Gyógyerejű téli gombák
Hasznos, könnyen beszerezhető, ízletes és főként gyógyerejű az a néhány gombafaj, ami régiónkban télen gyűjthető. Felismerésükről, lelőhelyeikről és fogyasztásukról gombaszakértőt kérdeztünk, aki betekintést nyújtott saját konyhája titkaiba is. Megtudtuk, a környékünkön a téli fülőke, a kései laskagomba és a júdásfüle gomba gyűjthető a téli szezonban, ezek általában fatörzseken nőnek, korhadékbontó szaprofita gombák.
Bodó Gyula gombaszakértő lapunk megkeresésére kifejtette, a téli fülőkét és a kései laskagombát a Küküllő-meder mentén, a fűzfák törzsén lehet találni, míg a júdásfüle gombát a Szarkakő környékén lehet nagyobb mennyiségben gyűjteni, de a város környékén kutyabengén, kecskerágón és bodzafákon is lehet példányokat lelni, főleg a törzsek sérüléseinél. A szakértő ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a gombák számos nehézfémet raktároznak el nagy mennyiségben, nem ajánlatos városi környezetben gyűjteni őket, mindenképp érdemes elszigeteltebb helyeken keresni a fogyasztásra alkalmas fajtákat. Bodó, elmondása szerint, a folyómeder forgalomtól távoli szakaszain – Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely között – szokta a fent megnevezettek miatt fogyasztásra begyűjteni a gombákat.
Fagyott gomba nem vén gomba
Bodó szerint a gombáknak a hőmérséklet, nedvesség és a táplálék a legfontosabb, a száraz hideg nem kedvez a növekedésüknek, de nem is tesz bennük kárt. – Mikor jönnek a combosabb mínuszok, mondjuk -10 Celsius-fok alatt, ezekben a gombákban felgyűl egy természetes fagyálló anyag, és megáll a növekedésük, de mikor kiolvadnak, ugyanúgy folytatják a növekedésüket, nem szenvednek károsodást a fagyok miatt – magyarázta. Veszélyként ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy sokan, annak tudatában, hogy bármikor lehet friss gombát találni, begyűjtik a fagyott példányokat, amiről nem tudják pontosan, mennyi idősek, ez pedig kellemetlen helyzetbe hozhatja a fogyasztót.
– Ha egy példány többször is termett spórákat és többször is visszafagyott, előfordul, hogy bomlani kezd, ami fagyott állapotában nem vehető észre, de az ételbe kerülve akár ételmérgezést is okozhat – figyelmeztetett. A szakember – hogy ezt elkerüljük – azt ajánlja, hogy mindig a fiatal termőtesteket gyűjtsék be a fogyasztani vágyók, lehetőleg enyhe időben. Téli fülőkénél a feketedő tönk, laskagombáknál a kivékonyodó, kiterülő kalapszél, a júdásfülénél a beszáradás jelzi a termőtest elöregedését – ismertette Bodó.
Felismerésük és begyűjtésük
Elsősorban színük, alakjuk és szaguk szerint ismerhetők fel ezek a gombák, viszont a téli körülmények miatt, nincs lehetőség más mérgező gombákkal összekeverni a megnevezett három gombát – mutatott rá Bodó.
A téli fülőkéről annyit kell tudni, hogy téglavörös színű és nyers formában jellegzetes hal szaga van, ami főzés-sütés után eltűnik, ez késő ősszel keverhető össze a vöröses kénvirággombával viszont erre télen nincs esély. A júdásfülének nyersen korhadt fára emlékeztető szaga van, de ennek is eltűnik, finom lesz elkészítve az íze – Bodó itt példának megemlítette az ősszel gyűjthető lila pereszkét, aminek dohos földszaga van, de elkészítésekor a kellemetlen illata hasonlóképp eltűnik. Laskagombákból nagyon sokféle van, de késeiből csak ez az egyetlen faj létezik, viszont rengeteg színárnyalatban fordul elő – folytatta a sort Bodó. Diófán krómsárgás kalapfelszínnel, a fűzfákon és a bükkfákon acélszürkéseket lehet találni, de vannak krémszínűek és kifehéredettek is szintúgy fűzfákon – sorolta. A szakember megjegyezte, sokáig úgy tartották, hogy csak lombhullató fák törzseit korhasztja a faj, de találtak már fenyőfán is kései laskagombát. Gyűjtésükről a szakember hozzátette, mivel nagyon fás, megrághatatlan a tönkjük, érdemes vastag hússal otthagyni a törzsön, ez azért is jó, mert sokkal hamarabb kiújulhat a gombák kalapja, ha visszatérnénk gyűjteni.
Szaftos, pacal is lehetne, de nem az
Bodót a gombák elkészítéséről is megkérdeztük, aki megosztotta velünk kedvenc receptjét. A tévhitekkel ellentétben – szögezte le –fölösleges előfőzni ezeket a gombákat, hiszen értékes enzimek vesznek el lobbasztás során, mikor a vizet elöntjük. Feldolgozásuk viszonylag egyszerű: össze kell aprítani, s bele kell rakni az ételbe – fűzte hozzá humorosan.
A júdásfüle gomba – mint mondta – nagyon gyakori eleme a kínai konyhának, de főzve gumis, porcos az állaga: megjártuk, hogy forró olajban sütöttük a júdásfülét, felduzzadt, mint egy pánkó, majd akkorát pukkant, mint egy petárda, majd megint és megint, viszont pirítva nagyon finom az íze – emlékezett vissza. Bodó egy hamis pacalleves receptjét nevezte meg különleges kedvenceként, amit laskagombából készítenek. Elmondása szerint a szokványos pacallevesreceptet csak annyival kell módosítani, hogy a pacalt felcsíkozott laskagombával kell helyettesíteni, a végeredmény pedig magért beszél.
Nemcsak eledel, gyógyír is
A kulináris felhasználásuk mellett, a három megnevezett gombafaj igencsak hasznos gyógyászati szempontból – folytatta Bodó. A téli fülőkében értékes poliszaharidok és fehérjék vannak, amelyek felveszik a harcot a daganatok képződésével, emellett fontos ásványianyag-forrás, hiszen sok szelént, mangánt, vasat és cinket raktároz el. A kései laskagomba hasonlóképp véd tumorok kialakulás ellen, fájdalomcsillapító hatású, emellett csökkenti a koleszterin- és a vércukorszintet is. Környezetvédelmi szempontból is kivételesen hasznos a kései laskagomba, hiszen a laskagomba kiváló higanylekötőként működik szennyezett helyeken – adta tudtunkra. A júdásfüle gombáról azt érdemes tudni, hogy jelentős véralvadásgátló, valamint serkenti az emberi nyiroksejtek megújulását – tájékoztatott Bodó.