Mint írták: az elöregedési mutatót úgy számolják ki, hogy megnézik, hány 65 évnél idősebb lakos jut száz 15 évesnél fiatalabb lakosra. Hargita megyében 113,5 idő személy jut 100 fiatalra, ami picivel jobb az országos átlagnál: 121,2 idős jut 100 fiatalra. Az eltartottsági ráta ugyanakkor még jobban szemlélteti a megye lakosságának elöregedését: 56,4 fiatal és idős eltartott jut 100 felnőtt, aktívan dolgozó lakosra. Ez a mutató rosszabb az országos átlagnál, országos szinten ugyanis 55,5 eltartott jut 100 munkaképes felnőttre.

A legutóbbi népszámlálás óta egyébként 18 916 fővel csökkent Hargita megye népessége, a tavalyi cenzus adatai szerint 291 950 személy él hivatalosan megyénkben.

A lakosság többsége, 50,8 százaléka nő – szám szerint 148 322 –, és falun él. A vidéki lakosság aránya 59,3 százalékos, ami szám szerint 173 196 személyt jelent. A lélekszám nagyságát tekintve Hargita megye a 33. helyen áll a megyék rangsorában.

Kertvárosodás Csíkszereda és Székelyudvarhely környékén

Noha általában véve elmondható, hogy országszerte mindenütt csökkent a lakosság száma, akadnak olyan települések, ahol most többen élnek, mint a legutóbbi népszámláláskor. Jellemzően a Csíkszeredához és Székelyudvarhelyhez legközelebb eső falvaknál fordul elő a kertvárosodás jól ismert jelensége. Hargita megyében a legnagyobb népességnövekedést ugyanis Csíkszentlélek könyvelheti el, ahol most 461-gyel többen – összesen 2471-en – élnek, mint a legutóbbi népszámláláskor. Ez 22,94 százalékos népességnövekedést jelent. Csíkszentlélek ebben a tekintetben messze maga mögé utasítja a mezőnyt. A népességnövekedés mértékét tekintve a második helyezett Csíkpálfalva, ahol 226 fővel számoltak többet, mint egy évtizede, ez 12,34 százalékos népességbővülést jelent. Ezzel kétezer fölé nőtt a község lakosságának a száma. Ez történt az udvarhelyszéki Fenyéden is, ahol 207 fővel nőtt a falu népessége. Ez több mint tízszázalékos növekedésnek felel meg. A negyedik helyezett Oroszhegyen négyezer fő fölé emelkedett a lakosság száma, jelenleg 191-gyel többen élnek a településen a legutóbbi népszámláláshoz képest, ami 4,89 százalékos növekedésnek felel meg. Az első ötbe Felsőboldogfalva fért még be, ahol most 151 fővel számoltak többet, mint legutóbb. A bő 4,5 százalékos népességnövekedésnek köszönhetően már 3448-an lakják a települést.

Gyergyószentmiklós vesztette a legtöbbet

Az ideiglenes népszámlálási adatok szerint a városok közül a legnagyobb veszteség Gyergyószentmiklóst érte, amely elvesztette a lakossága 13,57 százalékát, azaz a 2011-ben mért 18 377 főről 15 884 főre zsugorodott a lélekszáma, 2493 fővel élnek ott most kevesebben. Arányaiban a legnagyobb veszteséget egyébként Galócás szenvedte el, ott 459 fővel számoltak kevesebbet, mint legutóbb, ez 18,37 százalékos csökkenést jelent. Alig 39 fővel haladja meg a kétezret a település lélekszáma. A népességcsökkenés arányait tekintve szintén jelentős veszteséget könyvelhet el Székelyderzs, ahol „csak” 185-tel élnek most kevesebben, ezzel 851 főre olvadt a község lakossága, ami 17,86 százalékos népességvesztést takar. Ezzel Székelyderzs a megye legkisebb lélekszámú községe. Tizenhat százalékosnál nagyobb Tusnádfürdő vesztesége is, már csak 1372-en lakják, 269-cel kevesebben, mint 2011-ben, és továbbra is a megye legkisebb városa. Szintén 15 százalékosnál nagyobb veszteséget könyvelhetett el Gyergyóholló község, már csak 1282-en maradtak a településen.

Hargita megye legnagyobb községe továbbra is Parajd maradt, ahol egyébként negyven fővel még nőtt is a népesség száma. A megyeszékhelyen ugyancsak jelentős a népességfogyás mértéke: jelenleg 34 484-en élnek Csíkszeredában, 4482-vel kevesebben, mint tíz éve. A közlemény szerint egyébként Máréfalva az egyedüli település a megyében, ahol tíz év alatt semmi nem változott demográfiai értelemben.

Nemzetiségi, felekezeti megoszlás

Nemzetiségi megoszlás szerint nincs számottevő változás. Igaz a 291 950 főből csak 271 001 fő válaszolt arra a kérdésre is, hogy melyik etnikumhoz tartozik. Közülük 232 157 fő vallotta magát magyarnak, ami 85,66 százalékos többségét teszi ki a megye lakosságának. Az ideiglenes népszámlálási adatok szerint a megyében 33 634 román (11,41%-os arány), 4928 roma (1,81%) és 282 más (1,12) etnikumú személy él.

Érdekesség, hogy az anyanyelvükről 827-tel többen nyilatkoztak, mint az etnikumukról. Eszerint a megye lakosságának a 87,18 százaléka magyar anyanyelvű, a román nyelvet 12,33 százaléknyian vallották magukénak.

Csaknem ezerrel kevesebben nyilatkoztak felekezeti hovatartozásukról. Azok közül, akik válaszoltak erre a kérdésre, 66,2 százalék a római katolikusok, 12,1 százalék a reformátusok, 11,6 százalék az ortodoxok és 10,1 százalék a más felekezetűek aránya. Azaz az ideiglenes adatokból nem derül ki az unitáriusok és az evangélikusok száma, továbbá még azt sem tudjuk, mekkora a magukat agnosztikusnak vagy ateistának vallók száma.

Családi állapot, iskolázottság, foglalkoztatottság

Kissé fura adatokat mértek ugyanakkor a lakosság családi állapotáról. Eszerint a lakosság 45,2 százaléka él házasságban – ami kicsit furcsának tűnhet, hogy a házas férfiak száma 65 293, míg a házasságban élő nőké 66 694. A lakosság 43,6 százaléka ugyanakkor soha nem volt házas. Közülük 67 957 férfi és 59 208 nő.

Iskolázottságukat tekintve a Hargita megyeiek 47,8 százaléka középiskolás, szakiskolás végzettségű, míg a lakosság 41,3 százaléka alacsonyan képzett, azaz legfeljebb az elemi vagy az általános iskolát végezte el, vagy be sem fejezte megkezdett tanulmányait.

A felsőfokú végzettségűek aránya 10,9 százalékos. Ebben a tekintetben Hargita megye a 27. helyen áll a megyék rangsorában.

A megye aktív munkaképes lakossága ugyanakkor jelenleg 123 265 főt számlál. Közülük 116 019 dolgozik, 7246 munkanélküli. A megye inaktív lakossága 168 685 személyből áll. Köztük 40,8% a nyugdíjasok és a segélyből élők aránya, míg 32,8 százalékuk még tanuló vagy diák. Foglalkoztatottság szempontjából Hargita megye a 33. helyet foglalja el a megyék rangsorában a statisztikai igazgatóság adatai szerint.