A Hargita megyébe látogató turisták számára hasznos és átfogó információkat nyújt a Visit Harghita alkalmazás és weboldal, melyet Hargita Megye Tanácsa hozott létre, a Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás feladata annak kezelése, fenntartása, népszerűsítése.
A Hargita Közösségi Fejlesztési Társulás ügyvezető igazgatója, Szabó Károly tájékoztatása szerint jelenleg a Hargita megyébe érkező ven­dég­for­ga­lom kilencven százaléka belföldi. Nagyrészt Bu­ka­res­tből, de sokan jönnek a környező, főként Bákó, Maros, Brassó megyéből, és az sem egyedi, hogy Konstanca, Galac vagy a déli megyékből érkeznek, ahol ilyenkor nagy a hőség. Ha a maradék tíz százalékot tekintjük, annak nagy részét a magyarországi turisták teszik ki, majd utánuk a németek, osztrákok, lengyelek, britek és franciák állnak. 
Az igazgató szerint megyénkben is a főbb desz­ti­ná­ci­ók legtöbb esetben a természethez közeli helyszínek, az élbolyban Tusnádfürdő, a Szent Anna-tó, a Gyilkos-tó, a parajdi sóbánya, Ze­te­la­ka, a zetevárajlai víztározó, Ivó és vonzáskörzete, a Ma­da­ra­si-Hargita, Borzont és Far­kas­la­ka, valamint ezek környéke vannak. Az sem egyedi, hogy a turistacsoportok múzeumokat vagy templomokat látogatnak, például Csík­­som­lyót és a Kissomlyó és Nagy­somlyó közötti nyerget, a búcsú helyszínét.

– Ahol adnak a turizmusra, az minden esetben megtérül, ugyanis Hargita megye természeti adottságai kiemelkedőek, családoknak való desz­ti­ná­ci­ó. Ha a hivatalos számokat nézzük, látogatottság szempontjából megyénkben Tus­nád­für­dő van első helyen, Csík­sze­re­da a második

– részletezte Szabó Károly.
Ugyanakkor hozzátette: a statisztikai adatok alapján a parajdi sóbányát évente nagyjából hatszázezer, a Mini Erdély Parkot és a Szent Anna-tavat százezer ember látogatja.
Fazakas Szabolcs, a Mini Erdély Park vezetője úgy nyilatkozott: a park látogatóinak 70-80 százaléka Hargita megyén kívüli más románi­ai megyéből érkezik, főként Bu­ka­restből, Konstanca környékéről és Moldvából. A legtöbb külföldi látogatójuk Ma­gyar­országról jön, a magyar turisták általában szervezett csoportokban látogatják a szejkefürdői szabadtéri ma­kett­parkot, de Németországból, az Egyesült Királyságból, Amerikából, Lengyelországból, Franciaországból is gyakran vannak vendégeik.
Mostanában rendszeresen találkoznak ukránokkal, akiknek többsége csak átutazóban van Erdélyben, de ha már itt járnak, megnéznek ezt-azt. Érdekességként említette, hogy Nepálból, Brazíliából, Argentínából is érkeztek már vendégeik, és egyre gyakrabban jönnek Ázsia országaiból is.
A Mini Erdély Park a Székelyudvarhely mellett levő Szej­ke­für­dőn található, a park célja, hogy maketteken be­mu­tassa a multikulturális Er­dély építészeti sokszínűségét, fény­ko­ruk­ban jelenítve meg a régió minden nemzetének legfontosabb épületeit. Mint a park vezetője elmondta: a hangos útmutató, vagyis Audio Guide nyolc nyelven érhető el, az épületmakettek között hétköznapokon nagyjából 300-400, hétvégeken 500-600 látogatót számlálnak, és bár tavasszal és ősszel is nyitva áll, a legtöbb vendégük nyáron érkezik.

Nosztalgiaturizmus

Deáky András nyugalmazott iskolaigazgató, a gyimesbükki Deáky Panzió vezetője a Gyimesekbe érkező turistákról azt mondta el, hogy látogatóik kilencven százalékát magyarországi magyarok teszik ki, de elvétve románok, erdélyi magyarok, de németek is érkeznek hozzájuk. Főként az ezeréves határhoz, illetve annak környékére kívánnak ellátogatni, de sokakat vonz a gyimesfelsőloki SkiGyimes sí- és bobpálya, illetve a borospataki skanzen is. Különlegességként említette, hogy Kínából, Japánból, illetve Svéd- és Finnországból is voltak látogatóik az elmúlt évek során.

– Gyimesbe leggyakrabban azok a magyarországi magyarok látogatnak el, akikben él a nosztalgia a történelmi Magyarország határai iránt, így azt mondhatom, hogy létezik egyfajta nosztalgiaturizmus

– mutatott rá Deáky András.

Ha szálláshelyet keresnek

A Román Gazdasági Minisztérium legfrissebb adatai alapján Hargita megyében összesen 687 engedélyezett turisztikai szálláshely található meg, ebbe beletartozik az összes szálloda, hostel, panzió, motel, apartman, villa, vendégház, bérelhető szoba, kempingház, bungaló és turistavilla is. A 687 szálláshelyen 6072 helyiségben 13 800 személyt tudnak elszállásolni megyeszerte egyszerre.
Ugyanebből az adatbázisból derül ki az is, hogy 2021 és 2023 között Hargita megyében 94 szálláshely szűnt meg, valószínűsíthető, hogy a világjárvány következményeképpen.
A Hargita Megyei Statisztikai Hivatal június 29-én tett közzé egy havi statisztikai kimutatást, melyben a 2022. április és 2023. április közötti időszakot vizsgálták, hogy Hargita megyében hány személy érkezett a szálláshelyekre, illetve azt is, hogy hány vendégéjszakát töltöttek el itt.
A közlönyből az olvasható ki, hogy tavaly április eleje és idén április vége között összesen 217 712 személy jelentkezett be a szálláshelyekre, ami átlagosan 16 747 személyt jelent havonta. A vendégéjszakák számát tekintve elmondható, hogy a 13 hónap alatt összesen 494 244 a vendégéjszakák száma, ami azt jelenti, hogy egy személy átlagosan két éjszakát tölt el nálunk.

Japán és francia turisták 

Továbbra is magyarországi, illetve román turisták keresik fel leginkább Udvarhelyszéket, elsősorban családi és baráti társaságok érkeznek, hogy Székelyudvarhely mellett a környék látványosságait is megtekintsék. 
Orbán Melinda, a székelyudvarhelyi Tourinfo iroda vezetője elmondta: tapasztalataik szerint még mindig egy masszív magyarországi turistatömbről beszélhetünk, akik főleg szervezett kirándulások formájában érkeznek Székelyföldre és ezen belül Székelyudvarhelyre. Sokan a Határtalanul program által érkeznek a környékre, de az anyaországi nyugdíjas csoportok száma is jelentős. 
A román vendégek szálláshelye általában Udvarhelyszék más településein van, például Parajdon, Szovátán, ám nagy vonzerővel bír a szejkefürdői Mini Erdély Park, ezáltal pedig tudomást szereznek a városról és a tágabb környezetéről is.

– Akik velünk kapcsolatba lépnek, azoknak általában könnyen bejárható túraútvonalakat javasolunk, figyelmükbe ajánljuk a kisebb székely falvak kincseit, amelyekre mi büszkék vagyunk és amit érdemes megnézni, és olyan programokat kínálunk, amelyek élményt nyújtanak

– ismertette az irodavezető.
Mint mondta, irodájukban már lassan tíz éve, hogy a vendégek nem szállásinformációt igényelnek, hanem a programokra kíváncsiak. Orbán Melinda elmondta, általában a város központjában található információs pontjukat keresik fel a turisták, így idén az anyaországi és belföldi vendégek mellett osztrák, francia, sőt még japán turistával is találkoztak Székelyudvarhely központjában. 

– Mindig próbálunk rákérdezni a hozzánk forduló turistáktól, hogy honnan szereztek tudomást Székelyudvarhelyről, és mindig azt a választ kapjuk, hogy valakitől hallottak a helyről, valaki ajánlotta, aki már járt itt

– részletezte Orbán Melinda, a Tourinfo iroda vezetője. 

Tranzitturizmus Farkaslakán és Korondon

Az udvarhelyszéki Farkaslaka, illetve Korond is nagy vonzerővel bíró települések, számos turista fordul meg évente mindkét helységben. Far­kas­la­ká­ra főleg magyarországiak érkeznek nagy számban, őket elsősorban a Tamási Áron emlékhelyek vonzzák a településre, így előszeretettel keresik fel a szülőházát és a sírhelyét is. 
A belföldi román turisták számára a Jézus Szíve kilátó miatt vonzó a település, ők elsősorban a monumentális Krisztus-szoborra kíváncsiak, amely a község látványossága. A román ajkú turisták általában családdal és baráti társaságokkal érkeznek a községbe, tudtuk meg a farkaslaki turisztikai irodánál érdeklődve. 
Hasonló tapasztalatokról számoltak be Korondon is. Ra­vasz Mihály, a Korondi Tu­risz­ti­kai Egyesület vezetője szerint a külföldi turisták jelentős részét a Magyarországról érkezők teszik ki, a belföldi turisták főleg az ünnepek alkalmából érkeznek a vidékre. 

– Május elsején, román pünkösdkor volt nagyon sok román vendégünk, akik a Sóvidék látványosságai miatt érkeztek elsősorban a térségbe, mert eljönni hozzánk olcsóbb, mint ott maradni Bukarest térségében. De szeretik is itt nagyon

– ismertette. 

Általában baráti társaságok, a 40-50 év közötti korosztály tagjai a vendégeik. Az elmúlt időszakban nagyon sok diákcsoport is megfordult a településen a Csillagösvény és a Határtalanul program keretében, tudtuk meg Lőrincz Árpád Attilától a korondi Tourist inform iroda vezetőjétől. Mint mondta, településükre főleg a tranzitturizmus a jellemző. 

– Nagyjából negyvenszázalékos itt nálunk a szállásadás, a vendégek legtöbb 2-3 éjszakát ha itt töltenek, s azzal mennek tovább

– ismertette a szakember. 
Hozzátette: bár még a turistaszezon elején tartanak, angol és osztrák vendégek is megfordultak már Korondon.  

Parajd kiemelt desztináció 

Az utóbbi években a Parajdra érkező vendégek kilencven százaléka belföldi román turista, de sokan érkeznek Mol­do­vá­ból is, tájékoztatott Mol­do­ván László, a Sóvidék – Hegy­al­ja Turisztikai Egyesület vezetője. Mint mondta: ez nagyban köszönhető a sóbányának és a jótékony gyógyhatásának. 

– Főként családok érkeznek és foglalnak szállást, átlagosan 5-6 napot töltenek el. Ez az időszak a koronavírus előtti évekhez képest lerövidült, hiszen néhány évvel ezelőtt még átlagosan 8-9 éjszakát töltöttek el itt a vendégek

– magyarázta a szakember. 

Székelyvarság is kedvelt célpont

Székelyvarság közkedvelt hely a kikapcsolódni vágyók körében, ugyanis a táj szépsége, a négy évszakos sí- és túraközpont évről évre emberek sokaságát vonzza a településre. Borbély Helga, a Csorgókő Panzió adminisztrátora elmondta: még mindig túlnyomó többségben vannak a vidékre érkezők között a magyarországi turisták, akik legtöbb esetben szervezett kirándulások formájában érkeznek, és általában egy hetet, tíz napot töltenek el. A nyári időszakban a belföldi látogatók száma is növekvő tendenciát mutat, ám a hazai vendégek általában csak egy hétvégét töltenek el a térségben. 

Átalakuló szemlélet

Kihívást jelent az idegenvezetőknek Gyergyószentmiklóson az átalakulóban lévő kínálatban és igények között megtalálni az egyensúlyt. A járványhelyzet utáni állapotok, a háború közelsége, valamint a város útjainak javítása és az ezáltal jelen lévő közlekedési nehezítettség sokszoros fejtörést okoz, és felveti a kérdést, hogyan lehet ebbe a térségbe vonzani a turistákat – vázolta a jelenlegi állapotokat Magyari Vass István idegenvezető. Hozzáfűzte: a klasszikus Gyilkos-tó, Békás-szoros látogatás mellett a gyergyószárhegyi Lázár-kastély bővítette a kínálatot, az épülő bobpályák pedig a közeljövőben nyújtanak majd újszerű szórakozási lehetőséget a térségben. 

– A klasszikus kínálat mellett egyre nagyobb igény van az egyszerűbb, flow-élményt adó kirándulásokra, az élménysze­rű­ségre, ezek az újszerű megközelítések a jövőben fognak beérni. Sokan vágynak másfajta élményekre, új ismereteket nyújtó felfedezésekre, amit például egy orgonakészítő műhely bemutatása, egy per­ma­kul­túrás kert, egy vízimalom meglátogatása, vagy egy bútorfestés kipróbálása nyújt. Szakmai szempontból is keressük ezeket a lehetőségeket, amelyek új távlatokat nyitnak a turizmusnak

– fogalmazott Magyari Vass István. 
A szakember elmondása szerint új szálláshelyekkel is bővül a meglévő kínálat, ugyanakkor kérdésként merül fel, ki fogja össze Gyergyó térségének turizmusát, hiszen a korábban létrehozott, önkormányzatok által fenntartott turisztikai irodák egy része – közöttük a gyergyószentmiklósi is – nem működik, vagy nem azt a szerepet látja el, amelyért létrehozták.
Borszéken a nyári vakáció kezdetén kisgyermekes családok, fiatalok érkezésével kezdődött el az idei turisztikai idény: az országos érdekeltségű fürdővárosban évről évre több szolgáltatással várják a turistákat.

– A legnépszerűbb szolgáltatásunk a tavaly decemberben megnyílt Fontana Gyógyfürdő, ahol már a szabadtéri medencék is igénybe vehetők, méltán népszerű a bobpálya is, főként a fiatalok körében. Akik Borszékre érkeznek, a természeti látványosságokat sem hagyják ki, elmennek a Tündérkertbe, meglátogatják a jég- és medvebarlangokat, akik pedig hosszabb túrákat szeretnének tenni, a Bükkhavas és a Közrez útvonalakon indulnak el felfedezni a természet szépségeit

– szemlézett a kínálatból Cristina Cotrigășanu, a borszéki turisztikai iroda munkatársa. 
A szálláshelyek kapcsán elmondta: jelenleg 32 foglalható szálláshely van az üdülőtelepen, amelyből három négycsillagos szálloda, de vannak panziók, kempingek és hostelek is, így minden árkategóriában tudnak szállást ajánlani az ideérkezőknek. 
Borszéken fesztiválokban gazdag nyári programmal várják a turistákat: június végén a SmartFest, júliusban a gasz­tro­nó­­miai kínálatot nyújtó Bog­rácsfesztivál és a FalóFeszt, augusztusban a városnapok és a Nosztalgia Fesztivál miatt érkeznek sokan a helyszínre. A meglévő szálláshelyek a nyári időszakban teljesen lefedettek, az igényekhez igazodva egyre több egységben étkezésre is van lehetőség.
Gyergyócsomafalva idén kapta meg a helyi érdekeltségű üdülőtelep minősítést, ami száz, a turisztikai minisztérium által jóváhagyott szálláshelyet jelent. A szolgáltatások köre is bővült: a nyári időszakban többek között medvelesre, kalandparkba látogathatnak el az érdeklődők, túrázásra, tájházlátogatásra is adódik lehetőség, de wellness-szolgáltatásokat is igénybe lehet venni.
A településre nyári időszakban leginkább magyarországi turisták jönnek, akik többnyire egy napot töltenek Csomafalván, majd felfedezik a környék nevezetességeit is, mondta el érdeklődésünkre Barabás Erzsébet panziótulajdonos. Hozzátette: júliusban és augusztusban van a legtöbb vendégük, ilyenkor 70-80 százalékos a lefedettségük, és többnyire visszajáró klienseik vannak. Az ideérkezők sok esetben kérnek javaslatot, merre barangoljanak, de olyanok is vannak, akik határozott elképzelésekkel érkeznek: többnyire a Gyilkos-tavat, Korondot és Borszéket látogatják meg ittlétük alatt, részletezte Barabás Erzsébet.

Tudósított: Boncina-Székely Szidónia, Hadnagy Éva, Kovács Andrea