egy rövidebb lélegzetű film forgatókönyvét, amivel később Csehországban, az Animest Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon nyertek is, de azt a változatot elvetették, egyszerűen azért, mert rájöttek: sokkal több van ebben az ötletben. Innen indult a sorozatkoncepció, amelyen bő másfél éve dolgoznak együtt Kudelász Nóbellel. Neki a feladata a forgatókönyvírás és forgatókönyv-fejlesztés, emellett minden szükséges dokumentáció felkutatása, ami ehhez szükséges.
– Kordokumentumokról van szó, amelyek a korabeli viseletekre, korabeli szóhasználatra, a város és környéke, illetve a sorozat különböző helyszíneinek a korabeli képére, társadalmi helyzetére, a történelmi háttérre utalnak
– vázolta Kudelász.
Csapatmunka a hitelességért
Mint már említettük, egész háttércsapattal dolgoznak együtt, a munkát segíti többek között Cristian Pascariu filmrendező, Constantin Pârvulescu filmesztéta, a rajzalapokat a magyarországi Futaki Attila képregényrajzoló művész és csapata biztosítja. A Csontbáróval a rajzfilmstúdió átállt az ún. 2D motion comic technikára, amelyet úgy képzeljünk el, mint egy mozgó képregényt. Frame-by-frame animációs jelenetek készülnek, minden egyes mozdulatot megrajzolnak, a Futakiék által készített alapokat (figuraterveket, hátteret) animálja, színezi a helyi csapat. Gondoljuk csak el: egy másodperchez 12 rajz szükséges! Szabolcs és Nóbel azt mondta, hogy ez a technika gyorsabb, mint a 3D animáció, de nem biztos, hogy könnyebb, viszont alapos előkészítés után jól lehet haladni. A felsoroltakon kívül néprajzosok, történészek, a budapesti Hadtörténeti Múzeum szakembereinek a segítségét is igénybe veszik a hiteles képi világ megteremtéséért.
Egy ember harca és győzelme
A filmet tízrészesre tervezik, egyenként 17-18 perces epizódokkal, és a sztori 1847-től Orbán Balázs haláláig, 1890-ig terjedő időszakot mutatja be. Ahogy Nóbel fogalmazott, nem szó szerinti életrajzi film a Csontbáró, inkább fikciós életrajz, amelyet 13 évesnél idősebbeknek ajánlanak megtekintésre. Fazakas hozzátette, hogy azért a történet 90 százaléka történelmi tényeken alapul, és olyan életrajzi adatokat, Orbán Balázs életének olyan mozzanatait, fordulópontjait mutatja majd meg, amelyek egyáltalán nincsenek a köztudatban.
– Orbán Balázs jóval több volt a Székelyföld leírójánál, 150 évvel ezelőtt igazi 21. századi kalandfilm volt az élete, nagy utazásokkal, harcokkal, politikával, összeesküvéssel, szerelmekkel, nagy találkozásokkal. Kossuth Lajos életét például háromszor mentette meg, találkozott Victor Hugóval, járt Isztambulban, Egyiptomban, Angliában stb. Ez a sokrétű személyiség harcolt fegyverrel is, ha kellett, aztán eljutott oda, hogy tudással, tájékozottsággal tovább el lehet jutni, akár magát az egyént, akár a nemzetet tekintve. A sorozat egy ember harca és győzelme az elnyomással, az önkényuralommal szemben. Hihetetlen szellem volt, hiszen például országgyűlési képviselőként az összes magyarországi kisebbség jogaiért egyformán kiállt – hangsúlyozta Kudelász Nóbel.
Élő legenda
Bő három percet láttunk a Csontbáróból, amely hangulatos korabeli székelyudvarhelyi helyzetképpel indít, megjelenik a fiatal Orbán Balázs, van szép lány, feltűnik a bivaly vontatta borvizes szekér, a háttérben a Csonkavár, ahogy még a főszereplő láthatta, és a negatív szereplő fia is.
– Ugyanis, mint minden történetben, itt is van „gonosz”, a negatív pólus a magyarságát megtagadó Anton Angeber, aki az elnyomást testesíti meg a személyes dimenzió szintjén
– tudtuk meg Nóbeltől.
A történetből többet nem árulhatunk el, de olyan érdekességekbe még beavattak az alkotók, hogy például az első részben hét fontos szereplő van, mellettük pedig több mellékszereplő, mint a vízhordó, a rikkancs, járókelők. Mivel alapvető a karakterek alapos kidolgozása mindenféle szempontból, elképesztő, hogy mekkora munka, kreativitás kell ahhoz, hogy „megszólaljon” egy jelenet.
Fazakas elmondta, hogy két részre már megvan a fedezet, és október végére elkészül az első epizód, öt hónapra rá pedig a második. Egyébként nem hagytak fel a „legendás” rajzfilmekkel sem, amelyek 3D technikával készülnek. Nemrég jött ki a stúdióból az Aranycsikó, amely egy muravidéki legendát dolgoz fel, és amelyet már több helyen, többek között Brüsszelben is bemutattak, néhány munkatárs pedig dolgozik a Picok, a kakas című animáción, amely egy drávaközi legenda alapján készül.
– A legendák után viszont adta magát, hogy egy máig élő legendát, Orbán Balázs életét is megfilmesítsük. Nem egydimenziós képet akarunk róla mutatni, hanem magát az embert, aki akár példakép is lehet a fiatalok számára. Orbán Balázs is sokat utazott külföldön, végül hazatért, akkor is, amikor itthon jóval kevésbé volt élhető az élet. Ő visszajött, ez a lehetőség ma is adott
– fogalmazott Fazakas Szabolcs.