Híreket, beszámolókat és értesítéseket közölnek magyar nyelven, és Hargita megye legtöbb településén gyakorlatilag nem ütközik semmilyen nehézségbe az, aki a helyi polgármesteri hivatalhoz fordulva magyarul intézné adminisztratív ügyeit, kér tájékoztatást vagy eligazítást. Más a helyzet viszont akkor, ha bármilyen okból az önkormányzat határozatai­ra kíváncsi – a helyi tanács írott döntései, amelyek adott szempontból a legfontosabb, a közösség mindennapjait meghatározó és szabályozó dokumentumok, könnyen elérhetők ugyan, de akinek nincs legalább középfokú romántudása, az nehezen boldogul velük. 

Közlékenyek, bár nem mindennel

A kiindulási pont az, hogy csak a román nyelvű közigazgatási dokumentumoknak van jogi érvényük, ezért kötelező ezek megléte – azt viszont nem tiltja semmi, hogy azok magyarul is elérhetők legyenek a közönség számára. Nyilván nem mi tettük fel először a kérdést: az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala például 2019-ben végzett, majd 2021-ben publikált egy kutatást, amelyben hatvan olyan önkormányzatot kérdeztek, amelynek a közigazgatási törvény szerint a lakosság nemzetiségi megoszlásának számarányai okán használnia kellene a magyar nyelvet. Harminchárom hivatal válaszolt, és szinte mind azzal indokolta a határozatok magyar fordításának hiányát, hogy arra sem anyagi, sem humán erőforrása nincs. A törvény szerint ugyanis a kisebbségi nyelvhasználat költségeit (fordító alkalmazását vagy külsős fordító megbízását) az önkormányzatoknak a helyi költségvetésből kell finanszírozni. 

Van, ahol megoldják

Ha ma kezdjük el böngészni az önkormányzatok weboldalait, többnyire az látható, hogy a helyi tanácsok határozattervezetei, a tanácsi bizottságok határozattervezetei és határozatai, illetve a tanácsi határozatok dokumentációja és azok csatolmányai csak román nyelven érhetők el. Például Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Borszék, Tusnádfürdő és Balánbánya önkormányzatának weboldalán a határozatok, határozattervezetek letölthető formátumú dokumentumai – bár a címük magyarul is meg van adva – csak románul olvashatók (és néhány esetben még úgy is csak hiányosan).

Van azonban kivétel is: Székelyudvarhely önkormányzatának honlapján a tanács határozatai, határozattervezetei és a tanácsülésekről készült jegyzőkönyvek magyar nyelven is olvashatók. Zörgő Noémi, a városháza sajtószóvivője érdeklődésünkre elmondta, az önkormányzat évek óta külsős fordítót bíz meg, aki az eredeti román dokumentumokról magyar fordítást készít. A fordítás jelenleg oldalanként 27 lejébe kerül az önkormányzatnak, a helyi költségvetésből erre a célra 2024-re 4500 lejt írtak elő, bár az összeg csak része a teljes költségnek.

Aránytalan terhet róna az apparátusra

A csíkszeredai városházán is érdeklődtünk, és arra a kérdésre, hogy a dokumentumokat miért nem fordítják le magyar nyelvre is, azt a választ kaptuk, hogy mivel évente több tízezer oldalról van szó, a szakapparátus megbénulna, ha ezt a mennyiséget naprakészen le kellene fordítania. Ehelyett a határozatok, határozattervezetek címe a honlapon kétnyelvű, így magyar nyelvű keresőszavakkal lehet rákeresni a helyi jogszabályokra. Kipróbáltuk, a keresés magyar nyelven valóban működik, a határozatban azonban a lényeget román nyelven lehet elolvasni. Hangsúlyozták, hogy az önkormányzati ülések, a bizottsági ülések, a szakosztályi megvitatások, a lakossági fórumok magyar nyelvűek, román nyelvű szinkrontolmácsolással, és jelezték, hogy a városháza igyekszik minden közérdekű információról magyar nyelven is tájékoztatni a lakosságot, sokféle kommunikációs csatornán.

– Egyes formanyomtatványok magyar nyelvű fordításai még nem teljesek, de az ügyfélszolgálatunk minden esetben részletes tájékoztatást nyújt anyanyelven az űrlapok kitöltéséről. Ugyanakkor, ha magyar nyelven írt dokumentumot iktatunk, akkor arra magyar nyelven is megfogalmazott választ küldünk az ügyfél számára

– közölték lapunkkal, hozzátéve, hogy minden esetben az anyanyelven való közlést részesítik előnyben.

Kíváncsiak voltunk, hozzávetőlegesen mennyibe kerülne az önkormányzatnak a fordítás. A városi tanács 2023-ban 390 határozatot hozott, ezek a csatolmányok, kiegészítések nélkül, átlagosan másfél oldal hosszúak, abban az évben tehát hozzávetőlegesen 600 oldalt kellett volna lefordítani magyar nyelvre. Egy tapasztalt személy fél óra alatt fordít egy oldalt, tehát a 600 oldalt 37,5 munkanap alatt lehet lefordítani. 7567 lejes bruttó átlagbért véve alapul a költség körülbelül 15–16 000 lej lenne. Mivel azonban valószerűtlen lenne egy személyt csak két hónapra alkalmazni, és a fordítás is folyamatos kellene legyen, megnéztük, mi történne, ha egy cégre bíznák a feladatot. Egy külsős – Vorzsák Szabolcs fordító szerint – hozzávetőlegesen 40 lejért fordít le egy oldalt, tehát a 600 oldal 24 000 lejbe kerülne, bár valószínűsíthető, hogy egy ilyen volumenű megbízást kevesebbért is elvállalnának a fordítócégek. Hangsúlyozzuk, a számítás csak magára a határozat szövegére vonatkozik, és annak tájékoztató szerepe lenne – minden dokumentumot, több tízezer oldalt valóban nem érné meg lefordítani.

Egyenjogúsági kérdés

Az önkormányzatok szerint nem a szándék, hanem az eszköz hiányzik, amiben van is igazság, ha tekintetbe vesszük, hogy egy kis település helyi tanácsa évente átlag harminc határozatot hoz, de egy nagyobb városé akár 200–400-at. A fordítás drága, és pluszmunkát jelent a hivatalnokok számára – ez egyébként a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet említett tanulmányából is kiderül. Ahogy a kivonatban fogalmaznak, „a kétnyelvű kommunikáció megvalósításának költségei számottevők, ezért – különösen a disztributív igazságosság szempontjából – méltánytalan, hogy ezeket kizárólag a helyi önkormányzatok viselik”.

Azt már a 2001/215-ös számú helyi közigazgatás törvény is előírta, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbség aránya eléri az összlakosság húsz százalékát, a kisebbséghez tartozóknak joguk van az anyanyelvükön szerezni tudomást a helyi tanács tevékenységéről, azoknak tehát kötelező biztosítani ezt a lehetőséget. Ezeken a településeken továbbá a kisebbség nyelvén is válaszolni kell az állampolgárnak, ha azt a nyelvet használva kereste meg az adott közintézményt, a ki- és bejáratoknál a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni a település nevét, feliratozni a közintézményeket. Ugyanakkor, ha a helyi vagy megyei tanács tagjainak egyharmada az adott kisebbséghez tartozik, akkor a tanácsüléseken a kisebbség nyelvén is lehet beszélni, de a jegyzőkönyvet az állam nyelvén kell megírni. A 2019/57-es sürgősségi kormányrendelettel elfogadott közigazgatási törvénykönyv viszont már kitér arra, hogy a kisebbség arányának megállapításához a legfrissebb népszámlálás eredményeit kell figyelembe venni, és ha ez az arány 20 százalék alá esett, az önkormányzat akkor kommunikálhat a kisebbség anyanyelvén, ha azt a helyi tanács megszavazza. A nyelvi jogok érvényesítését a törvény szerint a prefektusi hivatal ellenőrizheti. Magánszemélyként vagy civil szervezetként viszont jogsérelem esetén a diszkriminációellenes tanácsnál lehet panaszt tenni, amely pénzbüntetést szabhat ki – jelezte megkeresésünkre Árus Zsolt, a jogvédelemmel foglalkozó Székely Figyelő Alapítvány vezetője.

– Mindenki az anyanyelvén ért és tud a legjobban. Valamely kisebbség tagja úgy tudja egyenjogúnak érezni magát, ha ő is anyanyelvén tud hozzájutni információhoz. Nagyon fontos, hogy az állampolgárok ismerjék jogaikat és éljenek velük

– hívta fel a figyelmet a jogvédő.