Bel­ső ellenőrzések zajlanak a Környezetvédelmi, Víz­ügyi és Erdészeti Minisztériumban an­nak kivizsgálására, hogy egyes, „ha­lastavakként” bejelentett projekteket a folyómedrekből történő homok- és kavicskitermelés leplezésére használtak-e – írta a G4Media az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva. Mint részletezték: 2023 és 2025 között több mint 600, halgazdálkodási létesítményekre kért engedélyt vizsgáltak át, miután a terepen szerzett tapasztalatok nyomán felmerült a gyanú, hogy egyes helyeken a halnevelés helyett valójában homok- és kavicskitermelés zajlik.

Papíron tó, a valóságban kavicsbánya

A jelenleg rendelkezésre álló információk szerint a szaktárca által kifogásolt ügyeskedés úgy kezdődik, hogy a beruházók halastóra kérnek engedélyt – vagyis egy olyan gödör kialakítására, amelyet elvileg vízzel töltenének fel és halgazdálkodásra használnának –, a helyszínen azonban később nem halnevelés zajlik, hanem homokot és kavicsot termelnek ki. 
A halgazdálkodási tevékenységet sok esetben egyáltalán el sem kezdték, előfordult, hogy az csak papíron létezett. Több esetben még az sem igazolható, hogy a beruházás valaha ténylegesen halastóként kezdett volna működni, mivel hiányoznak azok a végleges dokumentumok, amelyek tanúsítanák, hogy üzembe helyezték a halastavakat. 
A belső vizsgálat nemcsak az engedélyek kiadását, hanem azok teljes „útját” is vizsgálja: azt is, hogy a beruházók eleget tettek az engedélykéréskor vállalt kötelezettségeiknek, és ezeket a hatóságok miként ellenőrizték a helyszínen. A Környezetvédelmi Minisztérium a vizsgálat lezárása után ígéri a hivatalos következtetések ismertetését.

Ellenőrzések és lehetséges következményei

A G4Media beszámolója szerint a hatóságok az utóbbi időszakban jelentősen fokozták a homok- és kavicskitermelések ellenőrzését. Egyetlen ellenőrzési időszak alatt 655 helyszíni vizsgálatot tartottak, amelyek eredményeként összesen 4,4 millió lej bírságot róttak ki, és nyolc büntetőfeljelentést tettek, ez több, mint amennyit korábban egy teljes év alatt regisztráltak hasonló ügyekben. A portálnak név nélkül nyilatkozó hivatalnokok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a korábbi gyakorlat nem volt következetes. Bár egyes térségekről régóta tudták, hogy problémásak, ezeket nem mindig ellenőrizték kellő alapossággal. 
Több esetben a hatóságok beérték az úgynevezett „monitorozással”, és nem léptek fel határozottan akkor sem, amikor a szabálytalanságok egyértelműen látszottak. Ar­ról is beszéltek, a belső vizs­gálat következménye lehet, hogy az ellenőrök munká­ját mérhetőbbé teszik, egyér­telmű elvárásokkal és számonkérhető teljesítménykritériumokkal, miközben jogszabályi szinten is szigorítanák a folyómedrekben zajló kitermelések szabályait, hogy megszüntessék azokat a kiskapukat, amelyek eddig lehetővé tették a visszaéléseket.