Több bátorságra és ilyen jellegű nevelésre lenne szükség a lakosság körében, hogy igénybe vegyék a szolgáltatásokat, figyelmeztetnek szakemberek és szervezők egyaránt.

Évente számos helyi és országos szűrővizsgálatban vesz részt a Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság (DSP), közölte lapunk érdeklődésére dr. Tar Gyöngyi, az intézmény vezetője. Legutóbb a tébécés megbetegedéseket vizsgálták. A megyében eddig bejegyzett harminckilenc tébécés megbetegedésen túl a legutóbbi karaván alkalmával nem találtak újabb megbetegedést. Tizenkét településen összesen ezerkétszáz személyt vizsgáltak meg.
– A vizsgálat alátámasztotta, hogy Hargita megye a tébécét illetően jó értelemben hátul helyezkedik el – jegyezte meg dr. Tar Gyöngyi.
Hozzátette: igyekeznek a kórházakkal és családorvosokkal is együttműködni, hogy a megyében minél több országos szűrőprogramhoz csatlakozzanak.
– Többek között a méh­nyakrákszűrés is nagyon fontos, viszont az utóbbi években a támogatás akadozása miatt ez a szolgáltatás hagyott némi kívánnivalót maga után. Több tényező is szerepet játszott a szűrési akció sikertelenségében: egyrészt az érdektelenség, másrészt a finanszírozás, ugyanis mire sikerült rávenni a lakosságot, hogy menjen el a vizsgálatra, addigra elfogyott a pénz – mutatott rá a népegészségügyi igazgatóság vezetője.
Mint mondta, a szűrővizsgálatok több szempontból előnyösek, fájdalommentesek, viszonylag gyorsak és mindemellett ingyenesek. Sok esetben a betegség kialakulása megelőzhető, és sokkal költségkímélőbb a betegséget kezdeti fázisban megállítani és kezelni, mint később, amikor az már kialakult. A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóság minden alkalommal meghirdeti, hogy éppen milyen szűrővizsgálatra lehet menni. 

Több figyelmet az egészségre!

Az országban egyre népszerűbbek a szűrővizsgálatok, ugyanis ennek köszönhetően, legyen szó daganatos, cukor- vagy egyéb betegségről, ha idejében észreveszik és kezelni tudják, akkor elkerülhető a komolyabb probléma. 
– A szűréseknél fontos, hogy amikor éppen zajlik, akkor a lehető legtöbben menjenek el, hogy minél alaposabb átvizsgálást lehessen tartani a lakosság körében az adott betegséget illetően. Ámbár korántsem vagyok elégedett, sokkal többen is lehetnénk, és több partner együttműködésére is szükség van. Ahol az önkormányzatok segítették a szűrővizsgálat népszerűsítését, ott jóval több személyt sikerült megvizsgálni – szögezte le.
Hozzáfűzte: ebben a családorvosoknak is kulcsszerepük van. A rendszer még nem hasonlít a nyugat-európai módszerhez, de itthon is vannak lehetőségek, élni kell velük, lehetőleg minél nagyobb arányban, nyomatékosított az orvos.
– Nálunk az egészségnevelés sajnos gyerekcipőben jár, és kevesen vagyunk, akik népszerűsíteni tudjuk. Felhívni a figyelmet az aktív életmódra, a dohányzás káros hatásaira, és folytathatnám. Manapság generációk nőnek úgy fel, hogy az iskolában nem volt egészségnevelési oktatásban részük – mondta a DSP vezetője.
Kiemelte: saját egészségéért elsősorban mindenki maga a felelős, már gyermekkortól reflexióvá kellene alakítani, hogy mindenki szűrésre járjon.

A megelőzés nem kerül pénzbe

Hargita Megye Tanácsa Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyével közösen – 2007-től egészen a Covid-19-világjárvány kezdetéig – a testvérmegyék önkéntes orvosainak segítségével évente végeztek a megye különböző településein ingyenes orvosi szűrővizsgálatokat. Olyan szakterületeken, mint a szemészet, kardiológia, belgyógyászat, gyermekgyógyá­szat, urológia, bőrgyógyá­szat, radiológia, nőgyógyá­szat, fül-orr-gégészet és ideggyó­gyászat, részletezte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.
– A szűrővizsgálatok vitathatatlan érdeme, hogy általuk az elszigetelt településeken élőknek is lehetőségük volt részt venni az orvosi szűréseken, akik a távolság miatt nem vagy csak ritkán mennének el kivizsgálásokra. Továbbá akik esetleg idegenkednek attól, hogy a városi egészségügyi intézményekbe menjenek szűrővizsgálatra, a tapasztalat szerint saját településükön szívesebben részt vesznek – hívta fel a figyelmet Borboly. Hozzátette: a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház különböző szűrőprogramokat végez a szűrőprogramokat koordináló részlege szervezésében: nőgyógyászati vizsgálatot és szűrést (szakvizsgálat, ultrahang, méhnyakrákszűrés), és ezen vizsgálatok eredményei alapján esetenként további mammográfiai vizsgálatokat, illetve csont­sűrű­ségmérést. A pszichológiai rendelőben terhességi pszichológiai tanácsadás folyik, valamint szülésre való felvilágosítás és felkészítés is.
A megyeelnök elmondta: a megyei kórház többször is partnerként vett részt az ingyenes országos méhnyakrák-szűrőprogram eljuttatásában a megye több településére. Ez mobil rendelő segítségével történt, így a nőket saját településükön vizsgálták meg. A program során olyan eseteket is kiszűrtek, amelyek vonatkozásában szükségesnek bizonyult a további vizsgálat és az ezt követő szakorvosi ellátás.
Novemberben, a férfiak egészségének prevenciós hónapjában, a megyei kórház ingyenes szűrővizsgálatot biztosított a férfiakat érintő bizonyos betegségek kiszűrésére, mint a prosztatarák vagy a herék elváltozásai. A kezdetben tünetmentes elváltozások idejében felismerve gyógyíthatók. A prosztatarák – amely a második leggyakoribb tumoros megbetegedés a férfiak körében – kezdetben akár tünetmentes is lehet, így azt korai stádiumban csak rendszeres szűrővizsgálattal lehet kiszűrni, amelyet minden negyven év fölötti férfin évente egyszer javasolt elvégezni.
– Ezért is tartja fontosnak Hargita Megye Tanácsa, hogy mindenki használja ki a szűrőprogramok által nyújtott lehetőséget, és jelentkezzen ezekre a szűrésekre – hangsúlyozta az elnök.
Borboly kiemelte: 2021 szeptemberében megnyílt a megyei kórházban létrehozott szenológiai központ a poliklinikán, ahol mammográfiás szűrés folyik, és a mell elváltozásainak teljes körű vizsgálatát végzik. A mell röntgenfelvételének elkészítése mellett ez a készülék tomoszintézist is végez, képes a mell léziójának háromdimenziós megjelenítésére. Ezt követően a megyei kórházhoz tartozó Szentegyházi Egészségügyi Központban beüzemelték azt a mammográfot, amelyet korábban a csíkszeredai kórház használt, kiterjesztve így a szűrővizsgálat lehetőségét Szentegyháza térségére is.
– Tapasztalatunk és adataink szerint mind a mai napig lehetne javítani a Hargita megyei lakosság részvételének arányát ezeken a szűrővizsgálatokon. Fontosnak tartjuk, hogy az önkormányzatok és a családorvosok is népszerűsítsék a prevenciót, illetve a rendelkezésre álló szűrővizsgálatokon való részvételt a lakosság körében, mivel tudjuk, hogy a prevenciónak rendkívül fontos szerepe van a betegségek korai felismerésében és azok gyógyításában – mondta Borboly Csaba. Hozzátette: a preventív medicina korát éljük, a prevenció része mind az egészségtudatos magatartás, a megelőzés, mind a szűrővizsgálatokra járás. – A szűrővizsgálatokkal esetenként az is kimutatható, hogy valaki hajlamos-e valamilyen megbetegedésre, illetve feltárnak korai stádiumú betegségeket, ezáltal elkerülhetők lennének a szövődmények vagy a beteg állapotának súlyosbodása – hangsúlyozta az elnök.
– Sokat dolgoztunk azon a kórház vezetőségével együtt, hogy a megye lakosságának ne kelljen elutaznia ahhoz, hogy minőségi egészségügyi ellátásban részesüljön, hogy a kórháznak meglegyen az ennek megfelelő felszereltsége, jól képzett szakemberei legyenek, illetve javuljon az ehhez szükséges infrastruktúra is. Jelenleg infrastrukturális szempontból is nagy fejlesztések előtt áll a kórház, és ha ezeket befejezik, minden adott lesz a magas minőségű egészségügyi ellátáshoz Hargita megyében – nyilatkozta a megyeelnök.

A családorvosi ellátás szerepe a megelőzésben

Duda Tihamér-Attila, a Hargita Megyei Egészségbiztosító Pénztár elnöke szerint a szűrővizsgálatok tekintetében az alapelv a megelőzés, amely mindig olcsóbb, mint a betegség kezelése.
– Nem feltétlenül anyagiakban kifejezve, hanem sokkal inkább pszichés és lelki folyamatokat, illetve a kezelésre fordított időt számítva. Az egészségügyi rendszer első lépése a családorvos. A tervek szerint az idén aláírt keretszerződésben (ennek részleteiről egyelőre nem mondott konkrétumot az elnök – szerk. megj.) a megelőzésre még nagyobb figyelmet fordítanak, mint korábban – mondta az elnök. Hozzátette: fogy a családorvosok száma, olyan település is van, ahol csupán munkaponton teljesít szolgálatot a családorvos. A területi elosztást is figyelembe véve nem mindenhol tudnak szükséges munkaidőt biztosítani az orvos számára.
– Sajnos ebben a helyzetben a megelőzésre fordítható idő látja a kárát, ugyanis a krónikus betegeket el kell látni, az akut megbetegedések szintén elsőbbséget élveznek a megelőzéssel szemben, pedig a prevenció nagyon fontos része kellene legyen a családorvosi feladatoknak – emelte ki Duda. Hozzátette: a tendencia megfordítható lenne, hogyha több családorvos, illetve ha több elszámolható szolgáltatás állna rendelkezésre erre a célra. A biztosító elmondása szerint erre van kilátás az új keretszerződésben, viszont amíg ezek a körülmények fennállnak, addig az egészségbiztosító pénztár nem tud garanciát vállalni, hogy ki is tudja fizetni a családorvosnak a megelőzésért végzett vizsgálatot.
– Akut vagy krónikus betegségben szenvedő páciens esetében a családorvosnak javasolnám, hogy küldje el a beteget szakorvoshoz, hogy a későbbiekben legyen egy kórképe a beteg egészségi állapotáról – hívta fel a figyelmet Duda Tihamér-Attila. 
Csecsemők esetében a kont­rollvizsgálat kötelező a má­sodik, negyedik, hatodik, ki­len­cedik, tizenkettedik, ti­zen­ötödik, tizennyolcadik, hu­szon­negyedik, valamint har­minc­hatodik hónapban. Négytől tizennyolc éves korig a fia­talnak évi egyszer joga van ingyenes családorvosi szűrővizsgálatra. Ilyenkor leginkább a rutin, a korcsoportra jellemző betegségek szűrésére figyelnek a családorvosok, mint például a hátgerincferdülés, csecsemőknél a megfelelő fejlődés, részletezte az igazgató. A várandós nők más kategóriába sorolhatók, ők az első három hónapot követően havonta mehetnek konzultációra, illetve a hetedik és kilencedik hónapban már havi kétszer van erre lehetőségük. Számukra a családorvosi konzultáció ingyenes.
Tizennyolc és harminckilenc év között a panaszmentes személyek évente három szűrésre jogosultak. 
– Negyven évtől időskorig évente egy szűrővizsgálatra jogosult a személy, ha egészséges – mondta Duda Tihamér-Attila.
Az egészségbiztosító pénztár adatai alapján az elmúlt hét év alatt évente közel kétezerrel csökkent a megelőzési vizsgálatra járók száma. Például a nulla és tizennyolc év közöttiek 2016-ban valamivel több mint húszezren mentek családorvoshoz, egy évvel később a számuk valamivel kevesebb mint tizennyolcezer volt, és ez folyamatosan csökkent, 2022-re a vizsgálaton részt vevők száma 11 599-re apadt. A tendencia mindegyik korcsoport esetében hasonlóan alakul.