Az Európai Unió tagállamai közül Romániában keletkezik a legkevesebb települési hulladék, viszont az újrahasznosítás terén is utolsó helyen állunk. Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – legfrissebb, 2022-re vonatkozó adatai szerint az unióban átlagosan 513 kilogramm az egy főre jutó települési hulladék mennyisége, miközben az egyes tagállamokban nagy eltérés mutatkozik a gazdasági jólét, a fogyasztási minták, a hulladékkezelési módszertan és más mutatók révén. Erre jól rámutat, hogy míg a települési hulladéktermelés tekintetében például Ausztriában egy főre 827 kg, Dániában pedig 787 kg jut, Romániában ez a mennyiség 301 kg. Az érem másik oldala, hogy az EU-ban 2022-ben átlagosan személyenként 249 kg háztartási hulladékot hasznosítottak újra. A már említett Ausztriá­ban ez a mennyiség 516 kg/fő, Dániában 411 kg, Németországban 409, Romániában pedig fejenként 36 kg, ami a rangsor legutolsó helyét éri. A környezettudatos hulladékgazdálkodás terén tapasztalható elégtelenségek – de legfőképp a környezet- és egészségvédelmi normáknak nem megfelelő hulladéklerakók miatt – az Európai Bizottság (EB) már sokszor figyelmeztette a román kormányt. 

Nem vagyunk válogatósak

A hulladékkezelésről szóló 2021/92-es sürgősségi kormányrendelet szerint 2025-ig a településenként újrahasználható–újrahasznosítható hulladékmennyiség a begyűjtött teljes mennyiség 55 százalékát kellene kitegye – figyelmeztet a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője. Balla Izabella lapunk érdeklődésére elmondta: a tavalyi ellenőrzéseik során a 2022-es évet vizsgálták, akkor a begyűjtött teljes lakossági szemétmennyiség 50 százaléka helyett átlagban 9,45 százalékot tett ki Hargita megyében az újrahasznosított hulladék. 
Ami több szempontból prob­lémás, és ezek egyike, hogy ahol az újrahasznosítható hulladékmennyiség nem éri el a kellő arányt, a vonatkozó jogszabály értelmében a környezetbiztos 20–45 ezer lejes bírságot róhat ki az önkormányzatra. 
Azt, hogy egy adott településen mennyi kell legyen az újrahasznosítható, szelektíven gyűjtött hulladék – fém, üveg, papír és műanyag –, a termelt összhulladék alapján számolják ki azt. Ebbe beleszámít mind a térségi hulladékgazdálkodási vállalat, az Eco-Csík által elszállított szemét, mind pedig a településeken kihelyezett gyűjtőkonténerek tartalma, már amennyiben vannak ilyenek.
Büntetést az esetek többségében főként a nem megfelelően gyűjtött hulladék miatt rónak ki: gyakori, hogy háztartási hulladék is kerül a szelektíven gyűjtött közé, így azt már nem lehet újra felhasználni. A környezetőrség azoknál a településeknél, ahol növekvő tendenciát mutat a szelektíven gyűjtött hulladékmennyiség, probléma esetén csak figyelmezteti az önkormányzatokat. Mint a felügyelő megjegyezte: a törvény az önkormányzatokra hárítja a szelektív hulladékgyűjtést, ezért fontos a mentalitásváltás, a lakosság motiválása hulladékgazdálkodás témában.

– Tavaly az ellenőrzések során 24 figyelmeztetést és 28 pénzbírságot alkalmaztunk összesen 560 ezer lej értékben

– közölte Balla Izabella, aki szerint általános probléma a szelektív hulladékgyűjtés és -kezelés a megyében. Mint mondta, egy-két település kivételével mindenhol gond van, de reménykednek, hogy mielőbb elindul a megyei integrált hulladékkezelési rendszer. Az ellenőrzések gyakoriságával kapcsolatban megtudtuk, hogy a környezetőrség által végzett ellenőrzések egy bizonyos időintervallumban zajlanak, amit az Országos Környezetőrség határoz meg. Az idei tematikát még nem közölték.

A palackvisszaváltás átrajzolja a grafikont

A Hargita Megyei Környezetőrség az elmúlt négy év során egyszer sem büntette meg Csík­szentgyörgy községet. A település elöljárói továbbra is elkerülnék a pénzbírságot, és a tavalyi, több mint 30 százalékos újrahasznosítási arányt a leadott ócskavasmennyiséggel javítanák. Ennek módja az ócskavasleadási számla bemutatása, így tudják bizonyítani azt, hogy nagyobb az újrahasznosítási arány a községben.
Réti Zsófia polgármester szerint ugyanakkor a betétdíjas palackvisszaváltási rendszer hatására csökkent ugyan a patakok partján fellelhető szemét, de az italcsomagolások leadása követhetetlen.

– Emiatt sem lehet valós újrahasznosítási arányról beszélni, hiszen mindenki egyénileg adja le a pillepalackokat. Az önkormányzat hozzájárulna a visszaváltható rendszer beszerzéséhez is a községben, a közeljövőben pályázatot nyújtunk be ennek érdekében

– közölte a polgármester, aki szerint az új szelektív italcsomagolás-visszaváltási rendszer miatt országos szinten is csökkennie kellene az elvásároknak a hulladékkezelési arányokkal kapcsolatban.

Ritka a jó példa

Csíkszentgyörgyön egyébként számos hulladékgócpontot számoltak fel már a szociális támogatásban részesülők segítségével, és a településen szeptember végén elkészül a hulladékudvar is. Az új telephelyen minden olyan újrahasznosítható hulladékot leadhatnak a helyi lakosok, amit nem szállít el a térségi hulladékgazdálkodási vállalat. Kérdésünkre Réti Zsófia úgy fogalmazott, jó az irány, amelyet az utóbbi időben tapasztaltak a településen. 

– Sajnos még mindig jelen van az a nemtörődöm hozzáállás is, ami a szemét szétszórásában nyilvánul meg, de én úgy látom, hogy megfontoltabbak az emberek. A megyei környezetőrség terepszemléi után is főként dicséretet hallunk

– nyugtázta az elöljáró.