Az utóbbi időben több olvasónk is aggodalmát fejezte ki, miután nagy testű gazdátlan kutyákkal találta szembe magát, amelyek falkába verődve rótták az utcákat. A parkban és a Jégpálya negyedben is észlelték őket, legutóbb pedig egy aggódó édesanya jelezte, hogy miközben reggel elkísérte kisgyermekét a Nagy Imre Általános Iskolába, 6–8 agresszívan ugató kutyával találta szembe magát. Többen kommentálták a kérdést a Civil Csíkszereda Facebook-csoportban is: „Megtámadtak minket a főtéren a 9 éves lányommal, alig tudtam elhajtani három nagy kutyát”; „A Miron Cristea utca tele van kóbor kutyákkal, pedig iskola, kórház van a zónában”; „Az egészségügyi biztosítóház környékén is megjelentek, lehettek vagy hatan, inkább visszafordultam”.

Az utcán maradnak

Pál Tamás, az Eco-Csík térségi hulladékgazdálkodó vállalat ügyvezető igazgatója megkeresésünkre azt mondta: egy ideig valóban ők foglalkoztak a városban a kóbor ebek befogásával, de ilyen feladattal már több éve nem bízta meg a céget az önkormányzat. 
A Pro Animalia Alapítványt is megkérdeztük, akik úgy nyilatkoztak: nem ők végzik a tevékenységet, a kóbor állatok befogására sem engedélyük, sem képesítésük, sem szerződésük nincs a várossal, és emberhiány miatt kapacitásuk sem lenne ezt elvégezni. Hozzátették: tudomásuk szerint senki nem foglalkozik ezzel. A városban ez az egyetlen működő kutyamenhely, jelenleg 270 kutya van náluk, havonta 40–50 új érkezik. 
Bors Béla alpolgármester azt jelezte: az önkormányzati fenntartású kutyamenhelyet idén indítják el. Korodi Attila polgármester arról tájékoztatott: nemsokára szerződni fognak az Eco-Csíkkal a város területén kóborló kutyák befogására, de ezt csak azt követően tehetik, hogy a kutyák elhelyezésére a szabványoknak megfelelő hely rendelkezésre áll. Az önkormányzat eddig 250 000 lejt költött műtő-, vizsgáló- és tárolókonténerek megvásárlására.

Falkában bátrabbak

– Nem túl valószínű, hogy támadnának, ennek ellenére idegen kutyákhoz semmiképp sem szabad közelíteni. Agresszívvá akkor válhatnak, ha valaki megpróbálja megfogni vagy pórázra fűzni őket. Falkában bátrabbak, az okozhat problémát, ha valaki megrémül, hátat fordít és menekül, ez esetben ugyanis a kutyák zsákmányszerző ösztönből üldözni kezdhetik. Ehelyett jobb oldalazva, lassan lépkedve távolodni – tanácsolja Nagy Beáta kutyakiképző, a gyergyószentmiklósi Elit Kutyaiskola létrehozója. 
– Ha kutyasétáltatás során találkozunk kóbor ebekkel, fontos, hogy saját állatunkat szorosan magunk mellett tartsuk, ha kis testű, akár ölbe is vehetjük – valamilyen módon a falka és a háziállat közé kell állnunk. Nem jó kiabálni, fenyegetni, feléjük indulni, mert támadásként értelmezhetik, jobb, ha kihúzzuk magunkat, feltartjuk a kezünket, hogy nagyobbnak tűnjünk – fűzi hozzá a szakember. 

A harapás veszélyei

– Minden harapással javasolt orvoshoz fordulni, és min­det komolyan kell venni, még akkor is, ha a seb nem tűnik nagynak, mert a felszínen karcolásnak látszó sérülés is le­het súlyos. Fontos, hogy a karmolásokat se hagyjuk figyelmen kívül – hangsúlyozta dr. Dimény Ottilia.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Fertőző osztályának osztályvezetője szerint lehet egyből a fertőző osztályhoz fordulni, mert akik a sürgősségi osztályra mennek, azokat ellátják, megkapják a tetanusz elleni oltást, kezelik a sebüket – ahol csak lehet, varrat nélkül –, de aztán mindenképpen el kell menniük a fertőző betegségek osztályára is. A veszettség legcsekélyebb kockázata esetén az ellenoltást a lehető leghamarabb meg kell kapja az áldozat, a harapást követő 72 órán belül mindenképpen. Amennyiben az állat nem volt beoltva veszettség ellen egy éven belül, illetve ha ez nem ellenőrizhető, akkor úgy tekintik, hogy a fertőzés veszélye fennáll. Az oltásokat izomba adják, az oltóanyag, amely Európa több országában használatos, minden korcsoport számára adható, ellenjavallata nincs, gyermekek, várandós nők, kismamák is megkaphatják. A kutyaharapás áldozatainak állapotát 28 napon át követik, oltást kapnak a 0., 3., 7., 14., illetve 28. napon. 
A kutyaharapás egyik legnagyobb veszélye tehát a veszettség, a vírus okozta fertőzéses megbetegedés, amely állatról emberre terjed, a központi idegrendszerbe jut, és minden esetben halálos kimenetelű. A veszettség ellen kezelés nincs, egyetlen megoldás a betegséget megelőző oltássorozat alkalmazása. Embereknél a fertőzés lappangási ideje legalább két-három hét, ezalatt tünetek sem jelentkeznek. A szerzett sérüléseken túl veszély lehet még a sebek elfertőződése, mivel a harapással a szövetekbe jutnak kórokozók, baktériumok, melyek leggyakrabban gennykeltők.
A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháztól megtudtuk, a kutyaharapásos esetekkel kapcsolatban a legfrissebb adatuk 2022-es. Ebben az évben a sürgősségi betegellátó összesen 171 embert látott el ilyen sérüléssel, közülük 116 volt felnőtt és 55 gyermek.

Egy támadás lelki kivetülése

Lelki traumát is okozhat egy kutyaharapás, hívja fel a figyelmet Forró-Erős Gyöngyi klinikai pszichológus. Más pszichés hatása van annak, ha valaki a saját kutyájával játszik, és az véletlenül megsebesíti, mint egy ismeretlen kutya váratlan támadásának. És másképpen birkózik meg egy ilyen helyzettel egy jó lelki megküzdőképességgel rendelkező személy, mint az, akinél a megküzdés képessége kevésbé hatékony. Gyakori, hogy egy támadás után az áldozat egész életében félni fog a kutyáktól, és ha valaki azt tapasztalja magán, hogy hetekkel a támadás után még mindig szorong, rémálmok gyötrik, annak érdemes segítséget kérni, mert az már poszttraumás stressz-szindróma lehet.
Nem mindegy, hogy valakinek megfogja a bokáját a kutya, vagy az arcába harap bele. Egy maradandó, látható sérülés önértékelési zavarokat, beilleszkedési problémákat okozhat egy gyermeknél, serdülőnél: kutatások igazolják, hogy az állatharapást elszenvedett gyermekek körülbelül öt százalékánál kialakul a poszttraumás stressz-zavar. A hozzájuk forduló sérültek esetében, akár felnőttről, akár gyermekről van szó, ha erre szükség és igény van, krízisintervenciót, pszichológiai támogatást már az osztályon biztosítanak, jelezte a szakember.