Az Arad Megyei Törvényszék első fokon elrendelte a székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában álló, Wass Albert-ábrázolásnak tekintett mellszobor eltávolítását. A döntés nem jogerős, az önkormányzat harminc napon belül fellebbezhet.

Háborús bűnösnek nem jár homázs

A pert az aradi bejegyzésű Antiszemitizmus és Legionárius Mozgalom Elleni Egyesület (Asociația pentru Prevenirea și Combaterea Antisemitismului și Legionarismului, APCAL) indította, a bírósági kereset alapjául a tavalyi év végén megjelent 2025/241-es, közkeletű nevén Vexler-törvényként ismert jogszabály szolgált. Ez az eredetileg Silviu Vexler parlamenti képviselő, a romániai zsidó közösségek föderációjának (FCER) képviselője által kezdeményezett intézkedés a fasiszta, legionárius, rasszista, idegengyűlölő propaganda visszaszorítását célozza, és szigorúbban bünteti az ilyen eszmék, jelképek, szervezetek népszerűsítését, illetve a háborús bűnösök kultuszának terjesztését. A jogszabály kitér arra is, hogy az ilyen szervezetek vezetőinek állított szobrok, emléktáblák – múzeumok és intézetek kivételével – nem maradhatnak meg közterületen. 

A felperes egyesület arra hivatkozott, hogy Wass Albertet 1946-ban a kolozsvári népbíróság háborús bűnök miatt halálra ítélte. Az akkori ítélet szerint Wass több ember meggyilkolására való felbujtásban vétkes a magyar hadsereg 1940-es észak-erdélyi bevonulását követően. Az egyesület arra is hivatkozott, hogy Wasst az Egyesült Államok Holokauszt Emlékmúzeuma is háborús bűnösként tartja számon.

Belátás vs. belelátás

A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkot, ismertebb nevén Szoborparkot 2004-ben avatta fel az akkori városvezetés. A parkban tizenkét konkrét, Erdélyhez kapcsolódó történelmi személyiség mellett egy allegorikus alak mellszobra is helyett kapott: a vándor székely alakja, amely a sok névtelen, Erdélyből elszakadt székely embert szimbolizálja a szoborpark koncepciója szerint. Talapzatán a „Vándor székely hazatalál” felirat olvasható. Erről a szoborról állítja keresetében az antiszemitizmus és legionarizmus ellen dolgozó aradi egyesület, hogy szentegyedi és cegei gróf Wass Albert írót ábrázolja.

Csakhogy Udvarhely városának vezetése szerint nem megalapozottan. Szakács-Paál István polgármester lapunk megkeresésére elmondta: ő úgy gondolja, hogy „a városvezetés jól védekezett” ebben a perben. Felvették a kapcsolatot azokkal, akik a szoborparkot létrehozták, írásos dokumentum van arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó műalkotás nem Wass Albertet ábrázolja, hanem a vándor székelyt. Erre a toposzra, a székelyek vándor életmódjára utalva, illetve a világban szétszóródott székelység szimbólumának szánva készítette el az alkotó, ifj. Blaskó János szobrászművész.

+

×

×

×

×

A dokumentumok beszélnek és mást mondanak

– Sehol, a szobor talpazatán sem szerepel Wass Albert neve, már ezért is értetlenül állunk a bíróság ítélete előtt

– fogalmazott Szakács-Paál.

Az elöljáró elmondta azt is, hogy a döntés hivatalos kiközlése még nem történt meg, mint fogalmazott, „erre nagyon vár a városvezetés, hátha kiderül belőle, hogy miért jutott erre a következtetésre a bíróság”. Ugyanakkor kijelentette: a város fellebbezni fog a döntés ellen, „harcolni fog az igazáért”. 

Hozzátette, nem tudja, honnan indult el az a felvetés, hogy a „Vándor székely” ábrázata hasonlít a néhai Wass Albert arcvonásaihoz, de ez vezetett az egyesület által tett feljelentéséhez is. 

– Azért, mert egy ilyen jellegű alkotás esetleg hasonlít valakire, nem lehet azt mondani, hogy a valóságban is ő az

– közölte.

Véleménye szerint megoldást az jelentene, ha egy szakértői csoportot nevezne ki a bíróság, akik szakvéleménye alapján alátámasztható lenne, hogy kit – nem – ábrázol a szobor.  

– A szoborpark évtizedekkel ezelőtt készült el. Mi arra tudunk hagyatkozni, amit az elődeink mondtak akkor, amikor a park megépült, és azokra a dokumentumokra, amik a rendelkezésünkre állnak. Építkezési engedéllyel rendelkezik a szoborpark, és minden egyes papírból az derül ki, hogy ez egy Vándor székely szobor, és a székelyek vándorló életmódjának emlékeként készítette a az alkotója

– jelentette ki az elöljáró.

Jogvédelmi szolgálat: abszurd a döntés!

Az ügy kapcsán Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője a Hargita Népének úgy nyilatkozott: képtelenségnek tartják az elsőfokú döntést.

– Tekintettel arra, hogy az önkormányzat álláspontja szerint nem Wass Albert szobráról, hanem a vándor székelyről van szó, abszurdnak tartjuk a döntést. Reméljük, hogy másodfokon megfelelő dokumentációval sikerül bizonyítani, hogy valóban a vándor székelyt ábrázoló szoborról van szó, és így az udvarhelyi alkotás kikerül a törvény hatálya alól

– fogalmazott.

Utcát, üléstermet kell átnevezni

Az Arad Megyei Törvényszék a napokban két másik hasonló ügyben is elsőfokú ítéletet hozott, számolt be a G4Media. Elrendelte egy Nicolae Paulescu orvosról elnevezett Arad megyei utca átnevezését – Paulescu A. C. Cuzával együtt alapította meg 1922-ben az antiszemita Nemzeti Keresztény Uniót (UNC), amelyből egy évvel később létrejött a Nemzeti-Keresztény Védelmi Liga (LANC); áltudományos munkáiban fajelméleti érvekkel támadta a zsidóságot. 1928-ban A zsidó faj degenerációja címmel könyvet írt, amelyben többek között azt állította, hogy a zsidók – például Einstein – agya „könnyebb”, mint az „árjáké”. A Bukaresti Ítélőtáblának pedig át kell neveznie az Istrate Micescu volt külügyminiszter nevét viselő tárgyalótermét – 

Mices­cu a zsidó ügyvédek bukaresti ügyvédi kamarából való kizárását követelő Román Keresztény Ügyvédek Egyesületének elnöke volt, az antiszemitizmust a kommunizmus és a nemzetellenesség gyökerénél való leküzdésének nevezte. Azt állította, hogy a románok nem a zsidók vallása okán antiszemiták, hanem azért, mert a zsidók internacionalisták, a kommunizmus támogatói és Európa bomlasztói.