Hogyan hatnak a szívükre az időjárási frontok, kik reagálnak különösen érzékenyen ezekre, milyen hatást vált ki a szívbetegeknél a hideg- és melegfront, illetve, hogyan érinti a hűvös, szeles idő a szívünket dr. Szakács Emőkét, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház kardiológus főorvosát kérdeztük.
Szakács Emőke elmondta: mi is, emberek, a természet részét alkotjuk, ezért elkerülhetetlenek a kölcsönhatások a szervezetünk és a minket körülvevő tényezők között. A természet változásai szervezetünkben különböző alkalmazkodási mechanizmusokat indítanak be.

– Szervezetünk mint egy barométer reagál ezekre a változásokra, a szívbetegek pedig kiváltképp érzékenyek a meterogén hatásokra, a hőmérséklet és a légkör változásait különösen rosszul viselik

– mondta a szakorvos. – Az időjárás-érzékenységet szaknyelven meteoropátiának hívják, a meteoropátia általában a meglévő egészségügyi problémák okozta tüneteket fokozza, de egészséges személyeket is érintheti, vagyis a hőmérséklet ingadozása megdolgoztatja a szervezetet és a szívet. A szervezetnek fenn kell tartani a saját hőmérsékletét, ami munkával jár, ilyenkor fáradtabbnak érezzük magunkat – fűzte hozzá. 
A főorvos szerint a komfortzóna hőmérsékleti határain túl beindul a termoreglációs folyamat, ami adaptációs folyamatokat jelent. A frontok indukálta tüneteket a vegetatív idegrendszer reakciója határozza meg a hőmérséklet ingadozására.

– Tanulmányok bizonyítják, hogy az idősebb korcsoportban, akiknél csökken a fiziológiás termoregulációs kapacitás, nő az elhalálozási arány a komfortzónán kívüli intervallumban

– mutatott rá a kardiológus.

Megjegyezte, hogy a melegfrontot, a hőmérséklet emelkedésén kívül, a levegő páratartalmának növekedése és a légnyomás csökkenése kíséri.

– A melegfront fokozza a szimpatikus idegrendszer működését: emelkedik a vérnyomás, növekedik a pulzus, vagyis a szívnek többször kell összehúzódni egy perc alatt, a perifériás erek kitágulnak, növekedik a szív- és érrendszerre háruló terhelés. Jellemző a vérnyomásingadozás, növekedik a ritmuszavarok esélye és az infarktus veszélye, hamarabb jelentkezhet ödémásodás, nehézlégzés, és növekedik a szívelégtelenség dekompenzálódásának veszélye

– hívta fel a figyelmet. – Ugyanakkor felborítja a vízháztartást, elektrolitokat veszítünk, ami különösen veszélyes a szívelégtelen betegeknél, ugyanis az ő szervezetük számára sokkal nagyobb erőfeszítést jelent a kompenzáció – fűzte hozzá.
A főorvos hangsúlyozta, hogy a hidegfrontot kisérő páratartalomcsökkenés és a légnyomás növekedése hatására a paraszimpatikus idegrendszer tevékenysége fokozódik.

– Érösszehúzódás, vagyis vasoconstrictio jön létre a hőveszteség csökkentése érdekében és a szervezet fokozza a hőtermelést

– jegyezte meg.
Szakács Emőke kiemelte: kutatások bizonyítják, hogy a hideg hónapokban növekedik a szívinfarktusok száma, ami részben a hidegnek, vagyis az alacsony hőmérsékletnek a vasoconstrictor hatásával magyarázható.

– Megfigyelések szerint fronthatás alatt több szívinfarktus következik be, növekedik a keringési elégtelenségek száma, a ritmuszavarok száma és a vérnyomás ingadozása is gyakoribb

– számolt be a szívgyógyász főorvos.
A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy nemcsak a nyári hőségben, de a téli hideg időben is kiemelten fontos, hogy figyeljünk magunk és a környezetünkben élők egészségére.