Romániában 2023-ban a szülések 60 százaléka császármetszéssel történt. Az Egészségügyi Minisztérium által közölt adatok azt mutatják, hogy ez az arány négyszer nagyobb az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásánál. A jelenségről Hargita megyei kórházaknál érdeklődtünk, és arra a következtetésre jutottunk, hogy nálunk korántsem olyan magas a császármetszések aránya, mint az országos átlag.

Mi a helyzet nálunk?

A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban idén cikkünk megírásáig 1142 szülést regisztráltak, ezek közül 342 esetben volt szükség császármetszés elvégzésére. Ez az arány 32,4 százalék. A Székelyudvarhelyi Városi Kórházban 905 szülésből 304 császármetszéssel történt, ez 33,5 százalék. Gyergyószentmiklóson a Városi Kórházban a 131 szülésre 53 császármetszés jutott, ez 40,5 százalék. A Maroshévízi Városi Kórházban 52 hüvelyi szülés és 57 császármetszés történt, ami 52,3 százalékos arány.
Dr. Hompoth György szülész-nőgyógyász főorvos, osztályvezető orvos lapunk érdeklődésére közölte, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház idei adataiból a császármetszések arányának csökkenése látszik. Megjegyezte azt is, Hargita megyében a csíkszeredai kórház az egyetlen, ahol van lehetőség hüvelyi szülésre korábbi császármetszés után is: Ebben az évben 12 esetben történt ilyen, vagyis a korábbi években császármetszésen átesett anya ezúttal már természetes úton adott életet gyermekének – ilyenkor az anya eldöntheti, hogy megpróbálja-e a hüvelyi szülést. Sok esetben szabályként kezelik azt, hogy aki egyszer császárral szült, az a következő alkalommal is úgy fog. Amennyiben hegesedés tapasztalható a méhben, újból császármetszést végeznek, a császármetszések 44 százaléka emiatt történik a megyei kórházban.

– Mivel a térségből a problémás esetek hozzánk kerülnek, elvégezzük a beavatkozást, így az arányok is nagyobbak lehetnek év végére. Minden olyan esetben szempont a császármetszés, amikor a szülés hüvelyi úton kockázatos vagy nem valósulhat meg.  Ilyen példa a téraránytalanság, ha a baba nem tud megszületni, anyai csontos medencebemenet és a magzati koponya viszonyának aránytalansága is – jelentette ki dr. Hompoth György, kiemelve, hogy a császármetszés életmentő is lehet az anya vagy gyermeke tekintetében. Sőt, kockázatos terhességeket is gyakran fejeznek be császármetszéssel.
Amennyiben nincsenek komplikációk, a császármetszésen átesett anyákat is három nap után engedik ki a kórházból. A kórházi költségekről kérdezve kiderült, hogy a természetes szülés esetében 4100, a császár után 7600 lejt kell elszámoljon az egészségbiztosító.

Amikor az anya fél

Arról, hogy országos viszonylatban miért lehet magas a császármetszéses beavatkozások száma, a főorvos rámutatott: a terhesség ideje alatt a hüvelyi szülésről gyakran ijesztő információ­kat kapnak környezetüktől a nők, sokan a fájdalmaktól tartanak, és mire érkezik a baba, minél hamarabb át akarnak esni a szülésen.
– Hiába tudják, hogy a műtét után a felépülés nehezebb, jobban elfogadják a császármetszést, mint a természetes úton történő szülés következményeit. Nehéz feloldani a félelmeket, de a terhesgondozás alatt legtöbb esetben sikerül meggyőzni az anyákat a természetes szülés pozitívumairól – szögezte le dr. Hompoth György, kiemelve, hogy bár a császármetszés egy aránylag gyors beavatkozás – időtartama a legtöbb esetben 20 perc, bár arra is volt példa, hogy a műtét másfél órát tartott –, a kockázatokat, lehetséges szövődményeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Minden műtét esetén, a császármetszés előtt álló nőket is tájékoztatják a lehetséges következményekről és a zsibbasztás folyamatairól.

Az orvos mérlegelés után dönt

Ugyanakkor gyakran nemcsak az anya, de az orvos is fél, pontosabban igyekszik elkerülni az esetleges negatív következményeket, ezért a magzati ártalomra utaló legapróbb jelek miatt is császármetszés mellett döntenek.
– Ez nagyban függ az orvos tapasztaltságától is. De az országos jelenségről elmondható, hogy nem akarnak, és a bajt próbálják elkerülni a szakorvosok – jegyezte meg a főorvos, aki szerint Romániában a magas császármetszési arány alapvető oka a kaotikus szabályozás, a hiányos törvénykezés és a protokoll nélküli rendszerek jelenléte. Leszögezte: amíg nincs egy országos kritériumrendszer, amelyre az orvosok hivatkozhatnak, amelyet betartva nem kerülnek utcára és nem érzik magukat támadhatónak, addig nem fog csökkenni a császármetszések aránya, mert mindenki védeni akarja nemcsak a babát és az anyát, de saját magát is.

Fordul a tendencia?

Dr. Hompoth György úgy véli, a császármetszések aránya azért is van lejtmenetben a megyeszékhelyen, mert egyre többen szeretnének hüvelyi úton szülni. A fájdalom megélése és a sikeres szülésélmény elégtétel az anyának, miközben a császármetszéshez vezető komplikációkra nem lehet előre felkészülni. Utóbbi esetben az orvos szerint annyit tehetnek az anyákért, hogy a babával való bőrkontaktust, a „gyengéd császármetszést” lehetővé teszik számukra, vagyis a babát születése után a mellkasukra helyezik.
– Akkor is jár az aranyóra, ha a szülés nem valósulhatott meg hüvelyi úton. Ebben a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház egyedülálló térségünkben – jegyezte meg az orvos.