103 éve írták alá a trianoni békeszerződést, amely az első világháború lezárása mellett megfosztotta Magyarországot akkori területének kétharmadától. A Magyar Országgyűlés 2010-es döntése értelmében június 4. nemcsak a békediktátumról való megemlékezés, hanem a nemzeti összetartozás napja is.

Farkaslakán, Erdély első köztéri trianoni emlékművénél, az Emlékezés parkjában gyűltek össze a helyiek és a távolabbról érkezők, hogy közösen emlékezzenek. Az egybegyűlteket elsőként Kovács Lehel, Farkaslaka község polgármestere köszöntötte. Ünnepi gondolataiban kiemelte, fontos megemlékezni a múltról, hiszen napjainkig formálja a magyarság lelkét, tudatát, de egyben tekintsünk a jövőbe is. 

– Emlékezzünk a múltra, de tekintsünk a jövőbe is. Bárhol is legyenek meghúzva a határok lelkileg, szellemileg, értékrendben összetartozunk. Túllépve az egykori traumákon nem keseregnünk kell azon, ami szétválaszt, hanem ünnepelni azt, ami összeköt: kultúránkat, hitünket, nyelvünket – fogalmazott az elöljáró.

Oláh Dénes helyi plébános imáját követően Hadnagy Jolán, a farkaslaki Tamási Áron Művelődési Egyesület vezetője osztotta meg gondolatait. Kiemelte, a Trianont előkészítők nem gondolták, hogy 103 év elteltével is az egyik legszámosabb nemzet lesz a magyar a Kárpát-medencében.

– A magyarság nem genetika, hanem vállalás, megvallás és kultúra, amely alapja a nyelv. A világ legnagyszerűbb nyelve, mely nyelven érthető a testvér szavunk is, mint az utolsó vacsora üzenete: a test és vér. Gondolták volna a Trianont előkészítők, hogy 103 év múlva együtt viszünk virágot Trianon emlékére, és erősebben szorítunk kezet, öleljük meg egymást és együtt emlékezünk? – tette fel a kérdést ünnepi beszédében Hadnagy Jolán. Mint mondta, a nehézségek ellenére tudnunk kell, hogy ott van, velünk van az Isten, majd Tamási Áron szavait idézte, mely szerint: ,,azt keressétek, ami összeköt benneteket”.  Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja, dr. Both Hajnalka is megtisztelte jelenlétével az emlékező közösséget. Beszédében hangsúlyozta, az erdélyi magyarság az elmúlt évtizedekben bizonyította ismét, hogy ragaszkodik mindahhoz, amit el akartak venni tőle, kultúrájához, nyelvéhez, szimbólumaihoz és nemzeti identitásához.

– Semmiképpen nem a veszteséget, a traumát ünnepeljük, hanem azt a tényt, hogy 103 évvel a szörnyű esemény után, az elszenvedett megpróbáltatások és áldozatok hosszú korszaka után mégsem a nemzetellenes erők győzedelmeskedtek. Látjuk a nemzeti ébredés, az összefogás egyértelmű jeleit – mondta a konzul. Hozzátette, Magyarországnak ma olyan kormánya van, amely szívén viseli az összmagyarság sorsát. Az esemény színvonalát a Zeng a magasság egyházi kórus, valamint a Farkaslaki Ifjúsági Fúvószenekar előadása tette még emelkedettebbé. Jelen volt továbbá az eseményen tucatnyi lovasával a LóFő Lovasudvar és a székelyudvarhelyi Történelmi Vitézi Rend, illetve a Határtalanul program keretében épp Farkaslakán lévő gönci Károlyi Gáspár Általános Iskola diákjai is. Az emlékezés koszorúinak elhelyezését követően a székely és magyar himnuszok eléneklésével ért véget az emlékezés. A nemzeti összetartozás napi program részeként a Kultúrcsűrben fellépett a Karakürt együttes, este pedig táncházba is várják az érdeklődőket.