Évről évre látványosan romlik az 1869-ben épült Urmánczy fedeles híd állapota: az utóbbi évtizedekben csupán néhány kisebb javítást végeztek el rajta, állagmegőrzési munka vagy átfogó felújítás nem történt, így a történelmi értékkel bíró építmény mára kritikus állapotba jutott.

Láncfűrésszel gyorsított enyészet

– 2004-ben történt nagyobb beavatkozás, amikor palatetővel látták el a korábban zsindellyel fedett hidat. De az állapota folyamatosan romlott, rongálások is történtek rajta, így egyesületünk már 2007-ben, majd 2013-ban is írásban kérte a helyi önkormányzatot, hogy foglalkozzanak a híd felújításával, kezeljék azt helyi látványosságként, és illesszék be a turisztikai forgalomba – számolt be lapunknak Czirják Károly. A Dr. Urmánczy Nándor Egyesület elnöke elmondta: 2017-ben az derült ki, hogy le akarják bontani és újat építeni helyette – ekkor szállt ki a helyszínre a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság képviselete, és megállapította, hogy az építmény történelmi értékkel bír. Elindították a B kategóriás műemlékvédelmi besorolást, így egy évig védelem alatt volt a híd, de további lépések nem történtek. 
– Egy évvel később újabb igényléssel fordultunk az önkormányzathoz, a híd felújítását kérve. Beadványunkhoz több mint négyszáz támogató aláírást is mellékeltünk. Végül 2020-ban – szakszerűtlenül – felújították a hidat, kivilágították és térfigyelő kamerát is felszereltek az egyik oldalán. A rongálások azonban folytatódtak, és most már életveszélyes átkelni a hídon – foglalta össze pontokban az elmúlt évek krónikáját az egyesületi elnök. Czirják Károly szerint friss láncfűrésznyomokat is lehet látni a hídon, ahogy a belső tartórudakat próbálták elvágni. A híd oldalán lévő deszkák közül többet kitörtek, az építmény bal oldala 25-30 centiméternyit lejjebb ereszkedett, a közepe is lesüllyedt, így kockázatos rajta az átkelés.

Előbb a villanyszámlát hidalnák át

A Maroson átvezető Ur­mánczy-híd felújítását, megmentését és a turisztikai forgalomba való becsatolását továbbra is szorgalmazza az egykori örmény képviselő nevét viselő egyesület, de konkrét lépéseket nem tudnak tenni az építmény állapotának javításáért. Fontos lenne meghosszabbítani a híd védettségét, felmérni az építmény állapotát, alapos felújítást végezni rajta, valamint több kamerát elhelyezni ott, hiszen a jelenlegi nem rögzített semmilyen, a rongálók azonosításához vezető képsorokat – összegzett Czirják Károly.
A témában Dumitru Olari­ut, Maroshévíz polgármesterét is megkérdeztük. Közölte, tudomása van a rongálásokról, és arról is, hogy a híd teljes felújítása lenne szükséges annak megmentéséhez. Hangsúlyozta: fel kell venni a jövő évi beruházási listára a híd felújítását, ezt többször javasolta Bodor Attila alpolgármester is, konstatálva az építmény egyre rosszabb állapotát. 
– Javasolni fogom, hogy a a jövő évi beruházási listára kerüljön fel a híd teljes felújításának tétele is  – mondta a hivatalban lévő elöljáró. 
Visszafogottabban nyilatkozott viszont Maroshévíz megválasztott, hamarosan hivatalba lépő polgármestere. Sebastian Buzilă érdeklődésünkre anyagi nehézségek által meghatározott prioritásokat emlegetett. 
– A híd felújítása szükségszerű és meg is fogjuk tenni, csak egyelőre még nem tudni, hogy mikor, mivel nagy anyagi nehézségekkel küzd a polgármesteri hivatal, az energiaszámlák kifizetése is gondot okoz – reagált megkeresésünkre a megválasztott polgármester.

Hely- és építészet-történeti ritkaság

– A maroshévízi Urmánczy fedeles híd megfelelne a műemlékvédelmi követelményeknek: amikor a helyszínen jártunk a kollegáimmal, egy évre szóló védelem alá helyeztük az építményt. Ez idő alatt el kellett volna indítani a folyamatot, építésszel dokumentációt készíttetni és minden engedélyt megszerezni a besoroláshoz – de ez nem történt meg. A műemlékvédelmi kérelmet egyesület is kezdeményezheti, de fontos annak az intézménynek a beleegyezése is, amelynek a tulajdonában van az építmény – árnyalta a képet érdeklődésünkre Bakos László, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság ügyvezető igazgatója.
A födeles hidat 1869-ben építette a földbirtokos Ur­mánczy család a Maros folyó felett, hogy a túloldalon található birtokait könnyen meg tudja közelíteni. A híd különlegességét függő szerkezete, tetőszerkezete és zárt oldalai adják: utóbbi jelentősége abban állt, hogy a híd a mezőgazdaságban dolgozók és a legelőn tartott állatok számára menedéket nyújtson viharos, esős időben. Erdély-szerte több ilyen építmény volt, mára már alig maradt közülük néhány.