Hirdetés

Dr. Csató Szilárd: versenyfutás az idővel

Fontos, hogy mindenki figyeljen magára, hiszen akkor a legdrágább az idő, amikor kevés van belőle – mondta Csató Szilárd, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház Onkológiai Osztályának szakorvosa, akivel a holnapi rákellenes világnap alkalmából beszélgettünk.

Bíró István
Becsült olvasási idő: 5 perc
Dr. Csató Szilárd: versenyfutás az idővel
A betegek száma évről évre növekszik. Egyre korszerűbb kezelések az onkológia területén Fotó: László F. Csaba

– Tavaly hány új daganatos beteget jegyeztek a csíkszeredai kórházban?

– Tavaly összesen 504 daganatos beteget jegyeztünk, és körülbelül 9500 konzultáció volt itt a kórházban. Ebbe beleértendő a befekvő és a receptekért visszatérő betegek száma is. A két évvel ezelőtti adatok szerint növekedett e betegek száma, a pandémiás időszakban 390 beteget jegyeztünk. Mivel nem vagyunk egyetemi központ, más megyéből nem is fogadhatunk pácienseket, de Székelyudvarhelyen is van onkológiai osztály.

László F. Csaba

– Melyek a leggyakoribb esetek?

– Figyeljük és nyomon követjük a globális és az európai trendeket. Ebben a vonatkozásban a négy leggyakoribb daganatos betegség a tüdő-, a vastag- és végbéldaganatok, illetve a mell- és a prosztataeredetű daganatok. Ez a négy nagy lokalizáció, az esetek 60-70 százalékát jelenti. 

– Mi állhat a betegségek hátterében? Mik a leggyakoribb kiváltó okok? 

– Az onkológiai szakkönyvek szerint a daganatos betegségek kiváltó okaként körülbelül 70 százalékban a külső okok felelősek. Ter­mé­sze­te­sen idetartozik a levegő, az étel, a víz, a szedentarizmus, az alkohol, a cigaretta, az étrend, egyszóval minden. A maradék 30 százalék a belső tényezők, amelyekkel születésileg mindegyikünk rendelkezik, például a genetika, a hormonháztartás. 

– Klasszikus és közhelyes a következő kérdés, de fontos beszélnünk arról, miként ismerhető fel a betegség.

– Mindig azt szoktam mondani, sokan hanyagolják a családorvosokat, pedig nagyon fontos a szerepük a prevencióban, a korai felismerésben és a diagnosztizálásban. Legtöbben csak úgy keresik fel az orvost, hogy fáj a hasam, a hátam, vérzik a végbél, illetve a nők esetében hüvelyi vérzés észlelhető. Sokan nem figyelnek fel a hangváltozásra, ami egy gégedaganatra utalhat, de tünet lehet egy tumorális képlet, azaz egy csomó a mellben, háton és a bőrben. Tehát ezeket tapasztalva orvoshoz kell fordulni. Ugyancsak tünet lehet egy nem szokványos köhögés, ami hetek alatt sem múlik el, a száraz köhögés, nehéz légzés, vérköpés, a véres vizelet, a sok időn keresztül tartó fejfájás és szédülés is. Ezek mindazok a nem specifikus tünetek, amelyekkel legelsősorban a családorvoshoz jutnak el a betegek. Ilyenkor kell küldeni a pácienst további vizsgálatokra és kezelésekre. Most már szinte bármelyik városban elérhető a CT-vizsgálat, és már fele meg is van a diagnózisnak, ha esetleg onkológiai kórképpel állunk szemben.

– A gyógyulási esélyek valóban a korai felismeréstől is függnek?

– Igen. Nagyon sokat számít, hogy milyen stádiumban azonosítjuk a betegséget, vagy milyen stádiumban fordul orvoshoz a beteg. Egy egyes vagy kettes stádiumban lévő daganat, bárhol is legyen, általában sebészileg műthető, és semmilyen onkológiai kezelés nem szükséges. Viszont a hármas vagy négyes áttétes stádiumú betegnél már nagyon komplikálódnak a dolgok, mind a beteg, mind a kezelés szemszögéből. Sajnos az előrehaladott stádiumú betegségeknél egyre kisebb a túlélési esély, ilyenkor már sok mindentől függ, hogyan reagál a beteg az adott kezelésre.

– Megkülönböztethetünk-e könnyebben, illetve nehezebben gyógyítható daganatokat? 

– Igen. Például nem lehet egy napon említeni az áttétes stádiumú heredaganatot és az áttétes melanómát. Az áttétes heredaganatos betegek 90 százaléka kezeléssel gyógyítható. Viszont a melanómánál, azaz az áttétes anyajegy-eredetű daganatnál szinte az ötéves túlélés az öt százalék. Természetesen függ attól is, hogy agresszívebb daganatról van-e szó, vagy sem. A legjobb fajta rosszindulatú daganatok egyike a heredaganat, de nagyon jól gyógyíthatók a végbéldaganatok is. Van a másik véglet, miszerint nagyon nehezen gyógyítható a melanó­ma és a szarkómák, azaz az izom- és csonteredetű, illetve a hasnyálmirigy-daganatok. Ha már daganatos az ember, még akkor is lehet szerencséje vagy pechje.

– Mit tapasztal, napjainkban mennyire számít tabutémának a daganatos betegség?

– Sajnos sok beteg esetében még a család előtt is tabu. Sok beteg kéri is, ne is mondjuk el a családtagjaiknak. Olyan is van, hogy a család kéri, hogy ne mondjuk el a páciensnek, hogy daganatos. Természetesen ezt most már jogilag nem lehet megtenni, nem titkolhatom el a beteg elől, hogy neki milyen diagnózisa van.

– Nehéz közölni a páciensekkel a diagnózist? 

– Lehet, hogy csúnyán hangzik, de megszokás kérdése. Lehet jó vagy rossz tulajdonságnak is nevezni, de nem vagyok az a személyiség, aki lelkileg belefolyik a dolgokba.  Természetesen a beteg kérdéseire megpróbálok konkrétan, egyszerűen és célzottan válaszolni. Ha azt látjuk, hogy a páciensünk a diagnózis hallatán lelkileg összezuhan, akkor kérheti az onkopszichológus segítségét. Betegeinket gyakran tudjuk gyógyulásról is tájékoztatni. Ez gyakran kárpótol bennünket is.

– Kezelésekkel kapcsolatban milyen újdonságaik vannak?

– Az egyik legfontosabb, hogy az osztályunk tavaly egy félautomata, citoszta­ti­kumbevegyítő rendszerrel gazdagodott, amely igencsak ritkaságnak számít. Tudtom szerint az országban ilyen nincs állami kórházban, és magánklinikán is csak egy vagy két helyen van. Ezzel a citosztatikumbevegyítő, elszívó félautomata rendszernek és a pumparendszernek köszönhetően adagolni tudjuk a kemoterápiás szert. Az onkológia a medicinának 
a legfejlődőbb szakága, és ez a fejlődés nagyon nagy dolog, hiszen a fejlődéssel együtt egyre nagyobbak a gyógyulási esélyek is.

– Gyermekonkológiával foglalkozik-e a csíkszeredai osztály?

– Nem, mi csak a 18 éven felüli daganatos betegekkel és ezen belül is a szolid tumorok kezelésével foglalkozunk. Itt jegyzem meg, hogy onkohematológiával sem foglalkozunk.

– A gyógyításban mekkora jövője van a sejtdiagnosztikának?

– Ez nem a jövő, hanem a jelen. A szakemberek már a gének és a DNS szintjén is kötelesek elvégezni a daganattípusokra vonatkozó bizonyos genetikai vizsgálatokat. Enélkül már nem lehet kezelést végezni, hiszen műhibának számít. A genetikai vizsgálatokat Bukarestben és Nagyváradon, magánlaborokban végzik. Oda szoktuk mi is küldeni a szövetmintákat, és az eredmények függvényében végezzük a célzott kezelést.

– Mit üzenne a holnapi rákellenes világnap alkalmából? 

– Azt szoktam mondani, mindenki saját maga ismeri legjobban a testét, tudja azt, hogy fáj-e valahol, van-e csomója a testén, ami korábban nem volt, illetve észlel-e olyan tünetet, ami eddig nem volt, és heteken keresztül nem is múlik el, hanem súlyosbodik. Ilyenkor mindenképp orvoshoz kell fordulni, senkinek sincs vesztenivalója. Fontos, hogy mindenki figyeljen magára, hiszen akkor a legdrágább az idő, amikor kevés van belőle.
 



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!