A kísérleti iskolák program, amelynek idén a csíki gimnázium is részese, lehetőséget nyújt, hogy az iskolák az oktatási törvény keretein belül saját ötleteik alapján alakítsák ki egyedi programjukat, szervezhessék a tanítást és a tanulást – ismertette lapunkkal Kallós Zoltán oktatási államtitkár. A tanintézetek új munkamódszereket, oktatási modelleket, rugalmas tanítási és értékelési formákat vagy új tantervi megközelítéseket – például variálható órarendet, moduláris tanrendet – próbálhatnak ki, s így hatékonyabbá tehetik a tanulást és növelhetik a tanulói sikert.

Kevesebb tantárgy, nagyobb fókusz

A csíkszeredai Márton Áron Főgimnáziumban a végzős diákokat érinti a változás:

csökkentenék a tantárgyak számát a vizsgaidőszakban, hogy a diákok a vizsgatantárgyakra koncentrálhassanak, ennek érdekében új tanítási módszereket és rugalmas órarendet vezetnek be.

A harmadik modul végéig (2026. február 21.) minden XII. osztályos diák lezárható lesz azokból a tantárgyakból, amelyek nem kapcsolódnak az érettségihez, felvételihez, szakdolgozathoz vagy más vizsgához (például nyelv- vagy informatikai vizsga). Ez lehetővé teszi, hogy a végzősök a fontosabb vizsgatantárgyakra koncentráljanak. A negyedik és ötödik modulban valamennyi tanulónak egyéni órarendje lesz, amely a pályacélokhoz és vizsgakövetelményekhez igazodik, például egy orvosira készülő, angol nyelvvizsgás diák matematikát, emelt szintű biológiát, románt, magyart, angolt (a szakdolgozat miatt) és informatikát fog tanulni.  A testnevelésórák viszont a tanév végéig megmaradnak – közölte érdeklődésünkre Zsombori Gabriella, a Márton Áron Főgimnázium igazgatója, miután kedden a XII. osztályos diákok szüleivel ismertette az új tanrendet. 

Az új rendszerben könnyebb lesz az osztályok közötti átjárás, valamint csoportbontások is lesznek (például matematikából, biológiából, fizikából vagy kémiából), hogy hatékonyabban tudjanak dolgozni. A próbaérettségi vizsgát a negyedik modulban szervezik meg, rugalmasabb és nyugodtabb környezetben, így a diákok jobban fel tudnak készülni – mutatott rá az intézményvezető.

Pedagógiai szabadság és a módszertani újítás

A pályázat, amelyen a Márton Áron Főgimnázium is kedvező elbírálást kapott, nem járt pénzügyi támogatással, csupán engedélyt kaptak módszertani újítás lehetőségére, hogy az iskola hivatalos keretek között is folytathassa azt a gyakorlatot, amit egyébként részben már a korábbi években is alkalmazott. Köztudott ugyanis, hogy az oktatók – valamennyi iskolában – sok esetben azon igyekeznek, hogy a végzős diákok csupán a pályacéljaiknak és érdeklődésüknek megfelelő, legfontosabb tárgyakra összpontosíthassanak – mutatott rá az igazgató.

A kísérleti iskola projekt célja nemcsak az, hogy a tanulók eredményei és érettségi jegyei javuljanak, hanem az is, hogy a tanárok mérhető, tapasztalati alapú visszajelzéseket gyűjtsenek az új módszerek hatékonyságáról. Az iskolák adatokat kell szolgáltassanak a minisztérium felé, hogy a tárca a jó gyakorlatokból később országos szinten is alkalmazható oktatási reformokat dolgozhasson ki. A programot a 2023/198-as oktatási törvény 24. cikke szabályozza.

Az országban nem újdonság a kísérleti iskolák intézménye, a bukaresti Gheorghe Lazăr kollégium például már 2021 óta működik ilyenként: a XII. osztályos diákok az utolsó tanévi modulokban csak az érettségi tantárgyakat tanulják, rugalmas órarendben. Kallós Zoltán államtitkár ugyanakkor hangsúlyozta: a program nem kizárólag ilyen típusú megoldásokról szólhat, fontos, hogy a kísérleti iskolák sokféle egyedi elképzelést valósítsanak meg.