Az esemény megnyitóján a városvezetés hangsúlyozta: a fenntarthatóság nem csupán stratégiai dokumentumokban létezhet, hanem a mindennapi gondolkodás és döntéshozatal részévé kell válnia.

– Sokszor olyan gyorsan haladunk előre, hogy közben elfelejtünk megállni és újragondolni, mit is jelent valójában a fejlődés

– fogalmazott Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere a nyitóbeszédében.

Mint mondta: a város célja, hogy a tervezés ne csupán projektek sorozata legyen, hanem egy tudatos, emberközpontú folyamat, amelyben a közösség értékei és szükségletei is megjelennek. A Csíki-medencére kiterjedő fejlesztési koncepció már most metropoliszszövetségben gondolkodik: a klímastratégia, a szociális és oktatási programok, valamint a sport- és közösségfejlesztési tervek mind egy átfogó rendszer részei. A városvezetés szerint a gyorsan változó környezetben csak így biztosítható, hogy a fejlesztések ne essenek szét, hanem egységes, hosszú távú irányt kövessenek. 

Partnerségre és kézzelfogható példákra van szükség 

A találkozón kiemelt szerepet kaptak a partnerségek és a tudásmegosztás. A gyulai városvezetés kezdeményezésére indult közös európai uniós projekt célja, hogy a települések tapasztalatot cseréljenek, és egymás jó gyakorlataiból tanuljanak.

– Nemcsak beszélni szeretnénk a fenntarthatóságról, hanem megmutatni, hogyan valósulhat meg a mindennapi városépítésben

– vélekedett dr. Görgény Ernő, Gyula városának polgármestere. A konferencia megnyitóján elhangzott: a következő években paradigmaváltásra van szükség.

A helyi közösségeken is múlik a fenntarthatóság jövője 

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának alelnöke szerint a projektalapú szemléletet a programalapú, holisztikus megközelítés váltja fel, ahol az innováció, a közösségi részvétel és a fenntarthatóság a kulcsszavak.

– A döntéshozatalban nemcsak az önkormányzatoknak, hanem a helyi közösségeknek és az oktatási intézményeknek is szerepet kell vállalniuk. A fenntarthatóság akkor lesz valóság, ha a gondolkodásmód is megváltozik

– hangzott el a megnyitón. 

Fejlesztések ne túlélést, hanem biztos jövőt jelentsenek 

Hajdu Gábor parlamenti képviselő kiemelte: az 1,1 milliós erdélyi magyar közösség óriási értéket képvisel, és felelőssége van abban, hogyan gazdálkodik a rábízott területtel és erőforrásokkal. Négy megyei önkormányzat, több mint kétszáz polgármester és 2500 képviselő dolgozik azon, hogy a fejlesztések ne csak túlélést, hanem valódi jövőt jelentsenek.

– A fenntarthatóság nem a nagy szavakban, hanem a helyi cselekvésben rejlik. Abban, hogy a csíkszeredai ember jól érezze magát a helyén – mert csak így tudjuk megtartani, ami igazán értékes

– húzták alá zárszóként.