A Csomafalva bejáratá­nál álló rovásírásos településtáblát, a helyi kultúrház és a könyvtár homlokzatán megjelenő magyar nyelvű feliratot, a polgármesteri hivatal előtti téren, illetve a Köllő Miklós Általános Iskolánál és a Borsos Miklós Emlékháznál felvont székely zászlókat kifogásolva tett panaszt a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalnál a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma és Dan Tanasă, a Románok Egyesüléséért Szövetség, az AUR parlamenti képviselője szeptemberben a gyergyócsomafalvi önkormányzat ellen. 

Apelláta nélküli felszólítás

– Bár a megyei útügyi igaz­gaztóság hivatalosan elhelyezett településjelző táblája alatt volt a magyarul és rovásírással írt tábla, eltávolítottuk azt, akárcsak a zászlókat az iskola és a polgármesteri hivatal elől. A kultúrháznak és könyvtárnak helyet adó épületen lévő felirattal kapcsolatban jeleztük, hogy meg van rendelve a hivatalos tábla, és amint megérkezik, kicseréljük. De október elsején újabb hivatalos felszólítás érkezett, hogy távolítsuk el a magyar feliratot, így megtettük ezt

– mondta el érdeklődésünkre Márton László Szilárd polgármester. 

Rovásírásos epizód

Az ügy feltételezett előzményeként a településvezető megjegyezte: egy Váradi Barna – korábban Csibi Barna – nevű személy tett írásos panaszt az önkormányzathoz, amelyben azt nehezményezte, hogy bár a település közel hatvan százaléka székelynek vallotta magát a legutóbbi népszámláláskor, a hivatalos településtáblán nincs feltüntetve rovásírással a község neve – holott a tábla ott volt. A választ románul, magyarul és rovásírással kérte a panasztevő, és mivel nem kapott rovásírásos választ is, feljelentett minket az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál ezért – fogalmazott az elöljáró. 

„Ha pert indítunk, veszítünk”

A Borsos Miklós Művelődési Ház és Könyvtár művészeti jelleggel bíró – a névadó kézírásos szignójának másolataként megjelenő – magyar feliratát 2007-ben helyezték el az épület homlokzatán, annak felújítását követően. 

– A törvény száraz betűje szerint kötelességünk levenni a feliratot, mert ha pert indítunk, csak időt nyerünk, de pénzt és energiát veszítünk. Több hasonló perünk volt már a település Csomafali Közlöny nevű, magyar nyelvű értesítője kapcsán, amelyekben alapfokon a bukaresti táblabíróság igazat adott nekünk, de a legfelsőbb bíróság mindegyik esetben eltörölte ezeket az alapfokú döntéseket. Azon leszünk, hogy megkeresve a törvényes módját, akár a kulturális minisztérium jóváhagyásával, esztétikailag igényes módon visszahelyezzük ezeket a feliratokat

– összegzett Márton László Szilárd. 
A legutolsó nyilvánosan elérhető népszámlálási adatok szerint Gyergyócsomafalva lakossága 3881 fő, amelyből 3713 vallotta magát magyar, 16 román és 19 roma nemzetiségűnek (133 nem nyilatkozott).

Érdemes jogvédelemért folyamodni!

Az esettel kapcsolatban lapunk megkeresésére Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője arra mutatott rá: a székely zászló és a magyar feliratok eltávolítására eddig mintegy 130 eljárást kezdeményeztek a román nacionalista szervezetek. Mint fogalmazott, ezek egyfajta politikai fegyverként működnek és arra irányulnak, hogy a székely zászló eltűnjön a szimbolikus térből, s mivel ezeknek a pereknek politikai vonzata van, nagyon fontos nemzetközi fórumok elé vinni az eseteket.

– Az alapvető nyelvi jogainkkal kapcsolatos kérdésekben a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat által képviselt ügyek mintegy 80 százaléka számunkra kedvező módon rendeződött, pozitív változást ért el. Példák ezekre a RO-Alert értesítések magyar nyelven való kiküldése, általános magyar nyelvű tájékoztatók, vagy az egészségügyi tájékoztatók a koronavírus idején. Olyan esetek ezek, amikor a hatóságokat sikeresen ösztönözzük jobb belátásra a magyar nyelv használatának fontossága tekintetében. Ezért fontos, hogy az érintett önkormányzatok, de akár magánszemélyek is megkeressenek minket azzal a felkéréssel, hogy jogi asszisztenciát biztosítsunk

– hangsúlyozta Benkő Erika, megjegyezve, hogy akár a szervezet közösségi felületén is lehet jelezni a hasonló ügyeket.