Elültették az ipari, étkezési és különböző korai krumplifajtákat a gazdák, akik a vetőburgonya nagy részét külföldről, a román fajtákat a Brassói Burgonyatermesztési Kísérleti Állomásról szerezték be, de saját termesztésű pityókát is használnak kisebb mennyiségben – mutatott rá a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Romfeld Zsolt. A szakember érdeklődésünkre megjegyezte, a nagyobb területen termelő gazdák a feldolgozóiparral kötött szerződéseik alapján ültetik el azt a fajta burgonyát, amit megszabnak nekik, egyébként pedig, a nemesítéseknek köszönhetően, számos krumplifajtát használnak a gazdaságok. Har­gi­ta megyében idén összesen 6500 hektáron ültettek krumplit: nagyon sokan kis felületen, egy-két hektáron termelnek, 50 hektár fölött körülbelül tucatnyi gazda termeszt burgonyát megyénkben. 

– Hogy milyen termés lesz ősszel, azt pillanatnyilag csak a Jóisten tudja, viszont az idei nagyon szép tavasz volt, ami kedvezett a burgonyaültetésnek, ideális körülmények között lehetett dolgozni. Az esős idő, a bő csapadék is nagyon jól jött, és az időzítés is megfelelő volt. Megyénkben 40 liter eső esett négyzetméterenként

– tudtuk meg az igazgatótól.

A növényvédelmi munkálatok következnek

Keresztes Vencel, a Burgabotek Mezőgazdasági Társulás vezetője is megerősítette, hogy a kedvező időjárásnak köszönhetően idén sikerült időben elültetni a burgonyát, amit évről évre száz hektáron termeszt a csík­szent­már­toni szövetkezet. A vetőmag nagy részét minden évben frissen vásárolják Hollandiából és Németországból. Megtudtuk: a minőségi vetőburgonya nagyon drága, 800–900 euró (4000–4500 lej) között van tonnája, de ennél drágább is lehet. Hektáronként 3 tonnát ültetnek el. A Burgabotek 20 hektáron termeszt ipari felhasználásra szánt burgonyát, 80 hektáron pedig étkezési pityókát, amely a szabadpiacra kerül. A gazdálkodó közölte, jelenleg a második munkafolyamat zajlik a földeken, amikor is kialakítják a bakhátakat, ezt követően – a növények kihajtása után – a növényvédelmi munkálatok lesznek időszerűek, amit 8-10 naponta megismételnek. A szakember jóslásokba nem bocsátkozott az idei terméssel kapcsolatban, annyit viszont elárult, hogy a nyár közepi szárazságtól tart – igaz, 40 hektáron van öntözési lehetőségük, de amennyiben nagy lesz a szárazság, akkor az öntözés is nehézkessé válik.

A gazdaság gépesítésével kapcsolatban megjegyezte: a szükséges eszközök – traktorok, ültetőgépek stb. – rendelkezésükre állnak, ezt főleg saját befektetésből sikerült megvalósítani. 

– Többnyire használt gépeket vásároltunk – fehérorosz gyártmányúakat – saját forrásból, ugyanis harminc év alatt csak egyszer sikerült egy 50 ezer eurós pályázatot megnyerni. Sajnos a mezőgazdasági minisztérium nem juttat elég pénzt a gazdaságok fejlesztésére, a kiírt pályázatok kritériumait, feltételeit nagyon nehezen lehet teljesíteni

– fogalmazott Keresztes Vencel.

Több esőt is elbírna a föld

Pityókaültetés szempontjából Molnár Gyárfás kistermelő gazda is kedvezőnek ítélte meg az idei tavaszt. Az eső is rendkívül jól jött, viszont a termés milyenségéről ő is korainak tartotta bármit mondani, hisz a május és a kora nyári időszak sok mindent befolyásol majd. 

– Nem véletlenül mondják, hogy a májusi eső aranyat ér, jól jött a mostani esős időszak, de még több esőt is elbírna a föld

– jegyezte meg a Verebesen valamivel több mint egy hektáron burgonyát termesztő gazda. A kisebb termelők, mint ő is, csak kétféle burgonyát ültettek, fehér (Carrera) és piros (Bellarosa) korai étkezési pityókát. Megjegyezte, az idén valamelyest hiány volt burgonyavetőmagból, de végül mindenki beszerezte a neki szükséges mennyiséget, az ültetéssel pedig nagyjából két hete mindenki végzett.