Legtöbb olyan településen, melyek vízellátása felszínközeli forrásokból biztosított, nyaranta megsínyli az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülményeket a lakosság. Udvarhelyszéken idén is több községben vízkorlátozást vezettek be, ám ezek a szigorítások gyakrabban vezetnek nézeteltérésekhez, mintsem – ideiglenes – megoldáshoz. Az érintett települések önkormányzatai fúrt kutakkal, újabb felszíni források bekötésével és a régi vezetékek folyamatos tatarozásával igyekeznek mérsékelni az ivóvízhiányt, ám a polgármesterek szerint csak az hozhat tartós megoldást, ha majd biztos forrásból, a hálózatkezelést egy szolgáltatóra bízva fogják biztosítani a vízellátást – amire sok esetben nincs elegendő pénz.

Perlekedés és bizonytalanság

Farcád, Patakfalva, Sándorfalva, Székelylengyelfalva, Homoród­almás, Székelydálya, Alsósó­fal­va – csak néhány azon települések közük, ahol az utóbbi időszakban korlátozni kellett a hálózati vízfogyasztást. Az ilyenkor a lakosságnak küldött értesítésben az önkormányzat vagy a hálózatkezelő arra hivatkozik, hogy a források hozama csökkent, a fogyasztás nőtt, a tározók pedig részlegesen vagy teljesen kiürültek. 

A probléma jellemzően a szolgáltató nélküli településeket érinti: a regionális víz- és csatornaszolgáltató Harvíz Rt., bár felhívta fogyasztói figyelmét a felelősségteljes vízfogyasztásra, az általa kezelt hálózatokon idén eddig nem vezetett be korlátozást.

– Teljesen követhetetlen és kiszámíthatatlan, hogy mikor van és mikor nincs víz. Van ugyan egy állítólagos program, amely szerint adják és zárják a vizet, de legtöbbször, ahogy vizet kapnak a lakosok, a tartály órákon belül kiürül. Így a falu egyik fele vízhez jut, a másik már nem

– panaszolta lapunknak egy székelylengyelfalvi lakos. Mint elmondta, a vízhiány miatt számtalan nézeteltérés történt már a településen belül, volt eset, hogy dühös emberek a kalákázást „szabotálták”, vagy megfenyegettek egy gépészt vagy vállalkozót, aki a hálózatjavításokat végezte. 

– Puskaporos hordó ez a kérdés. Egyik a gyepet is locsolja, másik heti egyszer tud mosakodni. Ráadásul rossz állapotban van a vezeték, jelenleg is legkevesebb három csőtörés van a településen belül

– közölte egy másik helybéli.

Tervek vannak, pénz nincs

Bár Árvátfalván épül az új vízvezeték, amíg nem készül el, ott sem lesz megoldás a vízkérdésre, a többi, Felsőboldogfalvához tartozó település pedig szintén lemaradásban van: a szé­kely­lengyelfalvi vízhálózat megvalósíthatósági tanulmánya elkészült, de még nincs lehívható forrás rá, Farcádban sincs kiépítve szolgáltató által kezelt vezeték, ahogy Telekfalva, Sándortelke, Patakfalva is idült vízhiánnyal küzd, tudtuk meg Zsombori Levente polgármestertől.

– A legnagyobb gond, hogy egyszerűen nincs akkora keretünk, hogy az alapvető infra­strukturális kérdésekre megoldást tudjunk adni. Mondok egy példát: fúrathatnánk Székelylengyelfalván kutat, de ez önrészből akár egymillió lejt is felemésztene, ha a munkálatok, a vezetékek helyreállítása, a tisztítóberendezések, konténerek költségeit összeadjuk. És ezt tíz további településen jelentős anyagi keretek nélkül egyszerűen nem lehet kivitelezni

– hangsúlyozta.

Az előzetes tanulmány szerint a székelylengyelfalvi vezetékes vízhálózatot 25,8 millió lejből tudnák kiépíteni Szejkefürdő felől részben a megyei, majd a községi út mentén.

– Ahogy találunk anyagi forrást, a munkálatokat elkezdjük. Végig közterületen fog haladni a víz- és szennyvízvezeték az utak mellett, így aszfaltot csak a településen belül kell feltörni a bekötéseknél. Lesz egy szivattyúház a megyei út mellett, ami feljuttatja a régi víztározóba a vizet, ahonnan szabadeséssel jut majd a háztartásokba. Hasonlóképpen a szennyvíz: szabadeséssel visszafolyik a régi bányához, ahonnan egy szivattyú juttatja el a városi hálózatba

– vázolta az elöljáró.

Tatarozott vezetékek

A Kányád községhez tartozó Égén és Ábránfalván szintén állandó probléma a vízhiány, Székelypeteken viszont épül az új vízhálózat, amely egy fúrt kútból fog vizet biztosítani. György Sándor polgármester szerint a munkát a tíz éve földbe helyezett vezetékek megkeresése lassítja, hiszen a vízóraaknákat azokkal fogják összekötni.

– A fúrt kutaknak köszönhetően lényegesen csökkenhet a vízhiány, de kérdés, hogy a rendelkezésre álló víz meddig lesz elég, hogyan Fog gazdálkodni vele a lakosság. Ugyanakkor bármelyik településen végzünk munkálatokat, a vizet arra az időre elzárjuk. A csőtörések gyakoriak, van, ahol a leeresztőcsapok hibásak és engedik el a vizet, így sokszor azonosítani is nehéz, hol van a probléma

– közölte a községvezető kiemelve, hogy Székelydályában, bár sikerült mérsékelni a vízhiányt, a vezeték meghibásodása miatt nemrég ismét korlátozást kellett bevezetni.

Homoródalmás községben három új forrást kényszerültek becsatlakoztatni a település vízhálózatába, mivel nemrég a víztározójuk kiürült. Mint a polgármesteri hivataltól értesültünk, a források hozama a felére csökkent, így a vízhasználatot várhatóan ezután is korlátozni fogják.

Mikor az elég is kevés…

– Meg kell értenie mindenkinek, hogy a víztartalékok korlátozottak. Tehát hiába állapítjuk meg, hogy egy kavicslencse jó vízadó, és lehet benne száz évre elegendő víz, azt felelőtlen használattal tíz-húsz év alatt is el lehet pancsolni

– hívta fel a figyelmet megkeresésünkkor Serfőző Antal hidrogeológus, aki szerint a vízhiányt elsősorban azzal lehet mérsékelni, ha a lakossági szokások változnak, a fogyasztók tudatosabbak lesznek.

– Ezek a rétegek több ezer éves vizeket tartanak magukban, vagyis több ezer év kellett hozzá, hogy egy akkora tartalék halmozódjon fel. Ráadásul egyre mélyebbre kell fúrni: lassan nem elég a 100–120 méter, akár 200–220 méterre is le kell menni vízért, ami költségesebb, komplikáltabb és nagy szakértelmet igénylő feladat

– húzta alá megjegyezve, hogy egy megoldásnak jó lehetne az üres vízadók feltöltése, ám ez rendkívül költséges, és véleménye szerint „amíg folyóvizek vannak, senki nem fog ekkora költségeket felvállalni”.

Tűzzel játszik, aki „vaktában furkál”

Serfőző rámutatott, hogy a megnövekedett lakossági és önkormányzati igények piaci rést képeztek olyan vállalkozásoknak, melyek szakértelem nélkül vágnak bele fúrások kivitelezésébe.

– Több olyan esetről tudunk, hogy opportunista vállalkozók engedély nélkül, illegálisan 100–200 méteres kutakat fúrtak. Nyilván költséges egy ilyen kút kiépítése, számtalan engedély és jóváhagyás kell hozzá, de sokszor nagyobb árat fizet, aki kikerüli ezeket a lépéseket, mint aki betartja

– fogalmazott rámutatva a veszélyekre.

– A régióban számos gázfelhalmozódás van, ami ha belefúrnak, egyszerűen kitör és környezeti károkat okoz. Hosszú távon beszennyezi a vizet a felszivárgó iszap, komoly károkat okoz az élővilágban. Ha pozitív lesz a kút, és nem tudják leszabályozni, elfolyik az egész víz. De rosszabb az, ha olyan helyen fúrnak, ahol állatokat legeltetnek, hiszen az ürülékük teljesen elszennyezheti az egész forrást

– szögezte le.